A kubai külügyminisztérium pénteken kifogásolta, hogy az Európai Unió öt tagországának diplomatái előző nap felkeresték egy letartóztatott ellenzékinek a családját.

Az Európai Unió soros svéd elnöksége tiltakozott Izraelnél amiatt, hogy Kelet-Jeruzsálemben két palesztin családot kilakoltattak zsidó telepesek lakhatásának megoldása érdekében.

Nem titok: az EU nem a legerősebb játékos a közel-keleti békefolyamatban, mégis nélkülözhetetlen szereplő, főként a palesztinok számára. Úgy tűnik, Izrael sem bánná, ha Európa nagyobb szerepet vállalna - főleg most, hogy a zsidó állammal szemben határozottabban fellépő Barack Obama a Fehér Ház lakója.

A huszonhetek külügyminiszterei a csütörtökön kezdődő csúcsot készítették elő, ám maguk nem foglalkoztak személyi kérdésekkel. Sikerült viszont világosabbá tenni, hogyan adják meg a garanciákat az íreknek, elkerülendő a Lisszaboni Szerződés újabb ratifikációját.

A cseh államfő, Václav Klaus elnökletével ma tartja meg az Európai Unió Prágában a decemberben elhalasztott csúcstalálkozóját Kínával. Egy brüsszeli konferencián szakértők rámutattak: az EU aktívabb Kínát, Peking erősebb uniót szeretne látni a jövőben.

Az uniós külügyminiszterek hétfőn véglegesítették álláspontjukat az Európai Unió és Oroszország habarovszki csúcstalálkozója előtt, ám a nyilatkozatok továbbra is arra utalnak, hogy Moszkva a biztonsági kérdésekre összepontosítana, míg Brüsszel és Prága inkább sok egyéb kérdésről beszélgetne.

Karel Schwarzenberg, a soros uniós elnökséget betöltő Csehország ügyvezető külügyminisztere pénteken Minszkben hivatalos meghívót nyújtott át Alekszandr Lukasenko fehérorosz elnöknek a május 7-ére tervezett prágai EU-csúcsra, amelyen meghirdetik a Keleti partnerség-programot - jelentették be Prágában.

Erőteljes lehűlés fenyeget Izrael és az Európai Unió viszonyában, amennyiben az új izraeli kormány nem kötelezi el magát a palesztinokkal való békefolyamat mellett - közölték a Financial Times Deutschland című lappal több uniós tagállam külügyminisztere.

Az Európai Unió felújítja december elején a partnerségi keretegyezményről szóló tárgyalásokat Oroszországgal.

A NATO – Európa és Amerika katonapolitikai szövetsége – egyre ingatagabb lábakon áll, mert Európa és Amerika geopolitikai érdekei már nem esnek egybe.

Az Európai Unió külügyminiszterei hétfőn Brüsszelben döntöttek arról, hogy október 1-jéig legkevesebb 200 fős polgári megfigyelő missziót küldenek Grúziába. A megfigyelők egyelőre a Dél-Oszétia és Abházia szakadár tartomány, illetve a grúz törzsterületek közti ütköző övezetben tevékenykednek majd.

Nagyon sok a bizonytalanság abban a tekintetben, hogy pontosan mi történt a grúz-orosz konfliktus kirobbanásakor, ezért az Európai Unió külügyminiszterei egyetértenek abban, hogy olyan független nemzetközi vizsgálatra lenne szükség, amely kielégítő válaszokat adhatna számos kérdésre - nyilatkozta Göncz Kinga külügyminiszter a dél-franciaországi Avignonban rendezett kétnapos informális csúcstalálkozót követően.

Fegyverembargó bevezetését sürgeti az orosz külügyminiszter Grúzia ellen. Szergej Lavrov tegnap elmondott beszéde szerint erre eddig van szükség, amíg egy új hatalom nem változtatja Grúziát "normális országgá". Az orosz külügyminiszter elmondta: Moszkva mindent megtesz annak érdekében, hogy felelősségre vonja a vétkeseket - tehát az augusztus 8-án Dél-Oszétiában megkezdett grúz hadműveletek értelmi szerzőit - és biztosítani fogja, hogy a jövőben hasonló akció ne fordulhasson elő. 

