Talán mégis templomi esküvőt szeretnék, de csakis itt esküdnék örök hűséget! – kiáltott fel az egyházi szertartástól addig elzárkózó fiatal, akit ott, abban a pillanatban megérintett a tiszta kereszténység, és elbizonytalanította megkérdőjelezhetetlennek hitt ateizmusában. Áhítattal csodálta a végtelenül egyszerű, egyhajós, fényekkel játszó román kori templomot, az erdő fái közül a rétre bukkanva. Tudat alatt ragadta magával a hétszáz éves veleméri Szentháromság-templom talánya, amelyet egy művészettörténész és csapata leplezett le az 1970-es évek közepén kezdődött vizsgálataival.

A Kárpát-medencéből ezekben a percekben kivesző élővízi halászatnak állít emléket a Sárbogárd melletti Rétimajorban berendezett múzeumában a főként halgazdálkodásból élő Aranyponty Zrt. A módszereket és eszközöket bemutató állandó kiállítás képanyagát az idén Kossuth-díjat kapott etnofotográfus, Kunkovács László gyönyörű felvételeiből válogatták.

Azt mondják, hogy a pilisszentiváni Ördögszikla háromméteres körzete gyógyító sugárzással bír, de az 521 méter magas Vöröskő környékén is előfordultak különös gyógyulások. A Szent György-vonalakkal magyarázzák a magyarázhatatlant. Az Ördögsziklához felmászni szép kaland, de csak gyakorlott túrázóknak ajánlott – meg annak, aki egy természetvédelmi területen tudja, hogy mit tehet és mit nem.

A százhalombattai Régészeti Park bronzkori házai vagy ötezer évvel visznek a múltba, de most bennünket a 2700 évvel ezelőtt, a korai vaskorban emelt halomsírok érdekelnek. Ezek egyikét, fagerendás sírkamráját – itthon egyedülálló módon – belülről és közelebbről is megismerhetik a látogatók. A nevét egyébként éppen a határában elterülő vaskori halmokról kapta.

Tengernyi „medve”, mellettük rokokó karosszék, méretes, talán ónémet tükrös szekreter, régi lámpa, fűszeresdobozok garmadája, temérdek apró szobrocska, tányér, kávéibrik. Az udvaron a Parlament fölújításából szerzett kövek, de a Rákóczi-kastély egykori misekönyve is ránk köszön.

Földbe gyökerezett lábbal állnak a turisták, amikor meglátják hazánk legvastagabb fáját. S a gemenci erdőben magasodó fekete nyár valóban a megérdemli csodálatot.

Az Orgondaszentmiklós nevű falut hiába keressük. Elnéptelenedett, eltűnt. Ami maradt belőle, az egy izgalmas régészeti lelőhely és két erős sugárzású „kunhalom”, a Kis- és a Nagy-Orgonda. Hogy miben nyilvánul meg ez az erős sugárzás, azt csak a beavatottak tudják.

Fergeteges „buli” volt egy-egy pécsváradi leányvásár másfél száz évvel ezelőtt. Nem a féktelen dínomdánomtól volt az (persze attól is), hanem a leányvásárt övező várakozástól és a reménytől.

A reneszánsz várkastély már messziről feltűnik. A négyszög alaprajzú erődítmény Zsigmond király firenzei hadvezérének volt a szálláshelye.

A nyíregyházi polgármesteri hivatal épülete az újkori magyar történelem és jogtörténet egyik legsötétebb büntetőperének helyszíne volt: 1883-ban itt zajlott le a tiszaeszlári Solymosi Eszter rituális meggyilkolásával hamisan megvádolt zsidók pere, amelyről az akkori világ összes nagy lapja beszámolt, saját tudósítót küldve Nyíregyházára.

Rabolt és gyilkolt, majd csaknem negyedszázados börtönbüntetéséből szabadulva jó útra akart térni, de elviselhetetlen reumatikus fájdalmai miatt hatvanöt évesen az öngyilkosságba menekült Savanyó Jóska, az utolsó híres magyar betyár, kinek kopjafája Tótvázsonyban látható.

Egykor a Tisza Cipőgyárról volt híres. És bár a ci­pő­gyártás ma is fontos része Martfű életének, a folyó kanyarulata teremtette mikroklíma, az ártér növény- és állatvilága és  a gyógyvíz miatt is érdemes a Tisza-parti városban tölteni néhány napot.