Az agglomerációs járatok átadása az államnak súlyos pénzügyi és üzemeltetési kockázatokkal jár, tömeges utaspanaszt és közlekedési káoszt eredményezhet. Ráadásul a haszon sem jelentős. A főpolgármester másként látja.

Már a fővárosi önkormányzat sem hisz abban, hogy a 2017-es úszó-világbajnokságra a felújított hármas metró viszi majd a szurkolókat. A vonalrekonstrukció kivitelezői tendereinek tavaszi meghirdetése önmagában több hónapos csúszást jelent. Ráadásul a tervek egyre fapadosabbak, a liftek kihagyása az uniós támogatást veszélyezteti.

A fővárosban emelni fogják a jegyárakat, és ritkítják a járatokat, ha a kormány ehhez köti a közösségi közlekedés finanszírozását, és a Fidesz meg is szavazza – mondta lapunknak Tarlós István. A neki címzett kormányzati üzenetekre markánsan válaszoló főpolgármester szerint nem használ majd a Fidesz fővárosi népszerűségének, amit Budapesten számon kérnek.

Több százmillió forintot nyert ma az egészségügyben dolgozóknak a szakszervezet, a Kúria ugyanis úgy döntött: csaknem három évre visszamenőleg ki kell fizetni a visszatartott cafeteriát az egri Markhot Ferenc kórház dolgozóinak. A döntés 1500 dolgozót érinthet, ami évente összesen csaknem 162 millió forint kifizetését jelenti. A kórház ugyanis a 2013-as államosítás óta nem ad az alkalmazottainak béren kívüli juttatást, holott a 2010-ben megkötött megállapodás a mai napig is érvényes.

A fővárosi oszlopper főszereplőivé váltak a hirdetőhengereken elhelyezett légszennyezettség-mérők, illetve az internetterminálok. Az önkormányzat ezekre alapozza a szerződésbontást. Holott ezek a tenderkiírásnál és a szerződéskötésnél sem voltak többek színes pántlikánál az üzleten.

A fővárosi önkormányzat szerint Simicska reklámcége egy 2013-as rendeletet sértett meg 2006-ban. De időt kértek a pontos megjelölésre. A hétfőn kezdődött hirdetőoszlop-per márciusban folytatódik. A bontás leállítását célzó kérelemről a napokban dönthet a Fővárosi Törvényszék.

A lassan egyedüli BKV-finanszírozási forrássá előlépő iparűzésiadó-bevétel jelentős csökkenését okozhatja a fővárosban az, hogy a közép-magyarországi régiót szétválasztották Budapestre és Pest megyére.

Tarlós István fontolóra vette, hogy mégis elindul a következő választásokon. Attól tart, hogy különben nem veszik komolyan. Az agglomerációs járatok jövője továbbra is bizonytalan.

A Népszabadság információi szerint Orbán Viktor várhatóan Seszták Miklós fejlesztési miniszterre bízza az egyre kínosabbá váló BKV-finanszírozási vita rendezését, a miniszterelnök helyett Seszták fog tárgyalni Tarlós István főpolgármesterrel.

Jogalkotói bakira hivatkozva adná át az államnak az agglomerá­ciós járatok üzemeltetését Budapest. De ha ezt a hibát javítaná is a parlament, egy másik törvényi előírás szerint akkor sem fogadhat el működési hiányt tartalmazó költségvetést. Márpedig az elővárosi vonalakra nincs fedezet.

Háromszemélyes ütközetté vált az év végére a BKV finanszírozási vitája: sokáig csak Lázár János kancelláriaminiszter és Tarlós István folytatott ütésváltást előbb az uniós­ forrásokról, később a 3-as metró felújításának finanszírozásáról, majd a BKV-normatíváról, decemberben aztán beszállt a küzdelembe Orbán Viktor is.

A főváros gyorsuló pályán rohan a jelentéktelenség felé. A folyamat nem most kezdődött el, voltaképpen Tarlós István főpolgármesterré választása óta tart, amelynek a mögöttünk hagyott év eseményei újabb lökést adtak. Az Orbán-kormány már a látszatra sem ad.

A BKV száz, cégjegyzésre jogosult alkalmazottjából 27-nek a havi alapbére egymillió forint felett van, további 11 dolgozónak alig valamivel alatta – derül ki egy lapunk birtokába került dokumentumból. További 25 fő 700 ezernél többet keres havonta.

Áll egy kápolna Pilisszántón. Kapuját úgy tájolták, hogy a vele szemközt álló Máriára minden napsütötte karácsonyi hajnalon fénypalást boruljon. Ilyenkor rengeteg ember várja ott a téli napfordulót, s az idősebbeknek talán még a kápolna építésének különös története is eszükbe jut.

Szögesdróthoz nem kellenek migránsok. A szögesdrót ott feszül a szomszédban. Meg lehet fogni. S lehet rá kis papundekli négyzeteket szúrni. Rajta a felirattal: Együtt élünk?

Nem tudni, miből jut pénz jövőre közvilágításra, köztisztaságra, parkgondozásra Budapesten, az iparűzési adóbevételt ugyanis elsősorban a BKV működtetésére kell költeni. Tarlós István első reakciója az agglomerációs járatok leállítása.

A klímaváltozás már elkezdődött. Az európai városok polgármesterei többet vállalnak a klímacélokból, mint az országok vezetői, sőt egy lépéssel már előttük is járnak.

Budapestnek pénzre van szüksége az induló beruházásaihoz, ezért hajlik a Bálna értékesítésére, miközben ingyen átadja a nettó ötmilliárdot érő Dagályt az államnak. Pedig cserébe a BKV finanszírozásának megoldását ígérték a fővárosnak, ami még nem történt meg.

Különleges számmisztikának lehetünk tanúi a Városligetbe tervezett múzeumi negyeddel kapcsolatban. Baán László miniszteri biztos érveit most Bardóczi Sándor tájépítész tényeivel ütköztetjük.

A Bálnára is kivetette hálóját a Magyar Nemzeti Bank – tudta meg a Népszabadság. A pénzintézet látogatóközpontot és pénztörténeti múzeumot alakítana ki az épületben. A főváros egyelőre ízlelgeti az ajánlatot. A lényeg a pénz.