– Melyek az Egyesült Államok prioritásai régiónkban, és változtak-e ezek az ukrajnai, illetve a szíriai események fényében?
– Nem hiszem, hogy prioritásaink megváltoztak volna az ukrajnai vagy szíriai helyzet miatt.
Támogatjuk a térség országainak európai integrációját, amióta csak kiléptek a vasfüggöny mögötti több évtizedes elszigeteltségből. Ukrajnában Magyarország hozzájárult a politikai megoldáshoz, támogatta az EU-szankciókat, és egészségügyi segítséget is nyújt. Szíria esetében pedig szilárdan elkötelezett az Iszlám Állam elleni koalíció mellett, és száz katonát küldött a kurdisztáni Erbilbe, ahol egyebek közt objektumbiztosítási feladatokat látnak el.
– Igazat állít Szijjártó Péter külügyminiszter, amikor az ön beszédére reagálva azt mondja, hogy az USA minél több bevándorlót akar az Európai Unióban?
– Európa biztonsága és sikere az Egyesült Államok nemzetbiztonsági érdeke. Támogatjuk az EU-nak a menekültválság átfogó, egységes és együttérző megoldására irányuló törekvését.
|
Fotó: Móricz-Sabján Simon / Népszabadság |
– Hillary Clinton külügyminiszterként 2011-ben elsorolta, mi a gond az Orbán-kormány demokráciafelfogásával, tavaly Barack Obama elnök bírálta a civil szervezetekkel való bánásmódot, látszólag mindketten hatástalanul. Most más eredményt remél?
– Az elmúlt évben történt bizonyos előrelépés a kormány és a szóban forgó civil szervezetek viszonyában.
Azt szeretnénk, ha ez a tendencia folytatódna.
– Mit gondol Lázár miniszternek a beszédéhez fűzött kommentárjáról?
– Csak befelé jövet, az ajtóban hallottam, hogy Lázár miniszter válaszolt a sajtó képviselőinek a beszédemmel kapcsolatos kérdéseire, és természetesen nem szeretnék olyasmit kommentálni, amit nem olvastam. Érdeklődéssel várom, hogy elolvassam, mit mondott. Ehelyett inkább hadd ismételjem meg, amit szerda este mondtam: az Egyesült Államok és Magyarország között erős a kapcsolat. Barátokként, partnerekként és szövetségesekként beszélünk egymással.
Abból, amit mondtam, semmi nem lehetett meglepetés.
Ezek olyasmik, amiket már többször hangoztattam nyilvánosan és magánbeszélgetésekben is. Nagyra értékeljük és örülünk katonai és rendészeti együttműködésünknek. Kérjük, hogy a korrupt személyeket állítsák bíróság elé. Aggódunk a magyarországi sajtószabadság miatt és amiatt, ahogyan egyesek a menekültekről beszélnek. Bátorítjuk a kölcsönösen előnyös üzleti együttműködést. Kapcsolatunk nyílt és kétirányú.
Aczél Endre: A Bell-vádbeszéd
A szerkesztők úgy gondolták, hogy nem lesz hírértékű az amerikai nagykövet szerdai beszéde a Corvinus Egyetemen, ezért nem küldtek ki újságírót az eseményre. Tévedtek. Colleen Bell keményen kritizálta a kormányt, erről az első hír csütörtök reggel jelent meg a közmédiában, amikor Szijjártó Péter külügyminiszter reagált a szavaira.
Aczél Endre publicisztikája: >>>
– Beszédében szólt a médiahelyzetről is. Meglepte, hogy az MTI, az állami tévé vagy rádió nem foglalkozott a mondandójával?
– Még nem tudtam utánanézni, hogyan dolgozta fel a magyar sajtó a beszédet.
– Arra számított, hogy a magyar közvélemény megismeri ennek a beszédnek a tartalmát?
– Amióta januárban megérkeztem Magyarországra, sok egyetemen volt módom beszélni különböző témákról. Szerdán is különféle emberek ültek a hallgatóságban, és értékeltem a lehetőséget, hogy elmondhatom a véleményemet arról a sok dologról, amit kölcsönösen jónak tartunk a kapcsolatainkban, és rávilágíthatok néhány gondolatra arról, hogy miképpen viszonyul az amerikai politika Magyarországhoz.
– Magyar kormánykörök azt remélték, hogy a két új nagykövet kinevezése javítani fogja a kétoldalú kapcsolatokat. De volt-e igazi próbálkozás a közeledésre, vagy mindez megmaradt a retorika szintjén?
|
Fotó: Móricz-Sabján Simon / Népszabadság |
– Az emberek mindkét országban jó kétoldalú kapcsolatokra vágynak. Szemerkényi Réka washingtoni magyar nagykövet és én is elkötelezettek vagyunk ennek megteremtésében. Mindketten nagyon szeretnénk haladást felmutatni.
– Kérdésekre válaszolva megemlítette, hogy a kifogások nyomán bizonyos területeken történt előrelépés. Tudna példákat említeni?
– Maradjunk annyinál, hogy az Európai Unió és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet keretében Magyarország hajlandó volt bizonyos törvénymódosításokra, amelyek választ jelentettek a megfogalmazott aggodalmakra.
Szijjártó külügyminiszter maga mondta, hogy Magyarország a saját érdekét követi, amikor odafigyel a magyar polgárok és a külföldi partnerek szavára.
– Orbán Viktor kormányfő célzott rá, hogy bizonyos idegen hatalom el akarja őt mozdítani. Látott erre utaló jelet?
– Orbán miniszterelnököt demokratikus módon választották meg, ahogy a kormányát is. Mint amerikai nagykövet, azért vagyok itt, hogy építő és gyümölcsöző módon működjek vele együtt.
Semmilyen jelét nem tapasztaltam az elmozdítását célzó szándéknak.
– Szerdán azt mondta, hogy a korrupt tisztviselők megnevezése a közbizalom helyreállításának a legjobb módja. Milyen hosszú most az amerikai utazási tilalom alatt álló magyar személyek listája?
– A beutazási feltételeknek való megfelelést folyamatosan, napi szinten vizsgálják az illetékes amerikai szervek, a vonatkozó adatokat bizalmasan kezeljük. Attól tartok, ez ugyanaz a válasz, amit korábban is tudtunk adni erre a kérdésre.
|
Fotó: Móricz-Sabján Simon / Népszabadság |
– Ha a magas szintű látogatások jelzik a kapcsolatok állapotát, akkor a helyzet nem túl rózsás. Mire volna szükség ahhoz, hogy Orbán Viktor újra meghívást kapjon a Fehér Házba?
– A kétoldalú kapcsolatok erejét sok minden más is jelzi, például a NATO-szövetségesi viszony.