Befognák a lázadó MSZP-s száját
A Nemzeti Választási Iroda korábbi közleménye szerint Gőgös csaknem 28 ezer ívet adott le, de ebből majdnem nyolcszáz érvénytelen volt, mert az aláírást gyűjtő személy valamelyik adata hiányzott vagy hibás volt. Emiatt akár hat-hétezer aláírás is elveszhetett.
A rendben talált íveken 180 ezer érvényes aláírást találtak, míg 43 ezer bizonyult érvénytelennek. Ezek közül 18 ezer azért esett ki, mert az érintett személy több íven is szerepelt. Emellett hibásnak találtak még csaknem 27 ezer aláírást, mert valamelyik adat hiányzott, illetve a választópolgárt nem lehetett egyértelműen azonosítani. Ez utóbbi csaknem 21 ezer esetben fordult elő.
Litresits átnézte a hibásnak minősített aláírások egy részét, és álláspontja szerint esetenként igencsak vitatható döntés született. Példaként hozta fel, hogy a személyi számban szereplő nullát hatosnak nézték, s hibaként értékelték, ha a személyi azonosító első számjegyét lefelejtették, vagy ha valaki a teljes születési dátumát beírta, miközben az évnek csak az utolsó két számjegyét kellett volna feltüntetni. Kérdéses lehet azonban, hogy lehet-e találni a 27 ezerből még csaknem húszezer olyan aláírást, amely érvényesnek tekinthető.
A választási iroda mindezt nem kívánta kommentálni, csak annyit jegyeztek meg, hogy a népszavazási törvény kimondja: az „aláírásgyűjtő ívre rá kell vezetni az aláírást adó választópolgár olvasható családi és utónevét, személyi azonosítóját vagy a személyi azonosítóval nem rendelkező választópolgár magyar állampolgárságát igazoló okiratának számát, valamint az anyja nevét". Az azonosítást egyébként a személyazonosító jellel kezdték, s ha azt pontatlanul tüntették fel, az aláírást érvénytelennek kellett minősíteni, az esetleg elírást, helyesírási hibát tartalmazó nevet viszont általában elfogadták.
Litresits minderről az ATV Egyenes beszéd című műsorában is beszélt, ami az NVB egyes tagjainak nemtetszését váltotta ki. Nyomatékosan hangsúlyozta ugyan, hogy nem a testület nevében beszél, hanem a magánvéleményét mondja el, ennek ellenére a bizottságban felvetődött: esetleg módosítani kellene az ügyrendet, hogy korlátozzák a tagok nyilatkozattételi jogát.
Befognák a lázadó MSZP-s szájátSzerinte tisztázni kellene, hogy a több mint húszezer érvénytelennek minősített aláírás azonosítása az egyéb rendelkezésre álló adatok alapján lehetséges-e, de a bizottság többsége nem támogatta ezt. Különben az ellenőrzés eredményét a testületnek határozatban kell majd kihirdetnie, s erre augusztus végéig van ideje.
A Nemzeti Választási Iroda korábbi közleménye szerint Gőgös csaknem 28 ezer ívet adott le, de ebből majdnem nyolcszáz érvénytelen volt, mert az aláírást gyűjtő személy valamelyik adata hiányzott vagy hibás volt. Emiatt akár hat-hétezer aláírás is elveszhetett.
A rendben talált íveken 180 ezer érvényes aláírást találtak, míg 43 ezer bizonyult érvénytelennek. Ezek közül 18 ezer azért esett ki, mert az érintett személy több íven is szerepelt. Emellett hibásnak találtak még csaknem 27 ezer aláírást, mert valamelyik adat hiányzott, illetve a választópolgárt nem lehetett egyértelműen azonosítani. Ez utóbbi csaknem 21 ezer esetben fordult elő.
Litresits átnézte a hibásnak minősített aláírások egy részét, és álláspontja szerint esetenként igencsak vitatható döntés született. Példaként hozta fel, hogy a személyi számban szereplő nullát hatosnak nézték, s hibaként értékelték, ha a személyi azonosító első számjegyét lefelejtették, vagy ha valaki a teljes születési dátumát beírta, miközben az évnek csak az utolsó két számjegyét kellett volna feltüntetni. Kérdéses lehet azonban, hogy lehet-e találni a 27 ezerből még csaknem húszezer olyan aláírást, amely érvényesnek tekinthető.
A választási iroda mindezt nem kívánta kommentálni, csak annyit jegyeztek meg, hogy a népszavazási törvény kimondja: az „aláírásgyűjtő ívre rá kell vezetni az aláírást adó választópolgár olvasható családi és utónevét, személyi azonosítóját vagy a személyi azonosítóval nem rendelkező választópolgár magyar állampolgárságát igazoló okiratának számát, valamint az anyja nevét". Az azonosítást egyébként a személyazonosító jellel kezdték, s ha azt pontatlanul tüntették fel, az aláírást érvénytelennek kellett minősíteni, az esetleg elírást, helyesírási hibát tartalmazó nevet viszont általában elfogadták.
Litresits minderről az ATV Egyenes beszéd című műsorában is beszélt, ami az NVB egyes tagjainak nemtetszését váltotta ki. Nyomatékosan hangsúlyozta ugyan, hogy nem a testület nevében beszél, hanem a magánvéleményét mondja el, ennek ellenére a bizottságban felvetődött: esetleg módosítani kellene az ügyrendet, hogy korlátozzák a tagok nyilatkozattételi jogát.
