galéria megtekintése

Hatalmas lyuk tátong Magyarország közepén

9 komment


Szalai Anna

A lassan egyedüli BKV-finanszírozási forrássá előlépő iparűzésiadó-bevétel jelentős csökkenését okozhatja a fővárosban az, hogy a közép-magyarországi régiót szétválasztották Budapestre és Pest megyére.

Ezzel jelentősen csökkent a lehetőség arra, hogy a főváros körüli – a ferihegyi repülőtérről autóval egy óra alatt elérhető mintegy négymilliós lélekszámú – gazdasági tér összehangoltan működjön – mutat rá Tosics Iván szociológus, a Városkutatás Kft. ügyvezető igazgatója. Hangsúlyozza: a világtrend éppen ezzel ellentétes, a szomszédos térségek közötti kapcsolatok erősítésére, az együttműködés kiterjesztésére épít.

– Az önálló uniós régióként működő fővárosok – Berlin, Bécs és Prága – körül rendre „lyukas" régiók helyezkednek el, amelyekre a városoknak semmilyen ráhatásuk nincs.

Az európai nagyvárosok többsége azonban az agglomerációjával együtt alkot egy gazdasági térséget, vagy még szélesebb régiót ölel fel. Erre indult el Budapest is a közös uniós régió, illetve az elővárosi közlekedés összehangolását célzó Budapesti Közlekedési Szövetség, valamint a Budapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanács létrehozásával.

 

Ezeket az Orbán-kormány 2010 után felszámolta. A közép-magyarországi régió decemberi kettéválasztása pedig lerakta „a fővárosra kívülről ráépülő fal alapjait" a Pest megyei uniós támogatás rövid távú maximalizálása érdekében.

Fotó: Reviczky Zsolt / Népszabadság

Pest megye már több mint egy évtizede lobbizik a fővárosról való leválasztásért a több támogatás reményében. Önálló régióként nemcsak több pénzhez, hanem a versenyjogi szabályozás szerint jobb támogatásösztönzői besoroláshoz juthat 2020 után. A Budapesten letelepülő beruházók már eddig sem kaphattak fejlesztési támogatást, míg Pest megye mintegy felében 35 százalék, a fejletlenebb régiókban 50 százalék járhatott nekik. Budapest azonban kétszer is az együtt maradás mellett döntött, érveit akkor a kormány is elfogadta. Így a közös térségi stratégiaalkotás fontosságát, illetve azt a tényt: ha Pest megye több forráshoz jut, akkor szükségszerűen csökken a még hátrányosabb hazai régiókra jutó pénz, hiszen az uniós zsák az új felosztástól nem lesz nagyobb.

A jelenlegi – köztudottan nem Budapest-párti – kabinet viszont maradéktalanul átvette Pest megye indokait a régió kettéválasztására, a Fővárosi Közgyűlés pedig a kisujját sem mozdította.

– A régió szétválasztása súlyos következményekkel járhat 2020 után – hívja fel a figyelmet Tosics. – A következő uniós pénzügyi ciklustól semmi sem motiválja a két régió településeit az együttműködésre, nem lesznek közös projektek, fejlesztési stratégiák. Az uniós pénzből finanszírozott párhuzamos törekvések kiolthatják egymást. A Pest megyei településekre jutó többlet más országrészekből szívja majd el a fejlesztési pénzeket, így az ország szétszakadása felgyorsul. De Budapest is sokat veszíthet.

A környékbeli települések már eddig is alacsonyabb adókulcsokkal vonzották a vállalkozásokat. 2020 után pedig beruházási támogatások ígéretével is költözésre késztethetik a cégeket, míg az újonnan érkező beruházók eleve Budapest környékén keresnek majd telephelyet.

Ezzel hosszú távon jelentősen csökkenhet a fővárosi-kerületi iparűzésiadó-bevétel,

amely idén januártól a közösségi közlekedés finanszírozásának alapját jelenti. Ráadásul a város határában egyfajta „fejlesztési falat" alkotva gomba módra nőhetnek ki a földből a zöldmezős beruházások, ami lehetetlenné teszi a főváros barnamezős területeinek rehabilitációját, és jelentősen növelheti a közlekedési terhelést.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető