Nem kizárt, hogy a végső döntés előtt pályázatot írnak ki a 2010-re elkészült, de csak 2013-ban megnyitott, összesen 13 664 négyzetméteres multifunkcionális központ értékesítésére, hátha valaki többet ígér az üveghalért.
|
Szép, de a főváros az árajánlattól függően túladna rajta
Róna Péter / MTI |
Városházi forrásaink szerint az üzlet létrejötte elsősorban az ajánlott vételár nagyságától függ.
Budapest vezetése ugyanis nem zárkózik el attól, hogy eladja a Bálnát. A főváros több nagy projektet is indított, illetve szándékában áll elkezdeni, ám ehhez még uniós támogatás esetén is rengeteg pénzre lesz szükség az önrészek garantálásához.
A Főgáz-részvények eladásából befolyt vételárat erre tartalékolták, de a 3-as metró rekonstrukciója, a római mobil gát építése, a margitszigeti fejlesztések, a pesti rakpart megújítása és a járműcsereprogram költségeire ez várhatóan kevés lesz. Így a fővárosnak szinte kapóra jött az MNB ajánlata.
Az eladási kedvet erősítheti az is, hogy májusban még mindig több mint 5000 négyzetméter kongott üresen az épületben. Holott az önkormányzat már ideköltöztette a Fővárosi Piac és Csarnok Igazgatóság használtcikk-piacát és a Budapest Galériát is. Legutóbb pedig befogadta a Közlekedési Múzeumot, amíg a gyűjtemény állandó otthonául szolgáló városligeti épület felújítása be nem fejeződik.
|
Kinyitotta a száját
Koncz György / Népszabadság |
Az épület megnyitása óta eltelt három év alatt számos bérleti pályázatot írtak ki, kevés sikerrel. A kereslet elmaradt a várttól. A sikertelenséget látva a fővárosi vagyonkezelő áprilisban végül úgy döntött, hogy nem vesződik újabb pályázatokkal, inkább folytatólagos tendert hirdetett a Bálna üres helyiségeire. Ennek ellenére a Duna-partra épült kereskedelmi és kulturális központ telítettsége fővárosi számítások szerint se haladja meg a 70 százalékot. Ebben talán az is szerepet játszott, hogy a Bálna egy évvel a nyitás után sem rendelkezett éves üzemeltetési tervvel.
A lanyha keresletet látva a fővárosi vagyonkezelő az alkalmi bérbeadás felé fordult. Erre már nagyobb kereslet mutatkozott.
Sörfesztivál és szakmai fórum mellett itt forgatták a Matt Damon főszereplésével futó nagy sikerű sci-fi, a Mentőexpedíció (A marsi) jeleneteit. És a Bálnában várta a tavalyi választások eredményét a Fidesz.
A bevételek ennek ellenére jócskán elmaradtak a várakozásoktól. Négy éve még évi hárommilliárd forint éves bérleti bevétellel számolt a főváros. Most már az évente 400 millió forintra taksált üzemeltetési költség kitermelésével is elégedett a városvezetés, ami nem meglepő, hiszen az épület csaknem harmadát fővárosi intézmény foglalja el. A külsős bérlők mintegy 40 millió forint tartozást halmoztak fel.
|
Ingatlan, lufi. A szinte üres Bálna az átadás sután
Kurucz Árpád / Népszabadság/archív |
A jó ár elérése az MNB eddigi ingatlanüzleteit látva nem reménytelen cél a főváros számára. A jegybank ráadásul azt is pontosan tudja, mit kezdjen a különleges formavilágú üvegcettel. Úgy tudjuk,
a pénzintézet korábban bezárt látogatóközpontját, illetve egy pénztörténeti múzeumot alakítana ki benne.
A bank társadalmi felelősségi stratégiája utal is erre, mondván, a pénzügyi ismeretterjesztés és a pénzügyi tudatosság fejlesztéséhez jelentősen hozzájárulhat egy pénztörténeti múzeum kialakítása, illetve a látogatóközpont interaktív eszközökkel történő megújítása.
Az MNB szerint a jegybankok gyakorlatában általánosnak tekinthető az adott ország pénzmúzeumának üzemeltetése. Emellett kötelezettsége a pénz- és érmegyűjtemény közgyűjtemény jellegű bemutatása.
Házról házra
A jegybank ingatlanéhsége csillapíthatatlannak tűnik. A pénzintézet tavaly több nagy értékű és presztízzsel bíró épületet vásárolt Budapesten és vidéken. A legnagyobb vihart az Eiffel Palace ügylete kavarta, azért 13,9 milliárdot fizettek. A Belvárosban az Iposz-székház és legutóbb a Kasselik-ház került a jegybankhoz, de a Budai Városháza, a VízHáz, a Lónyay-villa és az MTA-kutatóközpont is többmilliárdos vétel volt. A tiszaroffi Borbély-kúria, a volt kecskeméti kórház és egy szálloda épülete, valamint a volt MÁV-gyermeküdülő Balatonakarattyán összességében mintegy hárommilliárd forintért került a jegybankhoz, illetve alapítványaihoz. Az ingatlanok összvételára több mint 33 milliárd forint volt. Az MNB harmincmilliárdos programot hozott létre műkincsvásárlásra, a különböző jegybanki alapítványok pedig 260 milliárdos vagyont kezelnek.
