Tarlós István főpolgármester rögtön jelezte: ezek mellett a feltételek mellett a főváros lemond az agglomerációs vonalak üzemeltetéséről. Néhány nappal később – Orbán Viktor miniszterelnökkel folytatott egyeztetést követően – ezt úgy pontosította: megállapodtak a HÉV-ek állami kezelésbe vételéről.
(Ez egyébként különösen kapóra jön az önkormányzatnak, hiszen a HÉV-szerelvények műszaki állapota vetekszik a 3-as metró vagonjainak lepusztultságával. Ám felújításukra, pláne újak vásárlására még gondolni sem mernek a városházán.)
Tarlós ezzel együtt bízott abban, hogy január elején folytatják az egyeztetést. A miniszterelnöki sajtóiroda nem tud erről, míg a városháza a Népszabadság értesülése szerint továbbra is számít rá.
|
Rogánék maguk adhattak felmentést a fővárosnak az elővárosi járatok üzemeltetése alól
Veres Viktor / Népszabadság |
Karácsony után a Nemzetgazdasági Minisztérium is beszállt a vitába. A Magyar Idők hasábjain megüzente: az agglomerációs közlekedés biztosítása ugyan valóban nem kötelező feladata a fővárosi önkormányzatnak, de egy hatályos megállapodásban 2022-ig kötelezettséget vállalt rá. Az idézett megállapodásokat (ezeket külön kötötték a HÉV- és a buszjáratokra) még 2013-ban írta alá a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) és a Budapesti Közlekedési Központ (BKK), miután előtte hosszú hónapokig csatározott egymással az NFM és a főváros.
A fejlesztési tárca 2012 decemberében teljesen váratlanul bejelentette: május elsejétől átadja az agglomerációs járatok üzemeltetési jogát az állami tulajdonban lévő Volánbusz Zrt.-nek, amelynek azonban se elég járműve, se elég embere nem volt erre a feladatra. A szintén 2013-as szolgáltatói szerződés értelmében Budakeszire, Budaörsre, Diósdra, Gyálra, Nagykovácsiba, Pécelre, Remeteszőlősre, Solymárra, Szigetszentmiklósra és Törökbálintra a Volánbusz szállítja az utasokat, de a menetrendet a BKK írja. A főváros a teljesített kilométerek után fizet, az érintett települések pedig évi 600 millióval járulnak hozzá az üzemeltetéshez.
Csakhogy az agglomerációs vonalak működtetése évi 15,9 milliárd forintjába kerül a fővárosnak, miközben az ebből származó bevétele alig 4,2 milliárd.
Így ezen évi 11 milliárdos vesztesége képződik.
Az önkormányzati törvény értelmében a fővárosnak csak a helyi közlekedés fenntartása kötelező, és az is csak a gazdasági terhelhetőségének arányában. Márpedig a fővárosi adóbevételek zömét elvonja a kormány. A forrásmegosztás felülírása nem oldja meg a kérdést. Ez ugyanis az idén 3 milliárdot hoz a főváros konyhájára, de az állami normatíva csökkentése viszont elvisz hatmilliárdot, míg 2018-ra már 12 milliárdot. A kormány az iparűzési adó „pántlikázásával" oldaná meg a BKV finanszírozását. A hipának azonban már eddig is több mint a felét a közösségi közlekedésre költötte Budapest. Ha ebből kell pótolni a BKV kieső milliárdjait, akkor ezt máshonnan – szociális ügyek, parkok, közvilágítás stb. – kell elvonni, holott az idén már patkányirtásra is alig futotta.
|
Munkából hazamenő emberek a gödöllői HÉV-en hétfő délután
Koncz György / Népszabadság |
A Népszabadság információi szerint a Fővárosi Közgyűlés február 17-én tárgyalja az idei költségvetést, amelyben nem szerepel a 400 ezer embert érintő agglomerációs közlekedés fenntartása. Ehhez azonban fel kell mondani a minisztériummal kötött megállapodást.
Ezt rendkívüli felmondással tehetik meg például akkor, ha a „minisztérium nem teljesíti fizetési kötelezettségét".
Márpedig a helyközi közlekedés „bevételekkel nem fedezett költségeinek finanszírozása a 2013-ban kötött »Budapest 21« megállapodás alapján történne", de a főpolgármester szerint az abban foglaltak azóta sem teljesültek.
Tarlós István korábban azt mondta: a tavalyi 24 milliárdos normatívából novemberre megérkező 22 milliárd 2016 első két hónapjára lesz elég. Az agglomerációs járatokat érintő korlátozások ezt követően várhatók, hacsak addig nem születik megállapodás.
