Csak a BKV csaknem százmilliárd forintos adósságot halmozott fel újra. S akkor még nem beszéltünk a dugódíjról. Az Európai Unió ragaszkodik a bevezetéséhez, a főváros már kétszer neki is futott a dolognak, de mindkétszer lepattant a kormányról. A kabinet ugyanis nem vállalja a politikai kockázatot, miközben a várható súlyos uniós bírság egy részét a fővárosnak kell majd kifizetnie.
Mindezek fényében aligha meglepő, hogy a főváros a Tarlós-korszak beköszönte óta alig indít új beruházást.
Az államot leszámítva más se nagyon. Budapestről eltűntek a daruk, legfeljebb díszburkolatokat raknak le, és újabb emlékművet állítanak. Jövőre sem lesz ez másként, igaz, belevághatnak az újpalotai villamosprojektbe, amely valójában a 4-es metró soha meg nem épülő II. ütemét váltja ki sok milliárdért és alig hárompercnyi nyereségért.
|
A fővárosban alig maradt politikai erő
Móricz-Sabján Simon / Népszabadság |
A költségvetési tervezés többé nem a többletbevételek szabad felhasználásáról, hanem a hiányok kezeléséről szól. A főösszeg a Demszky-korszak 580 milliárdjáról 324 milliárdra olvadt. Budapest elveszítette a működési támogatások felét, a fővárosiak által befizetett személyi jövedelemadóból alig 15 százalékot csorgat vissza a kormány, az iparűzési adóból sem marad sok, az előző ciklus elején megfosztották az idegenforgalmiadó-bevételtől.
A kerületekre széthulló fővárosnak lassan sem politikai ereje, sem pénzügyi lehetősége nincs a nagyobb összvárosi feladatok elvégzésére.
Már az új ciklus első évében sok százmillióval kevesebb jutott közvilágításra, közparkok gondozására, közösségi közlekedésre, de még patkányirtásra is.
Az állam a kórházak és az iskolák átvételével a forrásokat is elvonta, sőt az azokhoz biztosítottnál egy kicsit többet is, cserébe a közműcégek számos új feladatot kaptak, a rezsicsökkentés évi tízmilliárd forintos eredménycsökkenésének semlegesítésére pedig nincs fedezetük. A cégek többsége osztalékfizetőből támogatáskérővé vált.
|
Gyakorlatilag nincs beleszólás abba, hogy mi épül Budapesten
Földi D. Attila / Népszabadság |
Szabad források híján Budapestnek minden beruházásért a kormánynál kell kuncsorognia, hiszen a kabinet engedélye szükséges a hitelfelvételhez és az uniós források eléréséhez is. (A fővárosi önkormányzat a napokban 300 millió euró, több mint 94 milliárd forint, értékben kötött két hitelszerződést az Európai Beruházási Bankkal.)
Cserébe a kormány már a látszatra sem ad. A városvezetésnek gyakorlatilag nincs beleszólása abba, hogy mi épül Budapesten, még akkor sem, ha a terület a fővárosi önkormányzat tulajdona, lásd a Dagály, illetve a Városliget lenyúlását. De a stadionépítésekről, a Ludovika bővítéséről, sőt, az új szuperkórházról sem kérték ki az önkormányzat véleményét.
