Kodály Zoltán kerestetik

Hogyan kellene tanítani a középiskolákban? Ezt az ötvenmillió forintos kérdést tették fel a Magyar Tudományos Akadémián tartott csütörtök délelőtti, a szakmódszertani kutatócsoportoknak meghirdetett, november végén záruló pályázatról tartott sajtótájékoztatón.

Lovász László, az Akadémia elnöke elmondta, hogy az oktatásügy az egyik legégetőbb társadalmi kérdés jelenleg Magyarországon, így az MTA közfeladatának tekinti, hogy a tanításmódszertan kutatásának felélesztésére pályázatot hirdessen.

Az Egyesült Államokból induló New Math mozgalmat hozta fel példának Lovász László köszöntőjében. Az új matematikát hirdetők úgy gondolták, hogy formalizálással, a matematikai szabályok rigorózus betanításával és számonkérésével, az absztrakt struktúrák „diákokra öntésével" segíthetik a matematika hatékony oktatását. Ám a nem megalapozott módszertani elvek és a sok esetben téves elképzelések miatt kudarcba fulladt a reform.

Varga Tamás, a hetvenes évek komplex matematikatanítási kísérletének vezetője ettől óvta meg a magyar matematikaoktatást – mondta Lovász, ezzel hangsúlyozva a végiggondolt módszertani kutatások jelentőségét. Óriási a kikutatandó terület, fogalmazott, ám annak ellenére, hogy voltak szép példák itthon, mint például Kodály Zoltán a zene- vagy Öveges József a fizikaoktatás területén, jelenleg a hazai módszertani kutatások háttérbe szorultak, elhanyagolódtak.

Utánpótlási problémák, kritikusan alacsony létszámú műhelyek, esetleges kapcsolatok a szaktárgyak között, tudományos minősítési problémák – sorolta a hazai szakmódszertani kutatások alapvető problémáit Csépe Valéria, az akadémia Közoktatási Elnöki Bizottságának elnöke. Hozzátéve, hogy eddig nem létezett kifejezetten a szakmódszertani kutatások támogatására kiírt pályázat, éppen ennek orvoslására hirdették meg november végi határidővel pályázatukat.

Hagyományos módszerek fejlesztését és új módszerek kidolgozását is célul tűzhetik ki a pályázók. A Kodály-módszer példáját hozta fel előadásában Nemes László Norbert is, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Kodály Zoltán Intézetének igazgatója. Kodály zsenialitását abban látja, hogy a legprogresszívebb gyakorlatokat importálta és ötvözte: például a relatív szolmizációt Angliából, a ritmusneveket Franciaországból és a ritmizálást segítő mozgáselemeket Svájcból „szállította" a magyar iskolákba. Fontosnak tartja, hogy Kodály hagyományaira építve megszülessenek és a gyakorlatban is megjelenjenek a tevékenység-központú, játékos, kreatív, alkotásra inspiráló módszerek. Külön hangsúlyozta, hogy a ma iskolapadba kerülő tanulók igényeivel és sajátosságaival is számolnia kell a kutatóknak.

A pályázati keret összege ötvenmillió forint, egyes csoportok támogatásának maximális összege pedig ötmillió forint, mely tizenkét hónapon át tartó kutatást finanszíroz. Mivel bármilyen szaktárgyat, vagy akár több szaktárgyat érintő módszertani kutatással lehet pályázni, így az előreláthatólag 10-15 nyertes kutatócsoport nagyon sok jelentkező közül kerül ki.

Ráadásul az egyéves időtartam alatt nem is lehet komplex, az elméletet és a gyakorlatot is ötvöző terveket végigvinni. Ezt a megszólalók is hangsúlyozták, és elmondták, ez még csak az első lépés. Lovász László reményét fejezte ki, hogy a sikeres pályázatok nagy része ötéves támogatásban is részesülhet, ám erről ígéretet még nem tehetett.

NOLBLOG
Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.