Ha lesz kérdés, lesz válasz is

A közgyűlési beszédében a globalizáció és a bezárkózás ellentétéről, az európaiság és a régi rossz szokások szembenállásáról szóló Eötvös Loránd-idézetet finom elhatárolódásként lehetett értelmezni a kormány vonalvezetésétől.

- Nem kívántam politikáról nyilatkozni. De az MTA-nak meg kell találnia helyét az európai, sőt a globális tudományban, ez aktív szerepet jelent, tudomásul véve, hogy más játékosok is vannak a pályán.

A héten másodszor is elesett Ságvári. A szegedi iskola kényszerű névváltoztatására gondolok. A kormány az MTA korábbi határozatára hivatkozott, amit sok akadémikus vitat, hiszen Ságvárit üldözött antifasisztaként lőtték le és nem a kommunista rendszer védelmezőjeként. A dolognak némi antiszemita éle is van. Nem érezte, hogy meg kell szólalnia?

- Igazából Ságvárinak semmi köze nem volt a szegedi iskolához, ugyanakkor a névadás óta egyfajta márkanévvé vált, ami sokaknak fontos. Az Akadémiára a törvény valóban kirója, hogy amikor egy önkormányzat megkeresi, olyan neveket ne javasoljon használatra, amelyek elnyomó rendszerek létrehozásához, fenntartásához, vagy megalapozásához köthetők. Ságvári legfeljebb a harmadik esetben jöhet szóba, bár ez meglehetősen nehéz fogalom, és többféleképpen lehet értelmezni. Az akadémiai állásfoglalások egyébként nem ajánlást vagy tiltást tartalmaznak, hanem a vizsgált személlyel, kifejezéssel, szervezettel kapcsolatban tudományos eszközökkel gyűjtött adatot, ténymegállapítást közölnek. A végső következtetést a névadás jogával rendelkező intézménynek kell levonnia. A konkrét esetben az Akadémiát nem kérdezték meg, ezért nem feladatunk az életút részletes elemzése.

A felsőoktatási törvénytervezetet viszont erőteljesen kritizálta, ahogy a konzisztóriumok létrehozását is. Van-e foganatja?

„Az Akadémiának teljes mértékben el kell határolódnia a Hóman képviselte elvektől” Móricz-Sabján Simon

- A felsőoktatás kérdése, mint sok tudós munkahelye és a tudomány alapvető erőforrása, már ránk is tartozik. Többször konzultáltunk Palkovics államtitkár úrral például az orvosegyetemek összevonásának kérdésében, és úgy érzem, hogy megértette a véleményünket, készültek javított koncepciók. Természetesen a döntés joga a kormányé. A konzisztóriumok, magyarul felügyelőtanácsok ügyében szerintem az egyetemeknek nem szabad félniük attól, hogy a társadalmi, gazdasági élet egy vezető szereplője, évente egyszer, hosszú távú és nem napi, vagy tudományos kérdésekben áttekinti a helyzetüket, feltéve, hogy a testület tagjait az egyetemmel egyetértésben nevezték ki.

Sokan tartanak Hóman Bálint akadémiai rehabilitációjától, mondván ez is a lappangó fasizmus előretörésének jele, hiszen egy háborús bűnösként elítélt, szakmailag ugyan kiváló, ám emberileg gyenge, a zsidótörvények előkészítésében aktív szerepet vállalt és Szálasiékkal a végsőkig kitartott embert helyeznének vissza jogaiba.

- A szakmai és emberi szempontok valóban ellentmondanak. Úgy látom, ettől a vitától előbb-utóbb nem lehet elzárkózni. Hajdan Glatz Ferenc és Kosáry Domokos is támogatta a rehabilitációt, és mert informálisan egyes tagok már felvetették, meg kell vizsgálnunk, ma is fennáll-e a kizárás indoka. A magam részéről egyértelművé teszem, ha e javaslatot az akadémikusok egy része benyújtja és szavazunk erről, az Akadémiának akkor is teljes mértékben el kell határolódnia a Hóman képviselte említett elvektől.

Milyen a viszony a januártól működő Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Hivatallal? Bár a sajtóban is leírták, a jogszabályok szerint a Pálinkás József vezette intézmény az akadémiai támogatások ügyében is szerepet játszhat, akadémiai elnök elődje egy interjúban leszögezte, az MTA kutatási forrásait illető döntéseknél nincs véleményező funkciója. Mostanra kiderült, mi a tényleges helyzet?

- Én sem érzékeltem ilyen szerepet, nincs lényeges nézeteltérés a két intézmény jól definiált szerepeit illetően. Sőt a hivatal segíthet az Akadémia olyan, évek óta görgetett problémáit megoldani, mint amit néhány nemzetközi szervezetben való részvétel jelentős költségei jelentenek.

Az épülő bölcsészettudományi kutatóközpontba az eredeti tervek szerint kevés helyet terveztek a könyvtárnak. Hogy oldják meg a problémát?

- Nem költözik oda a Zenetudományi Intézet, és a felszabaduló helyen nagyobb tér jut a könyveknek. Gondolkoztunk a környéken egy másik telek megszerzésén, de jelenleg nincs ilyen terv. A Zenetudományi Intézet a Várból az Oktogonnál lévő Batthyány-palotába költözik, ami jó megoldás, hiszen ott van a Zeneakadémia és a Liszt-gyűjtemény.

És ez meghatotta a Bartók-örökösöket?

- Tárgyalunk velük. Részletesebb terveket kértek a Bartók-archívum itteni elhelyezésére, és ha ezt megfelelőnek ítélik, a gyűjteményt visszaszolgáltatják.

Milyen nagyobb lélegzetű tudományos terveket szeretne levezényelni?

- A Lendület-programot igyekszünk a versenyszféra segítségével gyakorlati területekre kiterjeszteni, és pluszforrásokhoz juttatni. E téren a győri Audival és a Richterrel tárgyalunk közös kutatócsoportok létrehozásáról. Emellett szeretnénk megvitatni hosszú távú, tudományos megalapozást igénylő kérdéseket – ilyen például a fenntartható egészségügy vagy a vízgazdálkodás –, hogy ha érkezik egy véleményezendő törvénytervezet, ne kelljen kapkodni, legyenek előhúzható dokumentumaink.