Fények titkai, avagy a templom rejtélye

Talán mégis templomi esküvőt szeretnék, de csakis itt esküdnék örök hűséget! – kiáltott fel az egyházi szertartástól addig elzárkózó fiatal, akit ott, abban a pillanatban megérintett a tiszta kereszténység, és elbizonytalanította megkérdőjelezhetetlennek hitt ateizmusában. Áhítattal csodálta a végtelenül egyszerű, egyhajós, fényekkel játszó román kori templomot, az erdő fái közül a rétre bukkanva. Tudat alatt ragadta magával a hétszáz éves veleméri Szentháromság-templom talánya, amelyet egy művészettörténész és csapata leplezett le az 1970-es évek közepén kezdődött vizsgálataival.

Az őrségi Velemér az Árpád-kor kezdetén tíz falu központja volt, ezért nagy valószínűséggel Szent István rendelte el a templom építését. Először egy 1360-as keltezésű oklevélben említik a Szentháromságnak (Scentrynitas) szentelt templomot. Freskóit 1377–78-ban festette Aquila János, aki a szentély északi falán önarcképét és művésznevét is megörökítette.


A Velemér falu déli szélén lévő Papréten álló, kívülről legalábbis dísztelennek tűnő épület korántsem oly egyszerű, mint azt első látásra gondolja az arra tévedő. A templom ugyanis keletelt, azaz az alaprajzot valamelyik napéjegyenlőség vagy napforduló napjának hajnalpontjához igazították, és egy-egy kiemelt napon bekövetkező napkelte irányába tájolva építették fel. Mindezt Pap Gábor művészettörténész és csapata 1976-os és 2005-ös vizsgálódása eredményeként fedezte fel.

Az egyterű, kőből és téglából épült templom téglalap alaprajzú hajójához alacsonyabb, boltozott szentély csatlakozik. A szentély déli falát egy kerek ablak, tengelyét egy résablak töri át. A téglalap alakú hajót három résablak világítja meg. A fény terelésére az aszimmetrikus ablakok belső, aszimmetrikus rézsűi szolgálnak, ezek segítségével érik el, hogy a bejövő fénysugarak mindent pontosan akkor világítsanak meg, amikor kell a nyári napforduló, a napéjegyenlőség és a téli napforduló idején.


A freskók lemeszelése vagy a törökökhöz, vagy a reformációhoz köthető, a sokáig tető nélkül álló épületben azonban épp ez a mészréteg óvta meg a falfestményeket. Egy részüket sikerült restaurálni. A freskók követendő programot és hitvallást, a nap járásának megfelelően megvilágosodó és elhalványuló, összefüggő és működő rendszert mutatnak meg. Az egyes képek a naptári dátumokhoz, a nap óráihoz és a vallásos értékrend elemei­hez köthetők. Felidézik a múltat, megszabják a tennivalókat és előre jelzik a jövőt.

A templomban manapság évente két misét tartanak: Szentháromság vasárnapján, vagyis a pünkösd utáni első vasárnapon és Szent Istvánkor, augusztus 20-án. A miséket kórus és a freskók ismertetése kíséri. De érdemes bármikor benézni, mert a kicsi, szerény templom nem csak azokon a bizonyos napokon nyűgöz le, amikor megmutatja varázslatos titkát.

I!

Cím: 9946, Velemér, Paprét  

Nyitvatartási idő: előzetes bejelentkezéssel (Telefon: 06-30/448-9276)  

Belépőjegyárak: nincs  

Honlap: www.velemer.hu

 

A cikk a Népszabadság TOP Titkok 2015 c., 100 különleges belföldi úti célt bemutató kiadványában jelent meg. A magazin megvásárolható digitális formában a Dimag vagy Lapcentrum oldalakon, vagy keresd az újságárusoknál!

Top cikkek
NOLBLOG
Top cikkek
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.