Az idővel fut versenyt Görögország, ahol a bankok napokon belül kifogynak a készpénzből, és lassan kiürül az államkassza is. S mivel a legutóbbi mentőprogram június végén lejárt, Athén újabb, 53,5 milliárd eurós hitelt kért az elkövetkező három évre – sőt a számla akár 74 milliárd euróra is rúghat, mivel a görög megaadósságot időközben muszáj lesz átütemezni.
A pénzért cserébe vállalta Ciprasz azon reformok végrehajtását, amelyek elutasításáért néhány nappal korábban ő maga kardoskodott, és amelyeket a görög lakosság „engedelmesen" vissza is dobott a népszavazáson.
|
Athéni halpiac. Kezdik érezni a tőkekorlátozás hatásait
Jean-Paul Pelissier / Reuters |
– A haladás fő akadálya a bizalomhiány – foglalta össze a helyzetet Pier Carlo Padoan olasz pénzügyminiszter. Ez a bizalmatlanság jellemezte a kormányfők csúcstalálkozóját is, ahol az volt az általános vélemény: először az athéni parlamentnek kell az adó- és a nyugdíjrendszerrel, valamint a munkaerőpiaccal kapcsolatos jogszabályokat elfogadnia, és csak ezután kezdődhetnek megbeszélések az új hitelcsomagról.
Angela Merkel figyelmeztetett, hogy bármilyen áron nem akarnak megállapodást: előbb megnézik, hogy teljesülnek-e a feltételek, és csak utána tárgyalnak.
Íme az új krízismenetrend: ha a görög törvényhozás szerda estig jóváhagyja a legsürgősebb reformokat, a német parlament már csütörtökön felhatalmazhatja Merkelt és Wolfgang Schauble pénzügyminisztert, hogy egyeztessenek az új hitelről. Így az euróövezeti miniszterek pénteken hivatalosan is belevághatnak az alkufolyamatba.
Azzal biztatja mindeközben az athéni kormány a lakosságot, hogy a két hete zárva tartó bankok néhány napon belül kinyitnak (erre persze semmi garancia). Ugyanakkor azzal hűti le a kedélyeket, hogy a tőkekorlátozások még hónapokon át érvényben maradhatnak: a pénzfelvételt napi hatvan euróban limitálták, és megtiltották a külföldre irányuló átutalásokat.
Az amúgy is hanyatló görög gazdaság, főként a nagy részét kitevő kisvállalkozások máris érzik a tőkekorlátozások kedvezőtlen hatását.
Ha megszületik is végül az egyezség az EU és Görögország között, még mindig maradnak buktatók. Bármilyen új mentőcsomagot jóvá kell hagynia az athéni parlamentnek, ahol a kormányzó Sziriza párton belül egyre hangosabban tiltakoznak a megszorításellenes képviselők – valamint a német és a finn törvényhozásnak is, ahol viszont keveslik a görögökre rákényszerített megszorításokat. Az idő tényleg sürget. Athén már tartozik az IMF-nek 1,6 milliárd euróval, amelyet június végén nem tudott törleszteni, július 20-án pedig az Európai Központi Banknak kellene visszafizetnie 3,5 milliárd eurót.