Alig hinném, hogy az orosz fenyegetések riasztották el az Európai Uniót Oroszország megbüntetésétől; sokkal inkább az, hogy ilyen lépés, lépések mögé a szövetség képtelen lett volna konszenzust tenni. Az "atlantisták" - azok a tagországok, amelyek az EU-n belül az amerikai vonalat viszik vagy amelyeknek Grúziától független okok miatt van konfliktusuk Moszkvával - kicsi kisebbségben voltak és vannak azokkal szemben, amelyek - élükön Franciaországgal és Németországgal - óvakodnának minden durva lépéstől.

Aggodalom, elítélés, Grúzia támogatása, a kölcsönös függés jegyében készség az orosz kapcsolatok fejlesztésére - de feltételekkel. Ebben a szellemben zárult a tegnapi rendkívüli EU-csúcs, amelyet a francia elnökség a grúz válság nyomán hívott össze. A grúziai orosz katonai és diplomáciai lépések elítélésében egységes, de a következményeket, a válaszlépéseket illetően már megosztottabbnak látszó Európai Unió tegnap csúcsszinten viszonylag gyorsan egyezségre jutott a Moszkvának szánt üzenet illetően. - Jó úton járunk - mondta a találkozó után Nicolas Sarkozy francia államfő, az unió soros elnöke.

A grúziai konfliktus propagandaháborúvá alakult át Brüsszelben, ahol az orosz és a grúz diplomácia is megpróbálta meggyőzni az uniós fórumokat a maga igazáról a mai csúcs előtt. Tegnap már nemhogy az Oroszország elleni szankciókról nem esett szó, de a tagállamok egy része jelezte: nem tudja, ki kezdte a harci cselekményeket.

Bár a hivatalosan Grúziához tartozó területek függetlenségét az EU tagjai elutasítják - de egyelőre még a Független Államok Közösségének országai sem álltak a Kreml döntése mellett - nem várható, hogy az EU hétfői rendkívüli ülésén Oroszország gazdasági elszigetelése felé tenne lépéseket. Ennek egyik jele, hogy az EU-ülésre nem kapott meghívót a grúz elnök. (Bár Mihail Szaakasvili, korábban úgy nyilatkozott, hogy azért nem jelenik meg, mert félő, hogy Oroszország ellehetetlenítené hazatérését.)

Az óvatos francia, német és olasz megközelítés miatt nem dönt Oroszország elleni szankciókról a hétfői EU-csúcs. Inkább a "kölcsönös függés" jegyében áttekinti a kapcsolatokat, amelyek nem mehetnek úgy tovább, mintha mi sem történt volna.

Német- lengyel egyeztetés az EU-csúcs előtt: Grúzia területi épségén a hangsúly. Putyin "józan álláspontot" vár a rendkívüli EU-csúcstól. Oroszország nem sarcolhatja meg a Nyugatot - írta a brit miniszterelnök egy vasárnap megjelenő újságcikkben. Gordon Brown: Európa nem kerülhet Moszkva "energiabéklyójába". Grúzia kilép az abház háborút lezáró tűzszüneti megállapodásból.

Oroszország visszatartására a legjobb eszköz, ha Ukrajna és Grúzia a NATO tagjai lesznek, amilyen gyorsan csak lehet - mondta tegnap magyar újságíróknak Matthew Bryza, az Egyesült Államok budapesti nagykövetségén rendezett videokonferencián. Az amerikai külügyminisztérium Közép-Ázsiával és energetikai kérdésekkel foglalkozó helyettes államtitkára ugyanakkor hozzátette: természetesen ennek a két országnak is teljesítenie kell a csatlakozás feltételeit. Igaz, arról sem szabad megfeledkezni, hogy az atlanti szövetség tagországai úgy dönthetnek, megváltoztatják a csatlakozás kritériumait.