Százezreket akar megfosztani az Orbán-kormány a boldogulástól
Hajdú Tamás, Hermann Zoltán, Horn Dániel, Kertesi Gábor, Kézdi Gábor, Köllő János, és Varga Júlia által készített tanulmányból egyértelműen kiderül, ha a kormány csökkentené a gimnáziumi férőhelyszámot, azzal a többre és jobbra törekvő családok százezreit fosztanák meg az anyagi boldogulás és a munkában való kiteljesedés lehetőségétől.
Az alapdiagnózis is téves. Az elmúlt húsz évben a középfokú szakképzés gyakorlatilag végig állandó szinten volt Rosta Tibor / MTI |
A kutatók markáns véleményéről elsőként az Index számolt be. A tanulmány előzménye az a képzési reform, amelyet a szakmunkát fetisizáló Orbán a legfontosabb, előttünk álló átalakításnak nevezett. Eszerint a szakiskolák az NGM alá kerülnek, leválasztják róluk az érettségit adó intézményeket, és egyenként nézik majd meg, hogy melyik gimnáziumok működhetnek a jövőben is.
A kormány folyamatosan arra hivatkozik, hogy miközben a rendszerváltás óta mindenki gimnáziumba akar menni, Magyarországon súlyos szakemberhiány van, és itt az idő újra megerősíteni a szakképzést. Ehhez képest az MTA hét kutatója számokkal támasztja alá, hogy már az alapdiagnózis is téves, az elmúlt húsz évben a középfokú szakképzés gyakorlatilag végig állandó szinten volt.
A szakközép ráadásul inkább juttat munkához: az ott érettségizők 4,8 százalékos átlagos munkanélküliségével szemben a szakiskolával rendelkezőknél 8 százalék volt az utóbbi időkben az állásnélküliek aránya. És akkor még arról nem volt szó, hogy 25 százalékkal magasabb a szakközépiskolai érettségivel bírók átlagkeresete. A fizetéskülönbség még az azonos szakmákban dolgozóknál is – a mai bérekkel számolva – összesen bő 8 millió a nyugdíjig, vagyis egy vidéki házzal kevesebb juthat az érettségi nélkülieknek. Ezzel szemben a szakiskolában végzettek a szakmájukból kétszer akkora eséllyel szorulnak ki a szakmájukból, mint a szakközépiskolában vagy gimnáziumban érettségizettek.
A kutatók cáfolják azt a állítást is, hogy Magyarországon diplomás túlképzés van. Az európai országokkal való összehasonlítás éppen ennek ellenkezőjét támasztják alá. A szakemberek a tanulmányukban példaként Lengyelországot állítják a kormányzat elé, ahol a kötelező alapképzést illetve szakma megszerzéséig tartó oktatás meghosszabbításával (kilenc, illetve 12-13 évre) a korai szelekció kiiktatásával, a tanári fizetések emelésével ugrásszerű javulást értek el gyerekeik a PISA-teszteken. Hozzátették: ha a kormány nem áll el a tervezett oktatási reformtól, úgy a többre, jobbra törekvő családok százezreit fosztják meg az anyagi boldogulás és a munkában való kiteljesedés lehetőségétől.