Hol vannak már a régi, szép idők! Mielőtt a tavaszi BL-negyeddöntőben a Barcelona 1-0-ra győzött Donyeckben, a Sahtyor futballcsapata tizenöt európai kupamérkőzésen őrizte hazai veretlenségét. A Bajnokok Ligája mostani évadában viszont még nyeretlen az ukrán csapat; már amennyire ukrán az, a keretében nyolc brazil és egy bolíviai labdarúgóval...

Szülést követően az anyák mellében nemcsak az anyatej termelődése indul be, de a bimbóudvar szélén lévő módosult faggyú- és verejtékmirigyek, az ún. Montgomery-mirigyek működése is fokozódik. Ez szabad szemmel is jól követhető, mert a terhesség folyamán egyre jobban kiemelkednek a mirigyek kivezető nyílásait jelző kis dudorok.

Esterházy Péter társat választott. Mégpedig társdíjast, ugyanis 2011-ben ő lett az Aegon Művészeti Díj kitüntetettje az Esti című regényéért. Így aztán neki kellett megjelölnie, hogy ki veheti át az idei társdíjat, rendszerint egy másik művészeti ág jeles képviselője. Sokan színházi díjazottról suttogtak, és olyan is akadt, aki egyenesen azt állította, hogy maga Dörner György lesz a nyertes, minthogy ez egy igazán avantgárd gesztus lenne a népszerű író részéről.

Olyan egykori hallgatója előtt tiszteleg az egyetem, akinek a munkáin talán a legkevésbé látszik, hogy oda járt, amikor azt még főiskolának hívták. Jó sokáig; az adatok szerint huszonegytől hét esztendeig. Nem tudjuk, persze, hogy miként reagált Réti István, a devianciákat oly kevéssé kedvelő mester az Akasztás a cirkuszban témájára és festésmódjára, csupán abból következtethetünk, hogy a tanulmányi időt nem tanársegédi megbízás vagy mesteriskolai kedvezmény hosszabbította meg Román György számára.

Hihetetlen termékeny alkotó, feltaláló volt a pannonhalmi bencés szerzetes, Jedlik Ányos. Mégis kevesen tudják, hogy nem csak a dinamó miatt kell róla megemlékezni: most az Elektrotechnikai Múzeum egy december végéig látható időszaki kiállításon egybeterelte a hazai műszaki élet egyik nagyjának életművét.

Az első reakciók szerint nem igazán tetszik a felhasználóknak a Facebook átalakulása. A népszerű közösségi oldal faceliftje jelentős részben a Google+ (a keresőoldaláról ismert amerikai vállalat új közösségi portálja) leginnovatívabb szolgáltatásainak átvételéből állt, ám a végeredmény egy túlságosan bonyolult, az adatvédelmi aggályokra nem reagáló – ugyanakkor technológiai szempontból az előző verziónál kétségkívül fejlettebb – alkalmazáscsomag lett.

Gyurcsány Ferenc az ügyészek előtt hitelesen és pontosan beszélt: minden szava, minden mondata ült a kihallgatáson – olvasom a Népszabadság szerkesztőségi cikkében. (2011. október 6.) Mit is mondott többek között a volt miniszterelnök gyanúsítottként? Azt, hogy az őt kihallgató ügyészek megszegték esküjüket, nem állnak pártatlanul a jog talaján, ehelyett „ocsmány koncepciós” pernek a részesei. Meg is fenyegette őket, hogy eljön az idő, amikor nem áll mögöttük védelmező erő és akkor a jog le fog rájuk sújtani.

Ismerek egy munka nélküli operaénekest, aki a minap levágatta a haját, és kiküldte Londonba, hátha egy parókakészítő jó áron megveszi, és akkor a munka nélküli operaénekes profitálhat végre, még ha nem is a baritonjából, hanem a hajából. Szép, hosszú, dús és fénylő sörénye volt pedig, feltűnő stíluselem, személyiségének legfőbb védjegye, amelyet általában összefogva hordott, de jókedvében olykor kibontotta, és hagyta, hadd fújja a szél a haját szabadon és messzire. Olyankor átszellemült arcot vágott, és lehetett rajta látni, hogy mennyire fontos ez neki. Mármint nem pusztán az a méteres haj, hanem az élvezet, ami az embert elkapja, ha a test és lélek ünnepi szélirányban áll.

Minden körülményt mérlegelve és annak ismeretében fogja hazánkat képviselni az október 23-i brüsszeli válságcsúcson Orbán Viktor, hogy Magyarország nem tagja az eurózónának, ilyenformán nem is fog hozzájárulni az uniós mentőcsomaghoz, Görögország megmentéséért semmit sem tehet, sőt (a túlzottdeficit-eljárás árnyékában) érdemi szava sem lehet a költségvetési és pénzügyi krízis elhárítása ügyében, és akkor jár a legjobban, ha minél kisebbre próbálja összehúzni magát.

Nem lesz általános alapbérfejlesztés a Magyar Telekomnál, erről állapodott meg a cég a szakszervezeteivel. A társaság a bérkompenzációról szóló szabályozásnak a béren kívüli juttatások emelésével felel meg – vagyis azon alkalmazottainak, akik az átlag alatt keresnek és az adószabályok változása miatt kevesebb pénzt kapnak kézhez jövőre, mint ebben az évben, a béren kívüli juttatások keretében adnak kompenzációt. Ez megfelel ugyan a szabályozásnak, ugyanakkor nem fedi teljesen az eredeti politikai akaratot. A szabályok nyári megalkotásakor a kormány eredetileg ugyanis béremelést kívánt előírni, végül azonban bizonyos béren kívüli juttatások, mint például az iskolakezdési támogatás és a közlekedési bérlet beszámítását is lehetővé tette.

Orbán Viktor miniszterelnök tegnap délután fogadta Eleni Tsakopoulos-Kounalakis amerikai nagykövetet, akivel az MTI szerint másfél órás megbeszélést folytatott.

Martin Gauss, a Malév volt vezérigazgatója az egyik jelölt a rigai bázisú, a lett nemzeti fuvarozó szerepét betöltő AirBaltic vezérigazgatói pozíciójára – értesült lapunk. A Malév Martin Gauss vezetése alatt mindkét évben rekord-, 24 milliárd forintot meghaladó veszteséget termelt, árbevétele pedig ez idő alatt harminckétmilliárd forinttal csökkent.

Minden téren igyekeznek takarékoskodni a vállalkozások, az ésszerű, vagy kényszerű költségracionalizálás egyik központi területe az irodabérlet kérdése. Állítólag az aranykornak lassan vége lesz, az új beruházások visszaesése miatt fogynak az új területek, így kevésbé engednek már az árból a bérbeadók. Ugyanakkor egyre nagyobb teret hódítanak az úgynevezett virtuális irodák, és az óradíjas tarifával bérelhetők egyaránt.

Öröklési gondok, bonyolult emocionális kapcsolatok, egymástól való anyagi függőség és persze a válság – ezek a családi vállalatok gyakran emlegetett sajátos problémái, de úgy tűnik, mindezek mellett mégis ők a legboldogabbak.

Több ezer exportképes vállalkozást látogatnak meg a Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA) emberei. Arra kíváncsiak, milyen segítségre lenne szükségük a cégeknek ahhoz, hogy több terméket, szolgáltatást adhassanak el külföldön, vagy mi hiányzik ahhoz, hogy ki tudjanak lépni a nemzetközi színtérre. A pénz mellett a legnagyobb akadálya a külföldi terjeszkedésnek, hogy a cégvezetők alapvető információknak és tudásnak nincsenek a birtokában.