Sztrájkot hirdettek szerdára a görögországi közalkalmazottak, így tiltakozva a megszorítások ellen, amelyekről az athéni parlament aznap szavaz. Pattanásig feszült a helyzet: a koalíción belül lázonganak a képviselők, kormányátalakításról és előrehozott választásokról folynak a találgatások, Alekszisz Ciprasz miniszterelnök pedig a saját bukását – és Görögország pénzügyi összeomlását – igyekszik megakadályozni.
– A fő gond nem az EU és az IMF által követelt szigorú reformok jóváhagyása, hiszen Ciprasz számíthat a legtöbb ellenzéki párt támogatására. A kormányzó Sziriza egysége azonban megbomlott, s emiatt egyre nehezebb lesz az országot irányítani és a reformokat végrehajtani – magyarázta lapunknak Thanosz Dokosz, az európai politikával foglalkozó athéni Eliamep alapítvány igazgatója.
Megszorításellenes tüntető rendőrsorfal előtt Athénban Jean Paul Pelissier / Reuters |
Nehéz lenne megmondani, hogy nyertes vagy vesztes helyzetben van-e éppen Görögország. Bár a hétfői EU-csúcson jóváhagyták a harmadik, ezúttal 86 milliárd eurós mentőcsomagot, cserébe minden eddiginél keményebb feltételeket támasztottak; ezek egy részéről szavaznak szerdán az athéni törvényhozók. A görögök megmenekültek tehát az államcsődtől, és a bankrendszerük sem dől össze, de jóval fájdalmasabb változtatásokat kell elviselniük, mint amilyeneket – nagy többséggel – elutasítottak a július 5-i népszavazáson.