A nagy vérvádper helyszíne

Mint ismert, Solymosi Eszter, a 14 éves cselédlány rejtélyes körülmények között tűnt el 1882 áprilisában. Egy Móric nevű gyerek tanúvallomása szerint a lány rituális gyilkosság áldozata lett: azt mondta, hogy a tiszaeszlári zsinagógában három sakter metszőkéssel elvágta a szűz lány nyakát, vérét edénybe gyűjtötte és a húsvéti pászka készítéséhez használta. A korabeli leírások szerint a fiú ezt a zsinagóga kulcslyukán keresztül látta, s elmondása alapján 15 zsidó embert vontak bűnvádi eljárás alá. Hamarosan előkerült Solymosi Eszter sértetlen holtteste a Tiszából, s azon nem voltak felfedezhetők gyilkosságra utaló jelek. Ezt a zsidóellenes hangulatban sokan azzal magyarázták, hogy a zsidók egy másik női tetemet csempésztek oda.

Solymosi Eszter portréja Abrany Lajos grafikus rekonstrukciója nyomán

A hamis bizonyítékok gyűjtése, a hamis tanúk felkészítése egy éven át tartott. 1883 nyarán a mai nyíregyházi városházán folyt le a bírósági tárgyalás. A londoni Times, a New York Times és más neves lapok sokat foglalkoztak a témával, így az egész világ figyelemmel kísérhette a fejleményeket. Eközben az országban antiszemita atrocitások történtek, zsidó boltok kirakatait törték be, Pozsony megyében pedig statáriumot hirdettek.

A tárgyaláson a kor jeles ellenzéki politikusa, az egykori vármegyei ügyész, majd országgyűlési képviselő, Eötvös Károly látta el a védelmet. A bírósági eljárás során a vád összeomlott, a holttestet újraboncolták, a szakértők véleménye a védelmet igazolta. Valamennyi terhelő adat, a vád minden tanúja hamisnak bizonyult.

A per 1883. június 19-én kezdődött, és 33 napig tartott. Eötvös Károly hétórás védőbeszédben bizonyította, hogy antiszemitizmusra épülő, koholt vádakról van szó, Solymosi Eszter halálához a helyi zsidó közösség tagjainak semmi köze, nem ölték meg a lányt, valójában vízbe fulladt.

A bíróság 1883. augusztus 2-án hozta meg ítéletét, amelyet másnap hirdettek ki: e szerint valamennyi vádlottat felmentették. A per a jelenlegi díszteremben zajlott le, ahol napjainkban a helyi önkormányzat közgyűlése ülésezik havonta egyszer. Az épület falán márványtábla emlékeztet az egykori nagy perre, amelyet újságíróként a helyszínen követett végig a fiatal Mikszáth Kálmán, a nyíregyházi születésű Krúdy Gyula pedig könyvet írt róla.

Vasárnapi Újság Tiszaeszlár illusztráció 1883/28.szám

A cikk a Népszabadság TOP Titkok 2015 c., 100 különleges belföldi úti célt bemutató kiadványában jelent meg. A magazin  megvásárolható digitális formában a Dimag vagy Lapcentrum oldalakon vagy keresd az újságárusoknál!