A fővárosi önkormányzat szerint Simicska reklámcége egy 2013-as rendeletet sértett meg 2006-ban. De időt kértek a pontos megjelölésre. A hétfőn kezdődött hirdetőoszlop-per márciusban folytatódik. A bontás leállítását célzó kérelemről a napokban dönthet a Fővárosi Törvényszék.
hirdetés
A fővárosi önkormányzat időt kért a bíróságtól arra, hogy pontosan megjelölje, mely jogszabály megsértése, illetve a szerződés mely pontjának nem teljesítése miatt mondtak fel a Mahir Cityposter Kft.-nek.
Ezzel együtt fenntartják korábbi álláspontjukat, miszerint a szerződés közérdeket sértett, mivel jelentős bevételtől fosztotta meg a fővárost különös tekintettel az alacsony díjtétel és az oszlopok körüli 50 méteres védőtávolságra vonatkozó kitétel miatt. (A hirdetőoszlopok körül 50 méteren belül nem helyezhető el reklám.) A kieső bevétel összegét 90-160 millió forintra teszi a főváros. Ezenfelül továbbra is azt állítják, hogy a Mahir nem teljesítette a kontraktusban vállaltakat: nem oda telepítette az oszlopokat, ahová kellett volna, ráadásul a légszennyezettség-mérők nem mérnek, csak az állami mérőállomások adatait közvetítik, internet-terminál telepítése helyett wifikapcsolatra képesek. A rendkívüli felmondás jogalapját a főváros közterület-használatra vonatkozó 2013-as rendelete adja.
Ez a rendelet évekkel a vitatott szerződés után született, ráadásul a közterület-használat engedélyezésére vonatkozó eljárásról szól. Jelen esetben azonban szó sincs eljárásról, hiszen a szerződést évekkel a rendelet hatálybalépése előtt kötötték egy fővárosi pályázat eredményeként.
A 2006-ban aláírt megállapodásban aligha vehették volna figyelembe a 2013-ban alkotott rendeletben előírtakat.
A szerződés módosítására egyébként a főváros soha nem tett javaslatot, beleértve a most kifogásolt alacsony díjszabást is – vetette ellen Magyar György, a Simicska Lajoshoz köthető reklámcég jogi képviseletét ellátó ügyvéd. A Mahir egyébként a szerződéskötéskor nem kötelezettséget vállalt, csupán jogosultságot szerzett. De az ügyvéd vitatta az önkormányzat szerződésbontásának módját is, mivel rendkívüli felmondással csak aktuálisan a szerződésszegéskor élhet a sértett fél, nem 3-4 évi várakozás után.
Magyar György önkormányzati levelekre alapozva állította, hogy a főváros a műszaki módosításokhoz – légszennyezettség-mérők, wifi – hozzájárult. Az alperes önkormányzat ezt vitatta. A felek a tárgyalás folyamán meghökkentő módon egyazon levélre – a bontást alvállalkozók útján végző Almássy Kornél BKK Közút Zrt. jelentésére – alapozva is tudtak egymásnak ellentmondó állítást megfogalmazni az oszlopbontások szakszerűségéről és a károkozásról. Az önkormányzat nevében eljáró ügyvéd szerint az állagsérelem minimális, az oszlopok később könnyedén visszaállíthatóak.
Magyar György ezzel szemben
„dúvad módjáró történő károkozásról”,„földből talpazattal együtt kitépett, tulajdonosoktól elragadott”, Kispesten egymásra dobált oszlopokról beszélt,
amelyek a szakszerűtlen bontáskor, szállításkor és tároláskor súlyosan deformálódnak, miközben a Mahir képviselőit még csak a közelükbe se engedik, holott az oszlopok a cég tulajdonát képezik. (A bíró ekkor az erős kifejezések mellőzésére kérte Magyar Györgyöt, aki azonnal megjegyezte, hogy nem a hallgatóságnak adja elő ezeket, hanem a bíróságnak. A belső hőmérséklet érezhetően emelkedett az idő múlásával, holott a bíró már a tárgyalás elején ablakot nyittatott a melegre tekintettel.)
A Mahir kára a cég számításai alapján elérheti a 60 millió forintot. Ráadásul az elbontott oszlopok helyére újakat kell állítaniuk a szerződések teljesítése érdekében. Ezeknek a legolcsóbb darabja is nettó 700 ezer forintot kóstál. Ha a cég többi partnere eláll a szerződésektől, illetve nem kötnek újakat velük az oszlopháború miatt, az ebből közvetlenül eredő kár elérheti a nettó 250 millió forintot, míg 15 évre vetítve le az elmaradt haszon összege akár 17 milliárdra is rúghat. Magyar csúsztatással vádolta a fővárost, mondván a szerződés szerint fizetett évi 45 millió mellett nettó 144 millió forint értékben kedvezménnyel hirdethettek a fővárosi cégek az oszlopokon, míg 580 millió forint értékű reklámot ingyen kaptak meg mellékszolgáltatásként. A Mahir egyébként a bontások felfüggesztése esetén kész 100 millió forintot letenni biztosítékul. A bírót ez sem hatotta meg, későbbre halasztotta mind az erről szóló döntést, mind a tárgyalást. Emellett felkérte az önkormányzatot, hogy pontosítsa, milyen jogszabály, illetve a szerződés mely pontjának megsértése alapján mondott fel.
