Eljött az igazság pillanata: Athénban megkezdődtek a tárgyalások a nemzetközi hitelezők (EU/IMF) és az athéni kormány között. Vagyis egy európai bizottsági szóvivő szerint hétfőn startolt az egyeztetés, míg egy görög kormányilletékes a keddi indulást hangsúlyozta, ami jól mutatja, hogy – több napos halasztás után – már a kezdet is meglehetősen zűrös. Egyetlen dolog biztos: a 86 milliárd eurós mentőcsomag és Görögország pénzügyi túlélése a tét.

Fájdalmas reformokat szavazott meg az athéni parlament, a kormánypárt a szakadás szélén áll, Alekszisz Ciprasz miniszterelnök népszerűsége azonban mégis töretlen. A lapunknak nyilatkozó görög szakértők a Sziriza-vezér titkát próbálták megfejteni.

Nem az EU/IMF-mentőcsomag a probléma, hanem a gazdasági helyzet, amelyben kérni kellett –mondta a Népszabadságnak a Budapesten tárgyaló portugál Európa-ügyi államtitkár, Bruno Macaes. Szerinte a magyar–szerb határon épülő kerítés rossz ötlet.

Újranyitottak a bankok, ám ezzel korántsem értek véget a nehézségek Görögországban. A pénzügyi túlélés csak a következő napokban-hetekben biztosított, és most már a Ciprasz-kormány is a politikai túlélésért küzd.

Több európai parlamentben – köztük a német Bundestagban is – zöld utat kapott a harmadik görög mentőprogram. Hétfőn talán újra kinyitnak a görögországi bankok, de a lakosság a Ciprasz-kormány által elfogadott reformok hatásával is szembesül majd.

Az athéni utcákon és a parlamentben is az EU/IMF-páros által követelt reformok ellen lázongtak, pedig ezek elfogadása nélkül elzárják a pénzcsapokat. A görögök tudathasadásos állapotban vannak, a gazdasági válsághoz pedig politikai is társul: kormányátalakítás vagy előrehozott választások jöhetnek.

Sztrájkot hirdettek szerdára a görögországi közalkalmazottak, így tiltakozva a megszorítások ellen, amelyekről az athéni parlament aznap szavaz. Pattanásig feszült a helyzet: a koalíción belül lázonganak a képviselők, kormányátalakításról és előrehozott választásokról folynak a találgatások, Alekszisz Ciprasz miniszterelnök pedig a saját bukását – és Görögország pénzügyi összeomlását – igyekszik megakadályozni.

Hatalmas ellenállásra számíthat a görög parlament és a lakosság részéről Alekszisz Ciprasz kormányfő, aki minden eddiginél szigorúbb feltételekre volt kénytelen rábólintani. Cserébe az EU és az IMF immár harmadszor dob mentőövet Görögország után, ezúttal 86 milliárd euró értékben.

A legjobb lenne, ha az EU miniszterelnökeit csapatépítő tréningre küldenék. Ott rendszerint azt a bizalomtesztet is elvégzik, amelynek során valakinek becsukott szemmel, széttárt karokkal hátra kell dőlnie, abban bízva, hogy a mögötte állók elkapják. Ha most elmennénk egy újabb uniós csúcstalálkozóra, aligha merne valaki hátrafelé dőlni.

Válsághangulat, felfüggesztett és újrakezdett tanácskozások jellemezték Görögország és az EU „most vagy soha" egyezkedését. A tagállamok immár konkrét tetteket várnak az athéni parlamenttől – a további eurómilliárdokról csak utána tárgyalnak.

Ciprasz görög kormányfő végül elfogadta az EU/IMF-követeléseket, amelyeket a lakosság – éppen az ő biztatására – népszavazáson utasított el. A pálfordulásnak meglehet az előnye: a vasárnapi uniós csúcstalálkozó talán megmenti Görögországot az összeomlástól.

Kérészéletűnek bizonyulhat a görög népszavazási győzelem: a Ciprasz-kormánynak az eddigieknél is szigorúbb reformokat kell elfogadnia, hogy elkerülje az államcsődöt. A bankok zárva tartását meghosszabbították, a pénzkiadókat egyelőre fel tudják tölteni.

Ultimátumot kapott Görögország: ha a vasárnapi rendkívüli EU-csúcson sem születik egyezség, hagyják összeomlani a bankrendszerét. A lapunknak nyilatkozó athéni elemző szerint bármi történik is, Ciprasz kormányfő stratégiája sikertelen marad.

Felmelegítette múlt heti javaslatait a görög kormány, és ezeket terjesztette be a kedden válságtanácskozásra összeülő euróövezeti pénzügyminisztereknek és kormányfőknek. A görög bankrendszer az összeomlás szélén, az EU-ban megunták az athéni fordulatokat.

Fejest ugrott az ismeretlenbe Görögország, ahol a vasárnapi népszavazáson nagy arányban elutasították a nemzetközi hitelezők kéréseit. Bár a lakosság ezzel a megszorítások ellen tiltakozott, az EU és az IMF még keményebb feltételeket szabhat, és az ország közben kifogy a készpénzből.

Nehogy már azt is megmondják, mennyibe kerüljön a spagetti vagy a kávé a boltokban – háborog athéni ismerősöm, Angeliki. Elkeseredett és dühös. Arról győzköd, hogy az „intézmények” (értsd: az EU és az IMF, a két mumus) semmi mást nem akarnak, mint megbuktatni a görög kormányt. De nem baj, ők akkor sem lesznek rabszolgák.

Fej fej mellett halad Görögországban az EU–IMF-feltételeket elfogadók és elutasítók tábora a vasárnapi népszavazás előtt. Egyetlen dolog biztos: bármi lesz a végeredmény, hétfőn minden eddiginél nehezebb korszak kezdődik.

Hosszú sorok a pénzkiadó automatáknál, sorszámra váró nyugdíjasok: efféle jelenetek készítik fel a görögöket a vasárnapi népszavazásra. Uniós vezetők arra figyelmeztetnek, hogy a nem szavazatok győzelmével veszélybe kerülhet Görögország helye az euróövezetben.