A nyereség Csik belépése előtt csak a néhány százezret érte el,
utána jellemzően pár tízmillióra rúgott.
A társaság nevét először 2013-ban ismerte meg a szélesebb közvélemény, amikor a Fidesz jóvoltából egyedül vált jogosulttá a nyerőautomaták informatikai felmérésére. Mint arról korábban beszámoltunk, tavaly a Fidesz–KDNP szakmailag ingatag lábakon álló úgynevezett számlaauditra kötelezte a hazai közműcégek többségét. A tanúsításra jogosult vállalkozásokkal szembeni elvárásokat fokozatosan oly szigorúra szabták, aminek végül már csak a Hunguard Kft. felelt meg.
A társaság árbevétele tavaly közel háromszorosára, több mint négyszázmillióra ugrott, az ebből elért közel kétszázmilliós nyereség egy méretesebb társaságnak is becsületére válna. Az pedig, hogy így
lényegében minden második kiszámlázott forintjuk profittá vált, világméretekben is párját ritkítja.
A cégpapírok azonban még ennél is bátrabb tulajdonosi osztalékpolitikára engednek következtetni. Személyes igényeik kielégítésére nem bizonyult elégnek a 186 milliós profit, a tartalékokból is hozzácsaptak további negyvenmilliót.
Így a négy tulajdonos több mint kétszázmilliót vitt haza. Csik Balázs tulajdoni aránya alapján bizonyára több mint 170 millió forintot. Először 2013-ban az akkor még Navracsics Tibor vezette igazságügyi tárca javasolt úgynevezett számlaaudit-kötelezettséget a legtöbb hazai közmű- és távközlési cég számára. Az indoklást nem eresztették túl bő lére: a szolgáltatók pontos számlázását szerették volna elérni.
Mivel néhány elszigetelt eseten kívül se addig, se azóta nem merült fel, hogy a szolgáltatók elrontanák a számlákat – rendszereiket sem buherálták meg –, a kezdeményezés érdemi hasznát szakemberek is kétségbe vonták.
Körülbelül egy éve oszlott a köd. Németh Szilárd rezsibiztos ugyanis olyan szigorításokat eszközölt, amelyek szakmai körökben világossá tették: a Fidesz fő célja kizárólag az lehet, hogy a vizsgálatokat csakis a Hunguard Kft. végezhesse.
Hasonló tavalyi történet: néhány napra rá, hogy a parlament kötelezővé tette a szintén Németh Szilárd kezdeményezte fogyasztóvédelmi referensképzést, a képviselő rezsimunkacsoportjához a Fidelitasból leigazolt Asztalos Dávid állítólagos rokona céget alapított a tevékenység végzésére. A kötelezett cégek zöme pedig, értve a csíziót, a számos szakvállalat helyett e múlt nélküli társaságnak fizet a képzésért.
A számlatanúsításra kötelezett közmű- és távközlési vállalatok se nagyon vitatkoztak: felmérésünk szerint egy kivétellel a Hunguardot bízták meg néhány milliótól a több tízmillió forintig terjedő díj ellenében számlarendszereik ellenőrzésével.
Az Észak-dunántúli Vízműnek ugyanakkor a Certop adott tanúsítványt. A kft. rendre igyekezett a törvényben előírt képességeket utólag megszerezni, ám amikor ez sikerült neki, a parlament újabb és újabb feltételeket fogadott el. Ez folytatódik ma is: a törvény a pénzügyi társaságokat is „informatikai auditra” kötelezné. A követelményrendszer kísérteties hasonlóságot mutat a közműcégeknél alkalmazottakhoz.
