Vaskorszaki élmények

A vaskori falu épületeit a Krisztus előtti V–I. század közötti időszakból ismert régészeti adatok alapján tervezték és építették – kihagyhatatlan látnivalói közé sorolják a szövőházat, a tömör agyagfalú lakóházat, a kemencés lakóházat és a féltetős melléképületet. Ha jól értelmezem Poroszlai Ildikó régész, a helyi Matricamúzeum egykori alapítójának szavait, a korai vaskorban impozáns sánccal erősített, nagyméretű erődítmény épült itt (egy-egy oldalának hossza 300 méter lehetett, a külső felén 8-10 méter magas volt). Az itt élők halottaikat elhamvasztották és urnába helyezték. Az előkelők sírja fölé 3-6 méter magas halmot emeltek – a földvártól kivezető utak mentén a múlt században Varsányi János mérnök 122 halmot mért fel, melyek alatt bizonyára a földvárban élő törzsi vezetők és családtagjaik nyugszanak.

A környezetükből kiemelkedő halmok korán felhívták magukra a figyelmet. Elsőnek Anonymus szólt ezekről, Kézai krónikája nyomán sokáig a hunok temetkezésének gondolták a sírokat, kutatásuk is e hit jegyében indult meg a XIX. században. A halmok modern feltérképezése Holport Ágnes nevéhez fűződik, aki nyolc sírhalmot nézett át. A sírkamrákat minden esetben az őskori járószintre építették, alja döngölt agyagból, lapos kövekből vagy kettéhasított fagerendákból készült. A sírkamrát kővel borították, az egész építményre több száz köbméter földet hordtak.

Az előkelő halottat bizonnyal díszes ruhában, a férfiakat fegyverrel együtt, a nőket felékszerezve helyezték a ravatalra, majd a máglyára. Sajnos a hamvasztásos temetési szertartás során ezek a díszletek a halottal együtt elégtek, deformálódtak, a túlvilágra szánt fegyverek, zablák, edények később, a máglyamaradványokkal együtt kerültek a sírokba. Egyes tárgyakon harci vagy áldozati jeleneteket, sportküzdelmet látni. Ezek az ábrázolások azért fontosak, mert információt közvetítenek a viseletről, hangszerekről, eszközökről, mindennapi életről egy olyan korból, ahonnan nincsenek írásos emlékek. Százhalombattán egy halomsír kivételével eddig mindegyik sírban egyetlen férfit találtak.

A temető legdélibb halomsírja különleges építészeti emléket rejtett: szinte teljes épségében megmaradt a tölgyfából készült 5,5×5,5 méteres, folyosós sírkamra. Némi összefogás és több pénz árán 1998 óta látogatható a 2700 éves, helyreállított sírépítmény.

A 2700 éves halomsírok egyike belülről is látogatható

A cikk a Népszabadság TOP Titkok 2015 c., 100 különleges belföldi úti célt bemutató kiadványában jelent meg. A magazin  megvásárolható digitális formában a Dimag vagy Lapcentrum oldalakon vagy keresd az újságárusoknál!