Ebben az évben ünnepli építésének századik évfordulóját a debreceni Apollo mozi, amely jelenleg a cívisváros egyetlen olyan filmszínháza, ahol rendszeresen műsorra tűznek nem kommersz filmeket is. Az akkori Ferenc József, ma Piac utca és a Miklós utca sarkán lévő épületben lévő Apollo 1912 óta folyamatosan üzemel, ami rendkívüli teljesítmény. Valaha persze számos vetítőhely működött Debrecenben: az ismertebbek közé tartozott a Vígszínház az Arany Bika Szálló mögött, továbbá a Kálvin téri Uránia és a Bocskai téri Meteor. De ötven-hatvan évvel ezelőtt rendszeres filmvetítések voltak a nagyobb gyárakban, szinte az összes városrészben, sőt még a cívisváros külterületein is.

Nemcsak Pécsen és a szocialista irányítású városokban érdemes kutakodni az ügyben, hogy a települések vezetői milyen jutalmazási szokásokat honosítottak meg szűkebb hazájukban. A veszteségesen gazdálkodó településeken jutalomra azért mindig futotta.

Családok tucatjainak teszi tönkre az életét, ha egy-egy társasházban valaki notóriusan nem fizet lakbért, rezsit: a szolgáltató előbb-utóbb megelégeli a folytonos tartozást, s nagyobb nyomatékot adva követelésének, lekapcsolja a lépcsőházi világítást, nem viszi el a szemetet, vagy kiköti az áramot egy tízemeletes épületben, s ezzel leáll a lift.

A Kereszténydemokrata Néppárt egyes tagjai szerint pártjuk valójában már csak címek, rangok és tisztségek formájában van jelen a kormányzatban és a helyhatóságokban, ám az aktív kereszténydemokrata mozgalmi élet az ország nagy részén mára kiüresedett, eltűnt.

Ragaszkodnak általános és középiskoláikhoz a megyei jogú városok. Amennyiben államosítják ezeket az intézményeket, akkor – számukra elfogadható feltételek esetén – visszaveszik őket. Legalábbis az általunk megkérdezett települések vezetőinek döntő része így nyilatkozott.

A megyei közlekedési felügyeletek jogkörének átszervezés után három hatósági ember kell ahhoz, hogy megvizsgáljanak egy teherautót.

A közszolgálati rádió és televízió regionális szerkesztőségeiben néhány hete végrehajtott drasztikus létszámleépítés után újabb „költségtakarékos karcsúsítás” fenyegeti e vidéki szakmai műhelyeket: úgy tudjuk, hogy a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) megszünteti a regionális híradók gyártását, s ezzel gyakorlatilag lefejezik a debreceni, a miskolci, a pécsi és a szegedi televíziós körzeti stúdiókat. Van, ahol már azt is tudni vélik, melyik magántelevízióval szerződik majd a köztévé e hírműsorok gyártására.

A kormány erre az évre 31 milliárd forintot különített el az önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévő – közkeletű szóval önhikis – önkormányzatok megsegítésére. Ebből a keretből a pályázat első ütemében 11,6 milliárd forintot ítéltek oda összesen 1182 településnek. Az állami forrásra a közelmúltban lezárult első körben 1274 önkormányzat nyújtott be pályázatot, vagyis nem éri el a százat azon települések száma, amelyek egy fillért sem kaptak.

A Győr melletti péri repülőtér az egyetlen nyereséges a vidéki repterek közül, persze nem véletlenül: az autóiparnak köszönheti az eredményt. A többiek próbálkoznak, de egyelőre nem sok sikerrel, veszteségeik százmilliókban mérhetőek.

„A minisztérium élén bekövetkező változás nem jár az állomány lecserélésével” – hangzik a brit közszolgálat működésének mottója.

Alapvetően téves szinte az összes közvélekedés a magyar jogászképzéssel kapcsolatban. Nincsenek sokan, nincs tele velük a munkaügyi központ, és csak a klasszikus jogi pályák telítettek. Összeállításunkból kiderül: szakemberek szerint nemhogy nincs túlképzés jogászokból, de olyan jelentősen csökkent az államilag finanszírozott képzésben részt vevők száma, hogy inkább emelni kellene a keretet.

Az elmúlt húsz évben az önkormányzati választásokat sok helyen követte a helyi települési közigazgatási kar lecserélése, de több helyen, főként ahol korábban szocialista vezetés volt, a menesztések az elmúlt hetekben nagy méreteket öltöttek.

Még januárban kiírják a bezárt kistelepülési iskolák újranyitását célzó pályázatot. A 2011-es költségvetésben azonban országosan csak 300 millió forintot különítettek el erre a célra. Az érintett települések vezetőit foglalkoztatja a kérdés, de a megkérdezettek többsége nem látja reálisnak saját iskolájuk újranyitását.

Még nem tudni, mi lesz pontosan a megyei kormányhivatalok és vezetőik dolga, de az eddigiek alapján úgy tűnik: a mostanáig egymástól függetlenül s jórészt szakmai szempontok alapján működő szakigazgatási szerveket a Fidesz egy kézben szeretné összpontosítani, kontroll alatt tartani. Ezt igazolja az is, hogy a politikai körökben csak „főispánoknak” nevezett hivatalvezetők a kormánypárthoz, s főként Orbán Viktorhoz közel álló, megbízható pártkatonák közül kerültek ki.

A kormánynak jövőre nem lesz más választása, mint a megyei önkormányzatok állami finanszírozásáról szóló törvény gyökeres módosítása. El kell érni, hogy a kötelező feladatellátásokról szóló rendelkezések módosuljanak, különben az egész rendszer bedől, mint egy liszteszsák – ezt mondta Rácz Róbert, a Hajdú-Bihar Megyei Közgyűlés elnöke, fideszes parlamenti képviselő.

Egymilliárdos fejlesztésről mondott le a napokban Szerencs önkormányzata, arra hivatkozva, hogy az uniós forrásokból kapott csaknem nyolcszázmillió forintos támogatás mellé nem tudja előteremteni a beruházáshoz szükséges kétszázmillió forintos önerőt.

A húszéves Kapási Ferenc szeret vasárnap vásárolni. Az asztalosnak tanuló kaposvári fiatalembert és barátait a város egyik bevásárlóközpontjában szólítottuk meg.

Tavaszra ígéri a reformokat a Fidesz-kormány, azok szakmai vitasorozata állítólag már folyamatban van. A jövő évi büdzsé parlamenti tárgyalásának első napján egyik politikai oldal sem okozott meglepetést.

Veszélyhelyzetet hirdetett Veszprém, Vas, és Győr-Moson-Sopron megyére a kormány, ami egyebek között azt jelenti, hogy a hétfői vegyi katasztrófa kármentesítésének, valamint a helyreállításnak a költségeit a magyar állam vállalta magára.