galéria megtekintése

Nem hatnak a kormány üzenetei a magyarokra

A magyar lakosság kitartóan Európa-párti, és nem hatnak rá sem a jobboldali pártok, sem a jobboldali média EU-ellenes szólamai – derül ki a legfrissebb Eurobarometer-felmérésből.

Az eredményeket kommentálva Boros Tamás, a Policy Solutions elemzője egy szerdai tájékoztatón elmondta: a magyar közvélemény kétharmada hosszú évek óta támogatja az EU-tagságot, és más kutatások is megerősítik a többség nyugati irányultságát.

A kelet-közép-európai térségben Magyarország egyenesen az első helyezett lett, amikor az unióhoz tartozást kellett értékelni. Itt válaszolták a legtöbben (63 százalék), hogy az élet nem lenne jobb az EU-n kívül. Nem meglepő, hogy a kormánypárti szavazók kevésbé lelkesek, amit Boros azzal magyarázott, hogy a jobboldaliak inkább gondolkodnak nemzetállamban, és nem annyira támogatnak egy nemzetek felett álló intézményt.

Már „átfutott a parázson" Magyarország Lánczi Tamás, a Századvég Alapítvány elemzője szerint, aki ezzel a 2010 és 2014 közti feszült időszakra utalt. Akkor súlyos konfrontáció alakult ki a magyar kormány és az Európai Unió között, most viszont – ahogy Lánczi fogalmazott – a magyar gazdaság jól teljesít, és így már az Orbán-kabinet mozgástere is nagyobb a gazdaságpolitikában; gesztusokat gyakorolhat például a külföldi bankok felé.

 

Boros Tamás szintén nyugodtabb periódusról beszélt, a kormány az euroszkeptikus retorikából is visszavett valamennyit. Ám hozzátette, hogy a „felszínen jobb" kapcsolat változhat: kérdés, hogy az alapvető jogokért felelős EU-biztos, Frans Timmermans mennyire bírálja majd Magyarországot.

– Az ország kis részét éri el, amit a kormány sulykol, az Európa-pártiság viszont az egész magyar társadalomra vonatkozik. Ráadásul az utóbbi időben az EU-kritikus üzenet is mérséklődött

– felelte a Népszabadság kérdésére a Policy Solutions szakértője. Sokan a Fidesz-szimpatizánsok körében is úgy gondolják, hogy az unió tagjainak kell maradnunk, de bizonyos dolgokat ettől még bírálhat a kormány. Boros kifejezetten EU-ellenes pártnak csak a Jobbikot nevezte, amely azonban maga is ingadozik a téren. – Látva a lakosság hozzáállását, a szélsőjobboldal is tompítja az EU-ellenes szlogeneket – fűzte hozzá.

A Századvég Alapítvány elemzője úgy vélte, hogy nincs nyíltan unióellenes magyar párt.

– A Jobbik legfeljebb „szalon EU-ellenes"

– közölte lapunk érdeklődésére Lánczi. Mint mondta, a Fidesz maximum EU-kritikusként határozta meg magát, ám ez nem ideológia, hanem csak politikai eszköz egyes célok elérésére.

A magyarok európai lelkesedését mutatja az is, hogy a legutóbbi Eurobarometer-felmérés óta megnőtt azok aránya, akik szerint az ország szava számít az EU-ban, és ott az érdekeit is figyelembe veszik. Csakhogy Boros Tamás lehűtötte a kedélyeket: a lakosságnak erről valójában fogalma sincs, csupán „bizonyos narratívákat" hall (politikusok, média). Ha a kormány azt állítja, hogy sikeresen küzd a magyar érdekekért Brüsszelben, a polgárok elhiszik, hiszen ezzel ellentétes információjuk nincs.

Bár az EU-tagság legkedvezőbb eredményének a négy alapszabadságot tartják a magyarok (a személyek, az áruk, a szolgáltatások és a tőke szabad mozgását), ezek előnyeit csak mérsékelten tudják kihasználni. Boros kiemelte, hogy Magyarország évek óta a legbezárkózottabb tagállamok közé tartozik (ahol a legkevesebben utaznak külföldre, olvasnak külföldi újságokat, vagy beszélnek más uniós állampolgárokkal), ugyanakkor egy aktív réteg külföldre – elsősorban Nagy-Britanniába és Németországba – megy munkát vállalni.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.