galéria megtekintése

„Jó lenne, ha Németország felsöpörne maga után”

10 komment

Pócs Balázs

Békülékeny hangnemet ütött meg Merkel német kancellár és Ciprasz görög kormányfő Berlinben. Szóba került az előítéletek felszámolása is – miközben a két ország között változatlanul feszültséget okoz a második világháborús német jóvátétel körüli vita.

Már maga a találkozó is jelképes volt: Angela Merkel német kancellár és Alekszisz Ciprasz görög kormányfő azután tárgyalt hétfőn Berlinben, hogy a médiát és a közbeszédet mindkét oldalon elárasztották a német- és a görögellenes megnyilvánulások. Legutóbb a Janisz Varufakisz athéni pénzügyminiszterről előkerült 2013-as videó borzolta a kedélyeket: ezen a politikus a középső ujját felmutatva int be Németországnak, de most azt állítja, hogy a felvételt meghamisították. Nem segített Nikosz Paraszkevopulosz igazságügyi miniszter fenyegetése sem, miszerint görögországi német ingatlanokat foglalnak le, ha Berlin nem hajlandó második világháborús kártérítést fizetni.

Nyelni kell – ez volt a merkeli üzenet lényege
Nyelni kell – ez volt a merkeli üzenet lényege
Hannibal Hanschke / Reuters

Új kezdetet sürgetett ezért a kétoldalú kapcsolatokban Ciprasz, aki a megbeszélések utáni sajtótájékoztatón azt kérte: hagyjanak fel végre a kölcsönös előítéletekkel a lusta görögökről és a náci németekről. Amikor a Der Spiegel magazin címlapjáról kérdezték, amelyen Merkelt az Akropolisz előtt náci tisztek veszik körül, a kormányfő „rendkívül igazságtalannak" nevezte azt a kancellárral és Németországgal.

 

A megbékélés lett így a Merkel–Ciprasz egyeztetés fő célja, s hogy a békére Görögországnak nagy szüksége van, ezt a Sziriza baloldali párt vezére már a kancellárnak előre elküldött levelében is világossá tette. Rövid távon kiürülhet a görög államkassza, és – hacsak nem kap segítséget – Athénnak választania kell, hogy a béreket és a nyugdíjakat fizeti ki, vagy az adósságát törleszti. A „humanitárius válságot" emlegető negyvenéves miniszterelnök nem csinált titkot belőle, miként döntene. Merkel viszont személyesen is elmondta neki, hogy a további támogatásért cserébe le kell nyelnie a reformok keserű piruláját.

Komoly feszültséget okoz a háttérben a második világháborús jóvátétel ügye, amelytől Angela Merkel pártja, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) elzárkózik, de a berlini nagykoalíció másik tagja, a Szociáldemokrata Párt (SPD), valamint az ellenzéki Zöldek igenis megfontolnák a dolgot. A témát a január végén hatalomra került Sziriza-kormány vette elő, ami persze nem volt szerencsés húzás: közben az EU/IMF-mentőcsomagról is alkudozott, márpedig ehhez elengedhetetlen Németország jóindulata.

Nikosz Kociasz görög külügyminiszter jelenleg azzal a javaslattal próbálja elsimítani a vitát, hogy görög–német szakértői bizottság vizsgálja meg a kérdést.

Két okból is kártérítést kér Görögország: 1. a német megszállók 1941 és 1944 között több száz falut leromboltak, és húszezer civilt megöltek; 2. arra kényszerítették 1942-ben a görög nemzeti bankot, hogy adjon 476 millió márka kamatmentes kölcsönt a Német Birodalmi Banknak. Ám Németország lezártnak tekinti az ügyet, azzal érvelve, hogy 1960-ban már fizetett 115 millió márkát a náci bűncselekmények görög áldozatainak. 1990-ben pedig létrejött a második világháborút végleg lezáró „kettő plusz négy szerződés", amelyet Kelet- és Nyugat-Németország, valamint Oroszország, az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország írt alá.

A Siegel címlapja egy athéni újságosstandon
A Spiegel címlapja egy athéni újságosstandon
Alkis Konstantinidis / Reuters

– Jó lenne, ha Németország történelmi szempontból felsöpörne maga után. Az áldozatok és a leszármazottaik emlékezete hosszabb, mint az elkövetőké – mondott ellent a hivatalos berlini álláspontnak Gesine Schwan, az SPD kétszeres államfőjelöltje. Hozzátette, hogy a kényszerhitelt „természetesen vissza kell fizetni". A német kormány védekezését, miszerint a kettő plusz négy szerződést Görögország nem írta alá, de nem is tett ellenvetést, több jogi szakértő vitatja.

A Reuters idézi Andreas Fischer-Lescano nemzetközi jogászt, aki „soványnak és vitathatónak" nevezi ezt a pozíciót, hiszen „nem lehet megállapodást kötni egy harmadik fél, jelen esetben Görögország kárára". Anton Hofreiter, a Zöldek parlamenti frakciójának vezetője úgy fogalmazott, hogy a jóvátétel témáját nem lehet lesöpörni az asztalról, mert „sem erkölcsileg, sem jogilag nem zárták le".

NOL Piactér
Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.