Itt mindenkinek jár egy búcsú

A kegyhely históriájában együtt él a valóság a legendákkal. Utóbbiak szerint Gyűd már 1006-ban megkülönböztetett tisztelettel övezett helye a keresztényeknek, mivel az említett esztendőben a pécsváradi apátság bencései Mária-szobrot találtak itt, és kápolnát építettek köréje. Az viszont tény, hogy 1333-ban gótikus templom állt Gyűdön a hegyoldalba vájt teraszon. A környék birtokosa, Perényi Péter 1531-ben áttért Kálvin hitére, s jobbágyainak is követni kellett őt, így a templom a reformátusoké lett.

A török időkben az ortodox hitű rácok vették birtokba a templomot, majd újra a reformátusok, s valamennyi vallás hívői úgy vélték, ez a hely csodát tesz azokkal, akik itt imádkoznak. A török kiűzésekor a kálvinistáké a templom, 1687-ben azonban egy református szőlősgazdának megjelent Mária, s a fehér ruhás asszony azt kérte, hogy adják vissza neki – s ezáltal a katolikusoknak – a templomot. Ezután a ferencesek a vidék katonai parancsnokához, Vecchi generálishoz fordultak, s ő visszaadta a templomot a katolikusoknak.

Az épületet 1742-ben átalakították: a gótikus szentélyét meghagyták, a templomhajót azonban barokk stílusban kiszélesítették, megmagasították. Két nyúlánk tornyot is kapott az épület, s azokat nem az oltárral szemközt emelték, hanem a hajó délre néző, hosszanti oldalán. A templom főbejárata az oldalt magasodó tornyok között nyílik, amihez hosszú lépcső vezeti fel a híveket.

1723 és 1799 között 302 olyan csodás gyógyulást jegyeztek fel, amit a hívek annak köszöntek, hogy Szűz Mária a gyűdi templomban meghallgatta kérésüket. Mindezek hatására 1805-ben VII. Pius pápa búcsúkiváltságokkal látta el Gyűdöt. Akkor már a templom Mária-szobrának jó ideje díszes ezüstpalástja volt. A „ruhát” a szobor 1784-ben kapta. Ennek oka az volt, hogy II. József a szerinte nem hasznos szerzetesrendeket feloszlatta, és vagyonukat államosította, s mivel ezt a templomot a császár által haszontalannak vélt ferencesek gondozták, várható volt, hogy a hívek nemesfémből készült ajándékait elviszik innen. A pécsi püspök javaslatára a Máriának köszönetképp ajándékozott tárgyak egy részét beolvasztották, és palásttá formázták.

Mária azóta is megszámlálhatatlan ajándékot kap. A templom falait több száz hálaadó kőtábla burkolja. Rosner Zsolt gyűdi plébános azt mondja, nagy ajándék megismerni a táblákat állítók megrázó sorsát. A plébános azt is nagy kegynek érzi, hogy olyan poszton szolgálhat, ami az elmúlt ezer évben nemzetek és felekezetek találkozóhelye volt.

A cikk a Népszabadság TOP Titkok 2015 c., 100 különleges belföldi úti célt bemutató kiadványában jelent meg. A magazin  megvásárolható digitális formában a Dimag vagy Lapcentrum oldalakon vagy keresd az újságárusoknál!