Vagyis a kérdésben, ha minden érdekelt azonnal lép – a jogorvoslattal együtt is – akár március első felében jogerős lehet a döntés, míg a végső határidő július közepe. Az eredményes népszavazási kezdeményezést – feltéve, hogy a Kúria nem osztja azt az aggodalmat, hogy a kvótáról nem lehet referendum, mert a kérdés nemzetközi szerződésbe ütközök – pedig az Országgyűlés elnökének a parlament legközelebbi ülésnapján be kell terjesztenie, és a Ház harminc napon belül szavaz a referendum kiírásáról.
A köztársasági elnöknek ezt követően a választást úgy kell kitűzni, hogy a magyarországi szavazás napja a kitűzés napját követő hetvenedik és kilencvenedik nap közé essen. Mindebből az következik, hogy a kormány kezdeményezéséről
legkorábban május végén, legkésőbb viszont – miután a parlament a nyáron nem ülésezik – valamikor október-novemberben lehetne referendum.
Vannak azonban más kezdeményezések is. Kész Zoltán független képviselő február 4-e óta gyűjthetné az aláírásokat annak érdekében, hogy megkérdezzék a magyarokat, akarják-e, hogy az állami és önkormányzati cégek vezetőnek fizetése ne haladhassa meg a kétmillió forintot. Ha lesz kétszázezer támogatója,
elvileg ebben is lehet 2016-ban népszavazás. A határidő június elején jár le,
és ha meglesz a kétszázezer támogató, utána hatvan nap alatt kell az aláírásokat hitelesíteni, így szeptemberben már a parlament elé kerülhet az ügy.
Gőgös Zoltán szocialista képviselő népszavazási kérdésének a Kúria adott kedden zöld utat. Így az ő akciója is hamarosan startolhat, mert a Nemzeti Választási Iroda a jövő héten átadja neki az aláírásgyűjtő ív hitelesített mintapéldányát. Az MSZP-s politikus az állami földek értékesítésének tilalmát szeretné népszavazás útján elérni. Amennyiben ehhez sikerül kétszázezer aláírást szereznie,
ez a harmadik referendum lehetne az idén – de szintén csak elméletileg.
Arról sem szabad megfeledkezni, hogy Késznek van egy másik kérdése, amely arról szól, hogy az országos listán két százaléknál kisebb támogatottságot szerzett pártoknak vissza kell fizetniük a százmilliós nagyságrendű állami kampánytámogatást. A kérdést az NVB átengedte, de a határozatot megtámadták, így a Kúria mondhatja ki a végső szót. A legfőbb bírói fórumnak legkésőbb április végén döntenie kell. Ha mehet a népszavazás, és az aláírásgyűjtési kampány jóval a törvényes határidő előtt – Kész reményei szerint harminc nap alatt – sikerrel zárul, ebben az évben ez lehet akár a negyedik referendum.
És akkor itt van még az üzletek vasárnapi zárva tartása, mert kedden – botrányos körülmények között – két kérdést is benyújtottak a választási irodához. A szocialista Nyakó István azt szeretné, hogy a parlament semmisítse meg a kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló törvényt, Erdősi Lászlóné magánszemély meg éppen fordítva közelíti meg a dolgot. Ő azt kívánja, hogy a választók erősítsék meg az üzletek vasárnapi zárva tartásának tilalmát.
|
| Fotó: Veres Viktor / Népszabadság |
Ez utóbbi ügy is függőben van, mert a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) még nem döntött. A testületnek nyilvánvalóan vizsgálnia kell, Nyakót valóban akadályozták-e kigyúrt fiatalemberek abban, hogy eljusson az időbélyegzőhöz. Úgy tűnik, hogy mindkét kérdés megfelelhet a jogszabályi feltételeknek, de bármelyiket is engedjék át, borítékolható, hogy a testület határozata ellen valaki jogorvoslati kérelmet terjeszt be. Idén erről így szinte biztosan nem szavazunk.
Elképzelhető az is, hogy Erdősi Lászlóné blöffölt, és nem is akar népszavazást. Vagyis a kopasz kísérőivel csak el akarja venni a lehetőséget legalább négy hónapra, hogy az üzletek vasárnapi zárva tartásáról maguk kezdeményezzek referendumot.
Ez nem kizárt, de az MSZP is meghackelheti az ügyet, hiszen gyűjthetne aláírást Erdősiné érdekében,
aki viszont az ügy gazdájaként visszautasíthatja a külső segítséget. Ha azonban ezt tenné, megbukik, és egyértelművé tenné a helyzetet: nem is szeretne igazán referendumot.
Kész Zoltán már futó kezdeményezése esetében egyként az aláírásgyűjtés határideje június eleje. Ha meglesz a kétszázezer támogató, utána hatvan nap alatt kell az aláírásokat hitelesíteni, így szeptemberben már a parlament elé kerülhet az ügy. Amennyiben képes lenne a másik – a pártok kampánytámogatására vonatkozó – kérdésben is a nyár elejéig elegendő számú támogatót szerezni, az az ügy is a Ház elé kerülhetne. Ugyanez igaz Gőgös próbálkozására: ha június végéig lesz kétszázezer támogatója, az ügy esélyes az idén a referendumra.
