galéria megtekintése

A budapestiek fizethetnek meg az Tarlós–Orbán-harcért

12 komment


Szalai Anna

Az agglomerációs járatok átadása az államnak súlyos pénzügyi és üzemeltetési kockázatokkal jár, tömeges utaspanaszt és közlekedési káoszt eredményezhet. Ráadásul a haszon sem jelentős. A főpolgármester másként látja.

Hétfőre halasztották Seszták Miklós fejlesztési miniszter és Tarlós István főpolgármester egyeztetését az agglomerációs járatok állami átvételéről. Lapunk informá­ciói szerint három verzióról tárgyalnak, Budapest első embere azonban nem számol elhúzódó tárgyalásokkal, mivel

a kormány a szerdai, a Fővárosi Közgyűlés pedig a január 27-i ülésén tárgyalja a megállapodást.

Tarlós lapunknak elmondta, komoly előrelépésnek tartja, hogy a kormány visszaveszi az agglomerációs közlekedést. Ezt az önként vállalt feladatot ugyanis a tavalyi finanszírozási tapasztalatok és az új salátatörvény alapján a főváros nem is tudná ellátni. A kormány minapi döntésével megnyílt az út a megegyezés előtt. De nem tagadja, hogy a fontos részletkérdésekről csak ezután tárgyalnak.

 

Az ennek eredményeként születő megállapodást a kormánynak és a Fővárosi Közgyűlésnek is jóvá kell hagynia, Budapest mindenesetre így már képes lesz végrehajtható költségvetést alkotni. Azt pedig külön örömnek tartja Tarlós, hogy a miniszterelnök a fővárosi fejlesztések tekintetében is előrelépést helyezett kilátásba. Így a kormány és a főváros – hangsúlyozta a főpolgármester – közös erővel dolgozhat a 2017-es vizes vb és a 2024-es olimpiai pályázat sikerén.

Egy 218-as autóbusz hagyja el a főváros határát Budakeszinél
Egy 218-as autóbusz hagyja el a főváros határát Budakeszinél
Máthé Zoltán / MTI

Tarlós a Népszabadság részleteket firtató kérdésére azt válaszolta, az erről szóló egyeztetés még előttük áll, de nem hiszi, hogy a kormány pénzt kérne az agglomerációs járatok Budapest határain belüli működtetéséért. Így szerinte külön bérletre sem lesz szükségük a fővárosiaknak.

A MÁV Cargonak 2008-ban nem adták

Nem véletlen, hogy 2008-ban nem járult hozzá a Fővárosi Közgyűlés a HÉV vonalak átadásához a MÁV Cargonak. A kormánypárti és az ellenzéki városatyák - köztük a Fidesz is - ritka egyetértésben jelentették ki, hogy a vonalak átadása rendkívül kockázatos és rövidlátó megoldás a BKV finanszírozási gondjaira. Holott a MÁV Cargo 30 milliárdot adott volna a hálózatért. Most aligha lesz ilyen nagyvonalú a kormány. Ráadásul a HÉV kivonása a BKV vagyonából komoly problémát jelenthet az uniós, illetve a BKV egyéb hiteleinek esetében.

Az uniós támogatási, illetve a banki hitelszerződések a BKV jelenlegi eszköz- és vagyonhátterére épülnek, a HÉV átadását így fedezetkivonásként értékelhetik. De az is kiderülhet a végső számvetésnél, hogy az agglomerációs járatokból származó jegybevételek, települési hozzájárulások, illetve a fővárosiak után fizetendő díj levonása után alig 2-3 milliárdot spórol évente a főváros.

A városvezető szerint Budapest különösen jól jár a HÉV átadásával, hiszen a szerelvények és a pálya is rendkívül rossz állapotban van. Ezek felújítása százmilliárdos költséget jelent négy éven belül, amit a főváros egyébként sem tudna előteremteni. Most az üzemeltetési költségek mellett ettől is megszabadulnak.

A Népszabadság által megkérdezett közlekedési szakemberek azonban nem osztoznak a főpolgármester lelkesedésében.

A kapkodva hozott forrásmegosztási törvényre adott rapid válasz ugyanis több kérdést vett fel, mint amennyit megold. A városvezetővel ellentétben könnyen elképzelhetőnek tartják, hogy a fővárosiaknak külön jegyet vagy bérletet kell váltaniuk a HÉV-re. S ha mégsem, akkor az önkormányzatnak fizetnie kell a budapesti utasok után a MÁV-nak. Ez pedig jelentős részét is elviheti a Budapest-bérletekből származó 60 milliárdos bevételnek.

