A kritikusok szerint a HBP nem jó úton halad, és áttekinthető, a programtól független szakértők által végzett felülvizsgálatot követelnek. Amennyiben kérésüket nem hallgatják meg, az EU központi költségvetéséből érkező támogatás melletti, a projekt sikerre viteléhez szükséges pénzforrások bojkottját helyezték kilátásba.
A 25 fős szakmai bizottság által összeállított HBP ellen felszólalók szerint a program eredeti szerkezetéből olyan kulcselemeket vettek ki, melyek épp a magasabb rendű kognitív tevékenységek (gondolkodás, döntéshozatal) jobb megismerését céloznák, aki pedig szembeszállt a döntéssel, azt kitették az irányítói testületből.
A HBP így nem is idegtudományi, hanem számítógépes projekt – szól a kritikusok másik vádja, hiszen az EU által évente folyósított 50 millió euró az Európai Bizottság informatikai büdzséjéből származik. A többit pedig zömmel a tagországok adnák össze saját tudományos költségvetésükből.
A HBP vezetőinek első, a kritikákat visszautasító állásfoglalását követően hat neves brit agykutató a Nature című folyóiratban nyitottabb hozzáállást szorgalmazott, elutasítva, hogy a problémafelvetés csupán néhány, a program vezetéséből kikerült, kilépett kutató keresztes hadjárata lenne.
Az Európai Bizottság illetékes főigazgatója a múlt hét végén állásfoglalást adott ki, melyben megvédte a projektet, bár üdvözölte a vitát, és hangsúlyozta, hogy minden kritikát komolyan vesznek, és őszre – az ellenzők óvatos derűlátását kiváltva – némi finomhangolást ígért a program szakmai tartalmában.
A nyílt levél aláírói között hat hazai név szerepelt, köztük Lőrincz László Magoré. A Szegedi Tudományegyetem Élettani, Szervezettani és Idegtudományi Tanszékén működő Celluláris és Hálózati Neurofiziológiai Akadémiai Kutatócsoport vezetője szerint a projekt beszűkítése (idegtudományiból inkább IT-projektté válása) és átláthatóságának hiánya a fő gond, s az irányítók fő célkitűzése, hogy pár éven belül elkészítik az emberi agy számítógépes modelljét, ami ma még lehetetlenség. Az uniós projekt az amerikai programmal összehasonlítva amúgy is kevésbé átlátható, különösen az értékelést és a célokat tekintve.
Ugyancsak aláírta a levelet Makara Judit, az MTA Lendület Programjának egyik nyertese, aki tavaly az Európai Idegtudományi Társaságok Szövetsége és a Boehringer Ingelheim gyógyszeripari cég kétévente kiadott értékes díját is megkapta. A fiatal kutató, aki az MTA KOKI-ban vezeti kutatócsoportját, csak annyit közölt lapunkkal, hogy egyetért a kritikákkal, azért írta alá a levelet.
Főnöke, az intézet igazgatója, az Agy Díjas Freund Tamás viszont máshogy vélekedik. Szerinte a HBP-nek nem kell lefednie a teljes idegtudományt, ez igenis egy informatikai projekt, amely az információs technológia segítségével, a hatalmas adatbázisokkal óriási lökést próbál adni az agykutatásnak, aminek a klinikai gyakorlatban is jelentős haszna lesz. Szó sincs arról, hogy az emberi agyat akarnák számítógépben reprodukálni, viszont annak különböző területeit nagyszerűen lehet majd szimulálni és modellezni, s ez kísérletesen is tesztelhető lesz.
A magyar NAP ezzel szemben hazai specifikumokra összpontosítva az idegtudomány teljes spektrumát lefedi, az amerikaiak pedig az agy funkcionális térképezésére koncentrálnak a legkorszerűbb technológiák felhasználásával – ad lapunknak áttekintést a három program közti különbségekről Freund Tamás. A HBP magyar kapcsolattartója sem ért egyet azzal az elképzeléssel, amely szerint a tagországok is csak olyan agykutatási témákat támogassanak, amelyek valamiként kapcsolódnak az uniós programhoz. Ez szerinte a vita rossz értelmezése lenne.
A pénzről és a szakmai befolyásról szóló vita folytatása és remélhető lecsengése szeptemberre várható.
