Megúszhatja az útdíjtörvény hiányosságaira hivatkozva kilátásba helyezett uniós kötelezettségszegési eljárást a kormány. A 3,5 tonnánál nagyobb tehergépkocsik úthasználatáért a megtett távolság alapján számlázó elektronikus útdíjrendszert három év alatt mosták tisztára Brüsszelben.
A költségvetésnek évente mintegy 180 milliárd forint bevételt termelő, 2013 júliusa működő használatarányos díjrendszerről már megépítése előtt megindult a vita. Az Európai Bizottság 2012 novemberében azt kifogásolta, hogy hazánk megkésett az uniós tagállamok elektronikus útdíjrendszert üzemeltető EETS-szolgáltatóinak magyarországi tevékenységét megalapozó intézkedésekkel. Arra azonban teljes két évet kellett várni, hogy az unió illetékesei az akkor már működő magyar elektronikus útdíjrendszert, a HU-GO-t szabályozó útdíjtörvény hiányosságaira hivatkozva kilátásba helyezzék egy kötelezettségszegési eljárás megindítását.
Brüsszelben nem szokás elkapkodni a dolgokat, így a kormány ráért 2015 márciusában jelezni a bizottságnak, hogy kifogásaikat a magyar jogszabályok év elején hatályba lépett módosításaival orvosolták. Minden mégsem volt rendben. Az unió központjában legalábbis nem tudták eldönteni: az útdíjtörvény maradéktalanul összeegyeztethető az elektronikus útdíjrendszereket üzemeltető szolgáltatókra vonatkozó közösségi előírásokkal.
A konkrét probléma az volt, hogy miközben a bizottsági határozat szerint az EETS-szolgáltatók ügyfeleiktől is bevételekhez juthatnak, a szolgáltatók útdíjból való részesedését előíró magyar szabályozás nem biztosítja a határozatban foglalt bevételszerzési lehetőséget. És, hogy senki ne alhasson nyugodtan, a szolgáltatások területi ellátására vonatkozó nyilatkozat kapcsán, október végén még négy kifogást fogalmaztak meg.
