A Magyar Tudományos Akadémia elődje, a Magyar Tudós Társaság 1830-ban kezdte meg működését. Saját reprezentatív terem híján közgyűléseit sokáig a pesti Vármegyeháza dísztermében tartották. 1865-ben adták át az Akadémia ma ismert palotáját. Azt az épületet, aminek a tetejéről egyszer egy szfinx pottyant le, máskor leégett a tetőzete, és a kazánja ma is a padlástérben van.

Szeptemberben jelenik meg A magyar helyesírás szabályai tizenkettedik kiadása. Az 1832-es első kiadást eddig tíz további követte, a legutóbbi változat 1984-ben jelent meg és 2016. szeptember 1-ig marad érvényben. Ebből következik, hogy egy éven keresztül a változások előtti és utáni szabályok szerint írt szövegek egyaránt szabályosnak számítanak.

Siralmas állapotban van a magyar közoktatás – lényegében így foglalható össze az a tanulmány, amelyet a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaságtudományi Intézete tett közzé a napokban. Varga Júlia, Hajdu Tamás, Hermann Zoltán és Horn Dániel kötete száz mutatót állított föl, s ezek alapján a helyzet rossz.

A Ságvári ügyében nem kérdezték, de felsőoktatási ügyekben rendszeresen hangot ad véleményének a Magyar Tudományos Akadémiát egy éve irányító Lovász László, aki elmondta, a Bartók-archívumot az örökösök megegyezés esetén visszaszolgáltatják, és az a Zenetudományi Intézettel együtt a Batthyány-palotába kerül.

„Néhány évtizede lett divat a globalizálódó világról beszélni, pedig a világ sok száz év óta globális világként működik, csak egyes nemzetek zárkóztak be időnként a maguk alkotta, vagy a rájuk erőltetett korlátok közé” – üzenetként is értelmezhető idézetet választott Lovász László, az MTA elnöke az ország legnagyobb közbizalmat élvező nemzeti intézményének hétfőn nyílt 186. közgyűlésén.

Miért volt a Magyar Királyság a középkori Európa gazdaságának egyik mozgatórugója? Hogyan támogathatja a matematika a hatékonyabb üzleti befektetéseket? Mennyire megbízhatók az okoseszközök, ha már az életünkről van szó? Hogyan lesz pontosan rákkeltő egy káros szokás vagy környezeti hatás? Az MTA Lendület programjának idei 12 nyertese többek között ezekre a kérdésekre keresi a választ. Munkájukat az Akadémia 400 millió forinttal támogatja.

Annak talán van már némi súlya, hogy a Magyar Tudományos Akadémián, a Magyar Urbanisztikai Tudásközpont és a Széchenyi Akadémia szervezésében rendeztek konferenciát a Liget Budapest Projektről és a hozzászólók közt nem akadt egyetlen támogatója sem a projektnek.

Az MTA Természettudományi Kutatóközpontban átadott mágneses rezonanciás (MRI) képalkotó berendezés az egész agy egyidejű megfigyelésére képes anélkül, hogy elektródákat ültetnének a páciens fejébe, vagy bármilyen más invazív módszert alkalmaznának.

Vannak makacs dolgok. Olyanok is, amelyek minden valószínűtlenségük ellenére újra és újra megszédítik a közvélemény és a sajtó egy részét. Ilyen az állítólagos szibériai Petőfi-lelet, melyet negyedszázad múltán próbál életre kelteni a csontokról elhíresült kazánkirály, Morvai Ferenc, aki március közepén kínai „bizonyítékokkal” rukkolt elő. A Magyar Tudományos Akadémia a tengeri kígyóvá nyúlt ügy során nem első ízben szólalt meg, mindig ugyanazt állítva, ahogy szerdán is: nem Petőfit találták meg.

Több százan gyűltek össze a Magyar Tudományos Akadémia Széchenyi téri épületének parkolójában pénteken, hogy megnézhessék a Magyarországról 60 százalékosan látható, részleges napfogyatkozást. A helyszínen elmondták: teljes fogyatkozásra még nagyon sokáig kell várni.

A Szegedi Tudományegyetem Ságvári Endre Gyakorló Gimnáziumának átnevezése kapcsán hívták fel a figyelmet arra a jogi helyzetre, hogy az MTA elnöke jogosult egy személyben dönteni, akár felül is bírálni azt a névsort, amelyet az MTA Bölcsészettudományi Kutatóintézet (BTK) meghatározott, mint a XX. századi önkényuralmi rendszerekhez köthető, ezért tilalmas elnevezést. Az MTA elnökének 39/2012. számú határozata és annak melléklete ma is érvényben van.

Az utoljára 32 ezer éve működött Csomád alatt még van olvadékot is tartalmazó magma – tette közzé az MTA-ELTE Vulkanológiai Kutatócsoport kutatási eredményét a vulkanológia egyik vezető szakfolyóirata, a Journal of Volcanology and Geothermal Research.

Ma már kevés egy érettségi – nyilatkozza lapunknak az MTA elnöke. Lovász László élesen bírálja a kormány felsőoktatási stratégiáját, amit az Akadémia is véleményezett, és elkeserítőnek tartja, hogy a következő években nem javulhat a felsőoktatás finanszírozása. A kabinet álláspontjával szemben meggyőződéssel vallja: több diplomásra volna szükség.

Egy vidéki háznyival kevesebbjük lesz az érettségi nélkülieknek – állítják az MTA kutatói, akik az érettségit védik a politikától.

Hogyan kellene tanítani a középiskolákban? Ezt az ötvenmillió forintos kérdést tették fel a Magyar Tudományos Akadémián tartott csütörtök délelőtti, a szakmódszertani kutatócsoportoknak meghirdetett, november végén záruló pályázatról tartott sajtótájékoztatón.

A Nemzeti Tankönyvtanács felügyeletével adnak ki kísérleti könyveket és hozzá digitális anyagokat, melyeket 1500 iskola használ majd szeptembertől. Az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) vezetője szerint az új kiadványok jók és gyermekbarátok, másképp gondolja ezt azonban a bírálóbizottság egyik tagja.

Támadás indult az Európai Unió által finanszírozott, tíz évre szóló agykutatási program, a Human Brain Projekt (HBP) ellen, még pedig a szakma részéről. Elsőként kétszáz, majd további mintegy négyszáz idegkutató – közöttük több neves tudós – írt alá egy nyílt levelet, mely kemény kritikával illette a mintegy 1 milliárd 190 millió eurós programot.

Pénteken megszavazhatják a sokat bírált, az egyetemi autonómiát csorbító lex Mocsait. A Magyar Tudományos Akadémia eddig nem érezte szükségét, hogy megszólaljon az ügyben.

A polgárok közössége és a kifogásaikat fölerősítő sajtó a kezdetektől Izsó Miklós második díjas tervét pártolta, mégis Engel József Széchenyi-szobra áll az Akadémia előtt. Kevesek által ismert történet a XIX. századi Pestről, amely valamiért mégis ismerős. Képmentő 378.