A Nemzeti Választási Bizottság pénteki ülésén Litresits András szocialista delegált  javasolta, hogy vegyék napirendre a szocialista Gőgös Zoltánnak az állami földek eladásának tilalmáról szóló népszavazási kezdeményezése kapcsán összegyűlt aláírások ellenőrzését.

Az MSZP mindent megtesz azért, hogy a Fidesz irányítása alatt álló Nemzeti Választási Iroda ne csalhassa el csaknem negyedmillió ember akaratát, és megtartható legyen a földrablások ellen kezdeményezett Fidesz-ellenes népszavazás – tudatta még csütörtökön közleményében Gőgös Zoltán, a párt elnökhelyettese. Szerinte az iroda utasításra minősít annyi aláírást érvénytelennek, „amennyit csak kell”.

A pillanatnyi állás szerint nem lesz kétszázezer érvényes aláírás, amelyre az állami földek értékesítésének tilalmáról szóló referendum kötelező kiírásához szükség lenne. A szocialista Gőgös Zoltán viszont tudni szeretné, milyen megfontolások alapján dobtak ki eddig több mint harmincezer aláírást.

Jövő hétfőn kezdi meg a Nemzeti Választási Iroda az állami földek eladásának tilalmáról szóló népszavazási kezdeményezéshez összegyűlt aláírások ellenőrzését. Kétesélyes, hogy lesz-e kétszázezer érvényes aláírás.

Leadta az állami földek értékesítésének tilalma ügyében kezdeményezett népszavazáshoz összegyűjtött 240 ezer aláírást a Nemzeti Választási Irodán (NVI) Gőgös Zoltán szocialista politikus. Ha 200 ezret érvényesnek találnak, kötelező lesz népszavazást kiírni. Kész Zoltánnak bérplafonügyben megvan a százezer érvényes aláírása, így a kérdést az Országgyűlésnek kötelező napirendre vennie.

Nagyjából 240 ezer aláírás gyűlt össze az MSZP-s Gőgös Zoltán népszavazási kezdeményezéséhez, amely arról szól, hogy az Országgyűlés alkosson törvényt az állami tulajdonban álló termőföldek értékesítésének a tilalmáról. A szokásos hibaszázalék mellett egyelőre bizonytalan, ez elég lesz-e a referendum kötelező elrendeléséhez.

Gőgös Zoltán újra elindul az MSZP elnökhelyettesi posztjáért, mert szerinte így lehet vidéken is sikeres a párt. A jelenlegi vezetés helyett nem szívesen látna pozícióvadászokat a főbb tisztségekben.

Nagy a bizonytalanság az MSZP-ben amiatt, hogy melyik elnöki székre pályázó politikus örülhet a júniusi kongresszuson. A pártmatek szerint Molnár Gyulának állhat a zászló, őt támogatják a legtöbb küldöttet állító megyék. A többi vezető posztra is gyűlnek a jelöltek, de a homályos erőviszonyok miatt egyelőre csak informális szövetségek alakultak ki.

Négy nap alatt több mint 50 ezer aláírás gyűlt össze a referendum érdekében.

Az „Orbán-Habony" rezsim elleni voksolásnak tekinti Kész Zoltán független országgyűlési képviselő a lopásgátló népszavazást. A népszavazás oldala – ahonnan Gőgös Zoltán termőföldekre vonatkozó kérdésének ajánlóíve is letölthető – a habony.hu címen érhető el.

Névleg sem teljesül a földprivatizációval kapcsolatos alapállítás – amely szerint eleve kizárja az állami tulajdon elkótyavetyélésének lehetőségét, hogy az egyes megyékben kialakult átlagáron vehetik meg a földeket a licitek nyertesei – mostani árveréseken. Aki egy tömbben vásárolhat meg jó helyen lévő, kimagasló minőségű területeket, az töredékáron jut birtokhoz – a különbség a vételár és a tényleges érték között akár ötszörös is lehet.

Ha a Nemzeti Választási Bizottság és a Kúria is úgy akarja, az idén biztosan lesz legalább egy népszavazás. Tehát voksolhatunk a kötelező menekültkvóta elutasításáról, de esetleg arról is, hogy az állami és önkormányzati cégek vezetőnek fizetése ne haladhassa meg a kétmillió forintot.

Megkezdődhet az aláírásgyűjtés az állami földek értékesítésének tilalmáról, miután a Kúria kedden úgy döntött, hitelesíti az erről szóló népszavazási kérdést.

A földművelésügyi miniszter „érdes” kijelentései miatt indított pert Gőgös Zoltán, az MSZP elnökhelyettese ellen. Mivel Gőgös véleménye összefüggésben áll a közügyekkel, attól függetlenül élvezi a véleményszabadság alkotmányos oltalmát, hogy helyes, helytelen, tetsző vagy nem, értékes vagy értéktelen gondolatot tartalmaznak-e – indokolta a földművelésügyi miniszter keresetének az elutasításában a veszprémi bíróság. 

Gőgös Zoltán MSZP-elnökhelyettes autója ma reggel az Alkotmány utcában lángolni kezdett.

Csökkenni látszik az esélye annak, hogy a baloldal előválasztással döntse el, kiket indít a Fidesz jelöltjeivel szemben 2018-ban. A DK sosem rajongott az ötletért, amelyért a szocialistáknál is inkább csak a vezérkar lelkesedik. A kis pártok közül viszont az Együtt és a PM is támogatja a jelöltek versenyét. Ám most úgy tűnik, a 106 egyéni induló helyett legfeljebb a kormányfőjelölt személyéről lehet előválasztás.

Hűtlen kezelés gyanúja miatt nyújtott be még júliusban vádindítványt pótmagánvádlóként a Földművelésügyi Minisztérium, és kérték a szocialista Gőgös Zoltán vagyonának zár alá vételét is. A vélelmezett tettest azonban elfelejtették megnevezni, ennek híján a bíróság a beadványt érdemben nem is vizsgálhatta.

Egy politikai karaktergyilkosság érdekében az agrártárca nemcsak az Alkotmánybíróság döntésével ment szembe, de a Gőgös Zoltán ellen indított hadjárattal veszélybe sodorta néhány ügyész karrierjét is. Igaz, utóbbiakat senki nem kényszerítette, hogy egy politikai akcióhoz asszisztáljanak.

Nem ért egyet a Földművelésügyi Minisztérium az ügyészség nyomozást megszüntető határozatával, ezért a tárca pótmagánvádlóként kezdeményezne eljárást Gőgös Zoltán ellen. Csakhogy az Alkotmánybíróság korábban kimondta, állami szerv ilyen minőségben nem léphet fel.