Egyetlen centet sem veszítettek eddig az EU-tagállamok a Görögországnak nyújtott hitel miatt – mondta a Népszabadságnak adott interjúban Nikosz Kociasz athéni külügyminiszter, aki kedden Budapesten tárgyal.

Jobboldali hullám söpört végig Franciaországon, ahol a helyhatósági választásokat már az elnökválasztás főpróbájaként értékelik. A kormányzó baloldalt kíméletlenül megbüntették a szavazók, a szélsőjobboldali Nemzeti Front pedig előlépett harmadik főszereplővé.

Máris a köztársasági elnöki székben érzi magát Nicolas Sarkozy, a francia jobbközép, valamint Marine Le Pen, a szélsőjobb vezéralakja. Sarkozy volt köztársasági elnök azért, mert pártja, az UMP (Népi Mozgalom Uniója) szerezte a legtöbb szavazatot a helyhatósági választások első fordulójában, és ugyanerre számíthat a vasárnapi második fordulóban is. Le Pen azért, mert a szélsőjobboldali Nemzeti Front (FN) a második helyen áll, maga mögé utasítva ezzel a kormányzó Szocialista Pártot (PS).

Békülékeny hangnemet ütött meg Merkel német kancellár és Ciprasz görög kormányfő Berlinben. Szóba került az előítéletek felszámolása is – miközben a két ország között változatlanul feszültséget okoz a második világháborús német jóvátétel körüli vita.

Nem az EU-csúcson, hanem különtalálkozón hallgatták meg uniós vezetők a görög kormányfő reformígéreteit. Alekszisz Ciprasz közben „hintapolitikával” ijesztgeti őket: két hét különbséggel találkozik Merkel német kancellárral és Putyin orosz elnökkel.

„Az arany, amelyet a nácik Athénból Berlinbe vittek, sokat ért. Ezért kártérítést várunk” – közölte Panosz Kammenosz görög védelmi miniszter, aki a lehető legrosszabb pillanatban vette elő a második világháborús német jóvátétel kérdését.

Koldus olyan jól még nem keresett, mint a román Luca Lacatus és Marcella Cheresi a malmői kiállításon. Naponta két órát kellett üldögélniük a város egyik legnagyobb művészeti galériája, a Konsthall termében, és ezért fejenként tizennégy eurós órabért kaptak.

Úttörő szerepet vállalt Írország, amely az Európai Unióban elsőként – az egész világon pedig másodikként – bevezeti a cigaretták egységes csomagolását. S mivel ez sok fiatalt eltántoríthat a cigizéstől, a dohánygyártók máris dühöngenek, sőt jogi támadást indítanak.

Ingyenes áramot és élelmiszert adna a legszegényebb görögök ezreinek legújabb törvénytervezetével a görög kormány. Ezzel odahaza azt akarja érzékeltetni, hogy továbbra is a megszorítások okozta „humanitárius válságot” igyekszik kezelni, miközben Brüsszelben reformok egész listáját kénytelen benyújtani hétfőn az euróövezet pénzügyminisztereinek, különben elzárják a pénzcsapot.

Az életminőség javítására és a versenyképesség növelésére költi az EU-forrásokat Lengyelország, amely a legtöbb pénzt kapja az unióban. A lapunknak nyilatkozó történész szerint a kiemelt támogatás a zökkenőmentes lengyel–EU-viszonynak is szól.

A magyar lakosság kitartóan Európa-párti, és nem hatnak rá sem a jobboldali pártok, sem a jobboldali média EU-ellenes szólamai – derül ki a legfrissebb Eurobarometer-felmérésből.

Görögország levélben ígért mindenféle reformot az EU-nak, csak hogy megússza az államcsődöt. Az athéni kormánynak már a 93 éves nemzeti hős is nekitámadt. A politikai-pénzügyi szópárbaj az euróövezet jövőjét is meghatározhatja.

Görögország egyelőre megmenekült az államcsődtől, miután az uniós pénzügyminiszterek megegyezésre jutottak abban: négy hónappal meghosszabbítják az EU–IMF-mentőprogramot. A nagy kérdés most az, valóban folytatja-e a reformokat a megszorításellenes baloldali athéni kormány.

Lassan politikai tragikomédiába fullad a görög adósság-visszafizetés körüli huzavona. A sokadik tárgyalási forduló zárult kudarccal hétfő éjjel az EU és az új athéni kormány között, így aztán Jeroen Dijsselbloem holland pénzügyminiszter, az eurócsoport elnöke megkongatta a vészharangot: ha péntekig nem sikerül megegyezésre jutni, elfogy Görögország pénze.

A lóhúsbotrány után az EP-képviselők most azt kérik, hogy a feldolgozott élelmiszereken (például: pizza, lasagne, hamburger) is tüntessék fel a hús származási országát. Ám az ötletért nem mindenki rajong.

Rövid tűzszünetet kötöttek az uniós vezetők Görögországgal. Angela Merkel német kancellár „nagyon barátságosnak” nevezte az EU-csúcsot, amelyen a kormányfők többsége először találkozott az új görög miniszterelnökkel, Alekszisz Ciprasszal, de a nagy barátkozás sem leplezi az éles konfliktusokat.

Görögország és az EU is emeli a tétet az uniós pénzügyminiszterek, illetve a kormányfők tanácskozása előtt. Euróövezetből való kizárással, összeomló kártyavárral és Oroszország felé fordulással fenyegetik egymást a tárgyaló felek.