Egy évig készültek erre a napra

Az utóbb leányvásárként emlegetett összetartásra jöttek a szomszéd falvakból, a Sárközből és a Mecsek északi oldalán megbúvó településekről. A baranyai és tolnai kálvinisták az őket körbevevő katolikus tenger apró szigetein éltek, s ha kerülni akarták a rokonházasságot, akkor rá voltak utalva arra, hogy más településről válasszanak párt maguknak. Csakhogy az egész évi munka mellett nem volt idő erre, ezért aztán roppantmód várták a kálomista fiatalok a leányvásárt.

A rendezvény idején már túl voltak a termények betakarításának javán, s ha jó évet készültek zárni a gazdák, akkor az is okot adott az elengedettségre, ha meg szűkös volt az esztendő, akkor a felejtős vigalomnak jött el az ideje. A pincékben forrt a bor, s bár a szőlőhegy letisztulatlan leve murciszerű volt, a mulatáshoz megfelelt. A környéket bejárta a pecsenyék és a sült gesztenye lelkeket ölelő illata. A lányok pompás ruhákban vonultak a vásárba, majd a bálba, mert a tájegység népviseletének „dizájnerei” imádták a színeket. A legények fekete nadrágot, mellényt, kabátot, csizmát, kalapot és fehér inget viseltek, puritán ruhájukkal is kimutatták komolyságukat. A bálban a fiatalok virradatig ropták a táncot a rézfúvós banda muzsikájára.

Hogy a leányvásárok évente hány házasságnak voltak ihletői-kerítői, arról nem maradt fenn hiteles adat, a környékbeliek kollektív emlékezete szerint azonban jól működött ez a párválasztási rendszer. A második világháború után – amiképp a paraszti kultúra megannyi eleme – a leányvásár is emlékké szelídült, aztán 1966-ban a megyei tanács művelődési osztálya hagyományőrző céllal újraélesztette a még el nem feledett szokást.

Azóta újra van kézművesvásár és bál a Lukács napjához legközelebb eső víkenden, s az utcán népi együttesek szórakoztatják a nagyérdeműt. Újra sül a gesztenye, és számtalan program gondoskodik a gyerekek jó kedélyéről. Az se kizárt, hogy a leányvásár még ma is összeboronál házasságot. Ám ma már nem ez a fő cél, inkább a tartalmas szórakozás.

Az idelátogatók számára érdekes még  a pécsváradi vár, melyben I. Géza korában épített keresztény templom áll. 70-80 perc alatt megmászható a régió legmagasabb hegye, a Zengő, és érdemes elsétálni a város melletti gesztenyésbe, aminek fái 2-300 éve eresztettek gyökeret. Zengővárkony gesztenyésében nyugszik Rockenbauer Pál, aki 1979-ben forgatott Másfél millió lépés Magyarországon című sorozatával elvarázsolta a nézőket, és a sírja a környezetvédelem szerelmeseinek zarándokhelye lett.

A cikk a Népszabadság TOP Titkok 2015 c., 100 különleges belföldi úti célt bemutató kiadványában jelent meg. A magazin  megvásárolható digitális formában a Dimag vagy Lapcentrum oldalakon vagy keresd az újságárusoknál!