A megbékélés lett így a Merkel–Ciprasz egyeztetés fő célja, s hogy a békére Görögországnak nagy szüksége van, ezt a Sziriza baloldali párt vezére már a kancellárnak előre elküldött levelében is világossá tette. Rövid távon kiürülhet a görög államkassza, és – hacsak nem kap segítséget – Athénnak választania kell, hogy a béreket és a nyugdíjakat fizeti ki, vagy az adósságát törleszti. A „humanitárius válságot" emlegető negyvenéves miniszterelnök nem csinált titkot belőle, miként döntene. Merkel viszont személyesen is elmondta neki, hogy a további támogatásért cserébe le kell nyelnie a reformok keserű piruláját.
Komoly feszültséget okoz a háttérben a második világháborús jóvátétel ügye, amelytől Angela Merkel pártja, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) elzárkózik, de a berlini nagykoalíció másik tagja, a Szociáldemokrata Párt (SPD), valamint az ellenzéki Zöldek igenis megfontolnák a dolgot. A témát a január végén hatalomra került Sziriza-kormány vette elő, ami persze nem volt szerencsés húzás: közben az EU/IMF-mentőcsomagról is alkudozott, márpedig ehhez elengedhetetlen Németország jóindulata.
Nikosz Kociasz görög külügyminiszter jelenleg azzal a javaslattal próbálja elsimítani a vitát, hogy görög–német szakértői bizottság vizsgálja meg a kérdést.
Két okból is kártérítést kér Görögország: 1. a német megszállók 1941 és 1944 között több száz falut leromboltak, és húszezer civilt megöltek; 2. arra kényszerítették 1942-ben a görög nemzeti bankot, hogy adjon 476 millió márka kamatmentes kölcsönt a Német Birodalmi Banknak. Ám Németország lezártnak tekinti az ügyet, azzal érvelve, hogy 1960-ban már fizetett 115 millió márkát a náci bűncselekmények görög áldozatainak. 1990-ben pedig létrejött a második világháborút végleg lezáró „kettő plusz négy szerződés", amelyet Kelet- és Nyugat-Németország, valamint Oroszország, az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország írt alá.
|
A Spiegel címlapja egy athéni újságosstandon
Alkis Konstantinidis / Reuters |
– Jó lenne, ha Németország történelmi szempontból felsöpörne maga után. Az áldozatok és a leszármazottaik emlékezete hosszabb, mint az elkövetőké – mondott ellent a hivatalos berlini álláspontnak Gesine Schwan, az SPD kétszeres államfőjelöltje. Hozzátette, hogy a kényszerhitelt „természetesen vissza kell fizetni". A német kormány védekezését, miszerint a kettő plusz négy szerződést Görögország nem írta alá, de nem is tett ellenvetést, több jogi szakértő vitatja.
A Reuters idézi Andreas Fischer-Lescano nemzetközi jogászt, aki „soványnak és vitathatónak" nevezi ezt a pozíciót, hiszen „nem lehet megállapodást kötni egy harmadik fél, jelen esetben Görögország kárára". Anton Hofreiter, a Zöldek parlamenti frakciójának vezetője úgy fogalmazott, hogy a jóvátétel témáját nem lehet lesöpörni az asztalról, mert „sem erkölcsileg, sem jogilag nem zárták le".