Kérdések, amelyekre még nincs válasz

– Kell-e külön jegyet venni a HÉV-re?

– Ki rendeli meg a HÉV-szolgáltatást?

– Ki állítja össze a menetrendeket?

– Hogyan hangolják ezt össze a BKV-járatok közlekedésével?

– Mennyit kap a HÉV-ekért a főváros? – Mit szólnak a fedezetkivonáshoz a bankok és az unió?

Ha viszont az önkormányzat nem száll be az üzemeltetésbe, akkor aligha lesz beleszólása a menetrendek összeállításába. Így könnyen előfordulhat, hogy a jelenlegitől eltérően a HÉV-ek és a buszok menetrendjét nem hangolják össze, ezért a végállomásokon negyedórákat kell majd várni a csatlakozásra.

Jegyeket-bérleteket?
Jegyeket-bérleteket?
Veres Viktor / Népszabadság

De az sem lenne meglepő, ha a MÁV például csak a Szentendre–Batthyány tér közötti járatokat indítaná, mondván, a békásmegyerieket szolgálja ki a BKV. Ebben az esetben csúcsidőben is csak minden második szerelvény járna 9-10 percenként.

Az is kérdéses, hogy ki indít majd pótlóbuszokat probléma esetén.

Jelenleg a BKV teszi, de az átadás után – külön szerződés nélkül – aligha, így akár órákat is várhatnak a mentesítő járatokra a fővárosiak. S ki tájékoztatja majd az utasokat a változásokról? A FUTÁR ugyanis a BKK utastájékoztatási rendszere. Mint ahogy a kihelyezett jegyautomaták is a fővárosi cég tulajdonában vannak, amelyeket vélhetően elszállítanak a megállókból.

A szakszervezet aggódik

Az elővárosi járatok üzemeltetésének költségeit a kormány, a főváros és az érintett települések között kellene felosztani – javasolja az Egységes Közlekedési Szakszervezet. Az agglomerációban közlekedő járatok államosítása ugyanis az érdekképviselet szerint káoszhoz vezethet. Kockázatos játékba kezdett a kormány és a főváros azzal, hogy a főpolgármester és a miniszterelnök megállapodott: az állam átveszi az elővárosi járatok működtetését – állítja a BKV-nál működő Egységes Közlekedési Szakszervezet (EKSZ).

Határozott álláspontjuk, hogy ezzel visszafordíthatatlanul felborul a régióban az egységes közlekedési rend, káosz alakulhat ki, ráadásul behozhatatlanul hátrányos helyzetbe hozhatják a budapesti szolgáltatókat, a BKV munkavállalóit és a fővárosi utasokat is. A hírek szerint az állam jelentős pénzt fordít majd új tulajdonára, az agglomerációs közlekedésre, amely már csak azért is furcsa, mert eddig folyamatosan azt lehetett hallani, hogy nincs elég pénz a fővárosi és az agglomerációs járatok üzemeltetésére – emlékeztet Nemes Gábor, az EKSZ elnöke.

A szakszervezet szerint a változás drasztikusan befolyásolhatja majd a régióban működő szolgáltatók közötti viszonyt is, hiszen a „bérbe adott” járatokat üzemeltető cég alkalmazottai és a BKV-s járművezetők között már most is pattanásig feszült a helyzet. A vállalkozókat ugyanis a főváros eddig is az utolsó fillérig kifizette – holott az átvett szolgáltatást drágábban vállalják, mint korábban a BKV –, a járművezetők kedvezőbb feltételek mellett dolgoznak, esetenként más szabályok vonatkoznak rájuk, mint a hosszú évek óta folyamatosan alulfizetett fővárosi cég dolgozóira – állítja Nemes.

Az agglomerációs közlekedés átengedésével súlyos szakmai hibát követ el a főpolgármester, s ezzel beláthatatlan kárt okoz a régió közlekedésében a szakszervezet szerint. Az érdekképviselet határozottan állítja, hogy szakmai indokokat nélkülöző, felelőtlen döntés született, amely a kormány vagy éppen az önkormányzat önös érdekeit szolgálja. A szakszervezet – más országokban jól működő gyakorlat alapján – több alkalommal is javaslatot tett a finanszírozás rendszerének átalakítására. Ennek lényege a tényleges költségeknek az állam, a főváros, az érintett települések és esetleg a térségben működő nagyobb cégek közötti meghatározott arányú, mindenkire, mindenkor érvényes felosztása. Az EKSZ elvárja – fogalmaznak –, hogy a döntéshozók mérlegeljék ezt a megoldást is, mielőtt egy rossz megoldással tovább rontanák a fővárosi közösségi közlekedés helyzetét. (L. K.)

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető