Ennek megfelelően tévedés lenne azt feltételezni, amit a kormányközeli Magyar Idők szerdai címlapsztorija állít: az amerikai külügyminisztériumban a térséggel foglalkozó helyettes államtitkár,
Victoria Nuland találkozni akar a budapesti nagykövettel, mert szerinte Colleen Bell túl „puha”.
A budapesti amerikai nagykövetség azt megerősítette, hogy Bell egy magánprogram – lapunk értesülése szerint egy esküvő – miatt visszautazik az Egyesült Államokba, és mint ilyenkor természetes, találkozik külügyi vezetőkkel. A „puhaság” vádjával azonban nehéz mit kezdeni a nagykövet múlt heti, a Corvinus egyetemen elhangzott beszéde és a lapunknak adott másnapi interjúja után. Colleen Bell ugyanis nemcsak a korábbi bírálatokat ismételte el, hanem azt is nyomatékosan hozzátette, hogy mindez nem jelenthet újdonságot, hiszen erről korábban is beszélt magyar partnereinek.
|
A „puhaság” vádjával nehéz mit kezdeni a nagykövet Corvinus egyetemen elhangzott beszéde után
Móricz-Sabján Simon |
A nagykövet az elmúlt tíz hónapban jó munkakapcsolatot alakított ki a magyar kormány több tagjával. Ez azonban nem jelent többet, mint ami: eszköz az amerikai üzenetek célba juttatására. A diplomáciában jártas forrásaink szerint ezt éppen úgy nem szabad összetéveszteni magával az üzenettel, mint ahogy a korábbi ideiglenes ügyvivő, André Goodfriend idejében is hiba volt magánaktivitásnak beállítani az akkor kétségkívül gyakoribb sajtószerepléseket.
Szőnyegszélre állították Nulandot Bell beszéde miatt
Colleen Bell budapesti amerikai nagykövet múlt heti beszédét kritizáló kérdéseket tett fel a szerdai képviselőházi meghallgatáson Victoria Nuland helyettes államtitkárnak Jeff Duncan republikánus képviselő, egyebek között az feszegetve: az Egyesült Államok be kíván-e avatkozni Magyarország belügyeibe. >>>
Az Egyesült Államok Colleen Bell beszédének megfelelően aggódik a magyarországi korrupció, a civil társadalmat ért támadások, az igazságszolgáltatás és a sajtó függetlensége, illetve újabban a menekültválsággal összefüggésben megfigyelhető idegengyűlölet és intolerancia miatt. Az, hogy erről az aggodalomról milyen gyakran szólalnak meg a nyilvánosság előtt, elsősorban attól függ, hogy mennyire látják hatékonynak a csöndesebb, hagyományosabb diplomáciát.
Mint felhívták rá figyelmünket, Victoria Nuland sem beszélt a sajtóban arról az egy évvel ezelőtti „non paperről”, azaz nem hivatalos problémalistáról, amelyet több mint egy évvel ezelőtt adott át Washingtonban Szijjártó Péter külügyminiszternek. Ha a magyar kormány, mint a Magyar Idők cikkéből kitetszik, valóban tart az amerikai bírálatok gyakoribbá válásától, könnyen megelőzheti a vita nyilvánosságra kerülését:
észre kéne venni a kritikában rejlő jóindulatot.
