Forrásaink szerint az előválasztás – amelynek során a versengő jelöltek közül a szimpatizánsok döntik el, ki méretheti meg magát élesben – így csak lehetőségként kerül be az MSZP alapszabályába.
Azzal, hogy mind a 106 egyéni választókerületben előválasztás döntsön a baloldali jelölt kilétéről, egyre kevesebben számolnak.
Részben gyakorlati okból: az eleve jobboldali körzetekben egy megfelelő jelöltet sem könnyű találni, nem életszerű, hogy a biztos vereség lehetőségéért sorba álljanak.
|
A „pártlogikai megközelítés” nem elég a kormányváltáshoz – mondja Gőgös Zoltán
Móricz-Sabján Simon / Népszabadság |
Másrészt – veti fel a szocialista Bárándy Gergely – míg egy miniszterelnök-jelölti versengést érdemes lehet megszervezni, a helyi minikampányokban a konkurens baloldali jelöltek sárdobálása csak a Fideszt segítené, és a végül talpon maradó induló már „halálos sebekkel” vágna neki a választási küzdelemnek. Bárándy lapunknak azt is felvetette, ha a 106 körzetben eltérő hátterű független jelöltek sokasága indulna, nehéz lenne belőlük egységes akaratú frakciót alakítani. Ez pedig egy most inkább csak reménybeli baloldali választási győzelem esetén a kormányzóképességet veszélyeztetné.
Gőgös Zoltán másként vélekedik. Az MSZP elnökhelyettese szerint fontos, hogy az alapszabályba legalább az előválasztás lehetősége bekerüljön, mert a „pártlogikai megközelítés” biztosan kevés a kormányváltáshoz. Az viszont csak a következő napokban derül ki, hogy a párt különböző testületei is így gondolják-e. Gőgös szerint nem kötelező kész modellt átvenni akár az Egyesült Államokból, akár Franciaországból, kidolgozható olyan magyar megoldás, amely nem „sebesíti meg” a jelölteket, kizárja a visszaéléseket, de segít megtalálni a győzelemre reálisan esélyeseket.
Előválasztási forgatókönyvvel eddig a liberális Republikon Intézet állt elő. Javaslata az amerikai mintát követné: a helyi előválasztások mellett a versengő miniszterelnök-jelöltek megyénként mérnék össze az erejüket. Az előválasztás ötletét a pártpolitikusok közül elsőként Karácsony Gergely, a PM társelnöke dobta be még 2013 nyarán. Pártja, bár hivatalos döntést nem hozott erről, továbbra is támogatja a jelöltek versenyét.
|
Szigetvári a hitelességi problémákat oldaná meg
Teknős Miklós / Népszabadság |
Lehetőséget lát az előválasztásban Szigetvári Viktor is. Az Együtt elnöke azt mondta lapunknak, a hitelességi problémákkal küzdő, széttöredezett ellenzékiek így elmondhatnák, milyen víziójuk és programjuk van, ráadásul bevonnák szimpatizánsaikat a jelöltek kiválasztásába. Szerinte az is kiderülhetne, hogy már most kormányzóképesebb a baloldal, mint az messziről látszik. Szigetvári felhívta a figyelmet arra, hogy
a meglévő kétségek ellenére (mint például hogy az ellenzék megint csak önmagával foglalkozik) egyetlen jobb javaslatot sem hallottak még a 2014-ben látott kudarcos összefogást megelőző, íróasztal melletti egyezkedés kiváltására.
Arra az észrevételre, hogy egyre többször kerül szóba a választási párt létrehozásának ötlete, Szigetvári azt válaszolta: arra csak technikai megoldásként tekint, nem az előválasztás alternatívájaként, mert „az almát itt már nem is körtével, hanem csavarhúzóval vetjük össze”.
A választási párt azt jelenti, hogy az együttműködő pártok nem szövetségben indulnak a választáson (mint a baloldali összefogást alkotva tették tavaly tavasszal), hanem egy kizárólag a voksolás idejére létrehozott közös jelölő szervezet színeiben.
Ez a választási rendszer csapdáit is segítene kivédeni: nem kellene figyelni arra, hogy minden részt vevő pártnak kellő számú egyéni jelöltje legyen.
Az előválasztás körüli küzdelmek nem csupán e megoldás hatékonyságáról szólnak. Az MSZP-n belül Tóbiás József egyik emblematikus ötletének kinyírása is a hatalmi játék része. Ahogyan az is, hogy Gyurcsány Ferenc DK-elnök minapi röpiratában egyetlen szót sem ejtett az előválasztásról, amelytől pártja eddig is ódzkodott. Újfent szóba hozta viszont azt, hogy a baloldali pártoknak előbb vagy utóbb egyesülniük kell.
