A büntetőeljárási törvény szerint a sértetteknek erre lehetőségük van, csakhogy 2005-ben született egy alkotmánybírósági határozat, amely szerint „a vádlói közhatalom nem kerülhet az ügyészségen kívül más közhatalmi szervhez”. Ebből egyértelműen következik, hogy egyetlen minisztérium sem avatkozhatna be egy büntetőeljárásba.
|
A tárca mindent bevet, hogy vegzálhassa Gőgös Zoltánt
Kurucz Árpád / Népszabadság/archív |
A Legfelsőbb Bíróság 2004-ben ezt másként gondolta, és egy büntető jogegységi határozatában kimondta: az „állam vagyoni sérelmével járó bűncselekmények miatt indított büntetőeljárásban helye van pótmagánvádnak”. Az akkori – és a jelenlegi – legfőbb ügyész viszont más álláspontot képviselt. Polt Péter úgy látta, fogalmilag kizárt, hogy az igazságszolgáltatás folyamatába „a sértetti jogok gyakorlása címén, de ágazati vagy éppen politikai érdekek érvényesítése végett” az ügyészségen kívül bármilyen más hatóság beavatkozzék.
A jogegységi döntés mégis megszületett, ezért Polt az Alkotmánybírósághoz (AB) fordult, és kérte a pótmagánvád intézményének, illetve a Legfelsőbb Bíróság határozatának a megsemmisítését.
De csak félsikert könyvelhetett el, mert a testület szerint a pótmagánvád alkalmas a természetes vagy jogi személy sértettek „büntetőeljárási jogállásának erősítésére”. Ha tehát az ügyész esetleg hibázott, és elnézett valamit, az érintettek még beavatkozhatnak. Azt viszont kizárták, hogy „vádemelési és vádképviseleti pozícióba pótmagánvádlóként olyan állami szervezet lépjen, amely az állami hatalom része”.
Az AB arra is figyelmeztetett, hogy a közhatalmat gyakorló állami szervezet „beengedése” a büntetőeljárásba pótmagánvádlóként azt jelentené: az állam büntető igényének érvényesítését olyan esetekben is szorgalmazhatnák, amikor „az alkotmányban erre feljogosított ügyészség azt indokolatlannak vagy alaptalannak tartja”.
„Az alaptörvény hatálybalépése előtt meghozott alkotmánybírósági határozatok hatályukat vesztik” – idézte mindezzel kapcsolatban az új alkotmányt Magyar Gábor ügyvéd, aki korábban maga is az Alkotmánybíróság munkatársa volt. Az AB állásfoglalása szerint viszont ez csak azt jelenti – mondta –, hogy a korábbi döntésektől el lehet térni, ugyanakkor részletesen indokolni kell, ha új ügyben azokra kívánnak hivatkozni.
Szerinte azonban a pótmagánvád tekintetében
nincs alkotmányos oka annak, hogy a testület a 2005-öshöz képest változtasson az álláspontján.
A pótmagánvád befogadhatóságáról az illetékes bíróságnak kell határoznia – jelentette ki az ügyvéd. A konkrét esetben úgy véli, a bíró – a korábbi AB-döntésre tekintettel – akkor jár el helyesen, ha az eljárást felfüggeszti, és az alkotmánybíráktól kéri, hogy mondják ki, egy minisztérium lehet-e pótmagánvádló.
Szerinte tehát a testületre kellene bízni, hogy iránymutatást adjon, mert ha az eljárást lefolytatnák, s az Gőgös Zoltán elmarasztalásával végződne, ő nyújthatna be alkotmányjogi panaszt, amelynek végkimenetele Magyar Gábor szerint igencsak bizonytalan lenne.