Mint arról a Népszabadság elsőként beszámolt, az utcabútorok telepítéséről, üzemeltetéséről és reklámcélokra történő hasznosításáról szóló szerződést 2006-ban írta alá a főváros és a Mahir Cityposter Kft. Az ezzel párhuzamosan az Intermédia Kft.-vel (jogutódja a JCD Zrt.) kötött hasonló kontraktust viszont változatlanul fenntartanák, sőt elengedhetetlenül fontos lakossági szolgáltatásnak minősítik.
A JCD elődje a szerződés értelmében összesen 713 City Light méretű reklámhordozó elhelyezésére alkalmas utasvárót és 100 darab kisebb információs vitrint helyezett ki. A Mahir 761 darab hirdetőoszlopot állított fel. A cégek a telepítés mellett a karbantartást és az üzemeltetést is vállalták. Az ügyet senki sem háborgatta kilenc éven át. Februárban azonban kitört a háború a Fidesz pártelnöke, Orbán Viktor és egykori gazdasági potentátja, Simicska Lajos között, és a főváros – némi kivárás után – májusban átfogó ellenőrzést rendelt el az utcabútor-szerződésekkel kapcsolatban. A Fővárosi Önkormányzat Rendészeti Igazgatósága (FÖRI) 78 esetben talált hiányosságot a JCD hirdetőberendezéseinél és 27 helyen talált hibát a Mahir-oszlopokon, de utóbbinál hiányolt még 25 internetes terminált és öt légszennyezettség-mérőt. A Fővárosi Közgyűlésnek készített FÖRI-jelentés szerint a JCD határidőre megszüntette a hiányosságokat, a Mahir is jelezte ezt, de nem mellékelt fotódokumentációt.
hirdetés
A FÖRI újra ellenőrzött, és feltárta, hogy „az oszlopok nem a légszennyezettség mértékét mutatják, hanem a levegőminőséget”, ráadásul azt sem saját mérés alapján, hanem az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat adatai szerint. Ami – a FÖRI szerint – akár félrevezető is lehet. Ez még nem minden. Az internetes elérést biztosító oszlopok nem terminállal, hanem ingyenes vezeték nélküli hálózattal biztosítják az internet-hozzáférést. Azt sem mindenhol. Két helyen például túl lassú volt, öt oszlopon pedig nem találták meg az erre utaló jelet. A hálózat tehát gyakorlatilag alkalmatlan a rendeltetésszerű használatra.
A rendkívüli felmondás alapját egy 2013-as rendelet adja, ami évekkel a vitatott szerződés után született Teknős Miklós
A FÖRI összegzése szerint a JCD teljesítette a szerződésben foglaltakat, a Mahir viszont nem. A főváros a szerződés megkötése után kilenc évvel hirtelen arra is rájött, hogy a szerződés egyoldalú előnyöket biztosít a cégnek azzal, hogy „Budapest belvárosának a reklámipar szempontjából kiemelt jelentőségű helyszínein, valamint a forgalmas csomópontokon gyakorlatilag monopolhelyzetbe került 25 évre. A MAHIR mindezért a hirdetőoszlopok – közvetítői díjjal csökkentett – nettó árbevételének 15 százalékát, évi minimum 45 millió forintot fizetett a fővárosnak. Aligha meglepő módon a fővárosnak adott apanázs minden évben a minimumösszeg körülire kerekedett.
A kormánypárti többségű városvezetés nem csekély ívű fordulattal októberben arra a következtetésre jutott, hogy „tekintettel a partner tulajdonosi szerkezetére, a gazdaság egyéb szektorainak szereplőivel való üzleti kapcsolatára, nem zárható ki annak lehetősége sem, hogy a MAHIR az érdekeltségi körébe tartozó hirdetőknek a piaci árnál kedvezőbb feltételekkel biztosított reklámfelületet”.
A főváros saját számításai szerint
évente 73-125 millió forint közötti összegre tehetett volna szert a hirdetési bevételekből.
Az előterjesztést jegyző Kocsis Máté rendészeti tanácsnok és Szeneczey Balázs főpolgármester-helyettes azonban „jó erkölcsbe ütközés” okán felmondhatónak véli a szerződést. A fideszes többségű Fővárosi Közgyűlés megszavazta az azonnali és rendkívüli felmondást. Ezt decemberben rendkívüli ülésen az oszlopok bontásának azonnali elrendelésével toldották meg. A bontások januárban megkezdődtek.
A Mahir Cityposter Kft. novemberben keresetet nyújtott be az önkormányzat ellen a felmondó jognyilatkozat érvénytelenségének megállapítására, és kérte, a bíróság állapítsa meg, hogy továbbra is fennáll a szerződés szerinti közterület-használati jogosultsága. Ezzel egyidejűleg ideiglenes intézkedés iránti kérelmet is előterjesztett, egyebek mellett azt kérve, hogy a bíróság tiltsa el az alperest a szerződés alapján kihelyezett utcabútorok bontásától, valamint kötelezze arra, hogy változatlanul biztosítsa a szerződés szerinti használati jogosultságát. Ezt a kérelmet a törvényszék december 14-én elutasította, a kérelmet ugyanis megalapozatlannak találta. A Mahir január 4-én újabb keresetet nyújtott be e tárgyban.
