Németország nem szolidaritásból, hanem érdekből támogatja a görög válság kezelését - mondta Angela Merkel kancellár egy vasárnapi interjúban.

Antonisz Szamarasz görög miniszterelnök „új kezdetnek” nevezte az euróövezeti pénzügyminiszterek és az IMF alkuját, a legnagyobb gond továbbra is az eurózónában uralkodó teljes bizonytalanság.

Megegyeztek Görögország intézményi hitelezői, vagyis az euróövezet kormányai és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) a válságban vergődő ország rövid távú finanszírozásában – de az államadósság fenntarthatóságának kérdését még nem zárták le egészen.

Megegyezhetnek Görögország rövid távú finanszírozásában, de a program életképességéről, a görög államadósság fenntarthatóságáról valószínűleg tovább folyik a vita a hitelezők között – ilyen hangulatban érkeztek kedd délután Brüsszelbe az eurózóna pénzügyminiszterei, mindössze egy héttel a legutóbbi eurócsoport-találkozó után.

A sokadik megszorításról döntött nemrég a görög parlament, ezzel is teljesítve a mediterrán ország megmentéséért kért uniós feltételeket. A görög fővárosban a mindennapi élet működésében – legalábbis a külső szemlélő számára –mindössze abban mutatkozik meg a válság, hogy az egymást érő sztrájkok miatt olykor megbénul a tömegközlekedés, a törvényhozás előtti Syntagma téren pedig a rendszeres demonstrációk időnként tömegoszlatásba torkollanak.

Világgazdasági szinten stabilizálódtak, az euróövezetben tovább romlottak szeptemberben a gazdasági kilátások a Gazdasági Fejlesztési és Együttműködési Szervezet (OECD) által készített, a reálgazdasági ciklus változásait követő mutató szerint.

Két hónapos mélypontra süllyedt az euró árfolyama a dollárral szemben, miután csütörtökön az EKB kormányzó tanácsa úgy döntött, hogy tartja a 0,75 százalékos kamatot, bár Mario Draghi elnök szerdán aggodalommal beszélt az eurózóna gazdaságainak lassulásáról.

Ne közelítsen Amerika a szakadék széléhez – ezt üzenték a Húszak Csoportjának (G20) pénzügyminiszterei és jegybankelnökei az Egyesült Államoknak, ahol persze kedden kiderül, a szoros verseny után demokrata vagy republikánus párti elnöke lesz-e a világgazdaság vezető hatalmának.

Több Európát akarunk, de nem akarunk egynél több Európát – erről beszélt Martonyi János külügyminiszter kedden a Magyar Külügyi Intézet konferenciáján.

Rögzíteni kellene egy jogszabályban az automatikus adóemelést, ha késik a reformok végrehajtása – áll az Európai Bizottság (EB), az Európai Központi Bank (EKB) és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) friss országjelentésében, amely szerint még 150 reformra van szükség.

Szeptemberben az euróövezetben 2,6 százalékkal haladták meg az árak az egy évvel korábbit, míg az unió 27 tagállamának átlagában 2,7 százalékos emelkedést mért az Eurostat. Ez egyik esetben sem jelent elmozdulást az augusztusi adathoz képest.

Az Európai Uniót tartós recesszióba taszító "rémálomnak" nevezte Soros György az euróválságot a National Association for Business Economics üzleti ebédjén.

Jókora köd szállt Európára valamikor négy évvel ezelőtt, és vezető politikusai azóta is keresik a kiutat. Hiába. A válság mára állandósult, a legtöbb fontos európai országban is a mindennapok részévé vált: vagy azért, mert a társadalom a recesszió és a megszorítások elszenvedője, vagy azért, mert a többiek, a náluk is nehezebb helyzetben lévő országok épp tőlük várják a segítséget.

A megszorító gazdaságpolitika értelmét illetően pénteken is folytatódott az IMF vezére és a német pénzügyminiszter vitája a Nemzetközi Valutaalap éves tokiói közgyűlésén. A Hetek Csoportjának találkozóján felmerült: ha ilyen vontatott iramú a növekedés, akkor élénkítő lépéseken kellene töprengeni. Az eurózóna mellett az amerikai költségvetési vészhelyzetre is nagy figyelem terelődött.

Nem a „kétsebességes” Európáról van szó: az eurózóna önálló költségvetési kerete alapvetően torzítja az egységes piac versenyfeltételeit.

Javulás tapasztalható az utóbbi hónapokban, de úgy vélem, hogy az előttünk álló út hosszú és meredek – mondta az euróválságról Mario Draghi, az Európai Központi Bank (EKB) elnöke. Tizenegy tagállam vezetne be pénzügyi tranzakciós adót.

Az ország történetének legszigorúbb költségvetését fogadta el csütörtökön a madridi kormány.

A vártnál csaknem kétszer nagyobb, 20 milliárd eurós hiányt tártak fel a görög költségvetésben az euróövezeti válságállamnak hitelező trojka szakértői - írta vasárnap a Spiegel.

A német-francia együttműködés mellett tett hitet szombaton Angela Merkel német kancellár és Francois Hollande francia államfő a németországi Ludwigsburgban, ahol Charles de Gaulle egykori francia államfő történelmi beszédének 50. évfordulójára emlékeztek. Nem elég, hogy a németek az EU szószólói legyenek, aktívan tenniük is kell érte” - köhécselt diszkréten a 93 éves exkancellár, Helmut Schmidt.

A hitelminősítő szerint euróövezeti döntéshozók legutóbbi nyilatkozataikban kifejtették vagy tisztázták a szélesebb körű gazdasági és pénzügyi unió megteremtéséhez általuk kívánatosnak tartott lépéseket.