Az amerikai nagykövet szerint a két országot a gazdasági kapcsolatok is összekötik, ám itt már kritikákat is megemlített. Bell szerint nem érkezett annyi amerikai befektetés Magyarországra az elmúlt években, mint amennyi érkezhetett volna,
mivel a befektetők kiszámítható üzleti és adózási környezetet akarnak.
Húsz perc után tért rá a nagykövet az Egyesült Államok aggályaira. Ő is elmondta, hogy ezek között nem lesz meglepetés, hiszen már évek óta hangoztatják ezeket az amerikai diplomaták. Ám mint Bell hangsúlyozta, nem árt elismételni a fontos témákat. „A politikánk nem változott” kijelentés nyomatékosította, hogy egy új nagykövet érkezése a magyar kormány várakozásaival ellentétben nem jelent fordulatot a washingtoni külügy számára.
A kitiltási botrány után nem meglepő, hogy az első aggály ezúttal a korrupció volt. Bell szerint a magyarok többsége számára a korrupció mindennapos tapasztalat. „A korrupció aláássa a növekedést és a nemzetbiztonságot” – mondta Bell, aki szerint a jelenség legjobb ellenszere a világos közbeszerzési folyamat, a transzparencia és az, ha az állampolgárok megismerhetik az őket érintő dokumentumokat. Bell szerint „megváltoztatná a felállást” az energiaszektorban,
ha a közvélemény megismerhetné a Paks II. megállapodás részleteit, és felszólította a kormányt, hogy ezeket hozza nyilvánosságra.
Bell második aggálya a civil társadalom helyzete volt. Az Egyesült Államok már korábban sem nézte jó szemmel, hogy a hatóságok tavaly zaklatni kezdték a civileket; még Barack Obama is említést tett az ügyről egy beszédében. Bell üdvözölte, hogy a bíróságok megvédték a zaklatásnak kitett civileket, ám felhívta rá a figyelmet, hogy az ügynek koránt sincs vége, hiszen négy civil szervezet még mindig elveszítheti adószámát, és hét másikat pedig még mindig auditálnak. „Sürgetjük, hogy azonnal legyen vége a civil szervezetek elleni keménykezű taktikának” – mondta.
 |
| Móricz-Sabján Simon |
A következő téma az igazságszolgáltatás és a sajtó szabadsága volt. Bell üdvözölte, hogy a magyar bíróságok megőrizték függetlenségüket, mint az a civilek ügyében is kiderült. Aggodalmát fejezte ki viszont amiatt, hogy az alkotmánybíróság elveszítette korábbi fontos szerepét, és hogy az alkotmánybírák kinevezéséhez ma már nincs szükség minden parlamenti párt egyetértésére. Bell elmondta, hogy politikusok, értelmiségiek és a civil társadalom is a médiaszabadság hanyatlásáról beszél neki. Az amerikaiak aggódnak a médiatulajdon egyre erőteljesebb koncentrációja és az állami média komoly kormányzati támogatása miatt is. Bell szerint ez ahhoz vezethet, hogy nem tudnak új hangok megjelenni a médiapiacon, a kis szereplők pedig a csőd szélére kerülhetnek.
Bell nem hagyta ki a menekültválság témáját sem, és a nagykövet ismét hangsúlyozta, hogy minden államnak joga van megvédeni határait, ugyanakkor kötelessége segíteni a menekülteket. Elítélte azokat, akik xenofób vagy intoleráns hangon szólnak a menekültekről. „Meglepő, hogy egyesek mégis ilyen beszédhez folyamodnak, hiszen
Magyarország jobb ennél.
Az a Magyarország, amelyet én ismerek, elég erős ahhoz, hogy a lehetőségeket lássa meg, és ne a fenyegetésekkel foglalkozzon.” Bell megköszönte a munkát azoknak a magyar vezetőknek, rendőröknek és polgároknak, akik együttérzően reagáltak a válságra, hiszen „a migráció jelentette kihívásokra adott válaszoknak elsősorban az életmentésre és az emberi élet megóvására kell összpontosítaniuk, valamint valamennyi migráns emberi jogainak tiszteletben tartása mellett, rendezett és humánus migrációs politika érvényre juttatásával”.
A nagykövet üdvözölte azt is, hogy Székesfehérváron mégsem állítanak szobrot Hóman Bálintnak, aki a második világháború előtt támogatta a „legkártékonyabb antiszemita törvények némelyikét”.
