A németek fele hagyná elsüllyedni Görögországot
Több európai parlamentben – köztük a német Bundestagban is – zöld utat kapott a harmadik görög mentőprogram. Hétfőn talán újra kinyitnak a görögországi bankok, de a lakosság a Ciprasz-kormány által elfogadott reformok hatásával is szembesül majd.
Éttermek, taxik, tömegközlekedés: több területen is 13-ról 23 százalékra emelkedik hétfőtől az áfa Görögországban (a szállodák a turistaszezon végéig, októberig haladékot kaptak). Az athéni parlamentben jóváhagyott megszorítások – amelyek érintik a nyugdíjrendszert és a munkaerőpiacot is – így mindjárt megjelennek a hétköznapokban. De Alekszisz Ciprasz miniszterelnök nem hiába bólintott rá a hitelezők minden eddiginél szigorúbb feltételeire: az EU-tagállamok máris megmutatták, hogy hajlandók megmenteni Görögországot az összeomlástól.
Rendkívül meggondolatlanok lennénk, és felelőtlenül cselekednénk, ha az új mentőcsomaggal nem próbálnánk elkerülni a görögök távozását az euróövezetből – érvelt Angela Merkel kancellár a berlini parlamentben. Különben jönne a „kiszámítható káosz"
– tette hozzá, világosan utalva Wolfgang Schäuble pénzügyminiszterre, aki továbbra is azt tartaná üdvözítőnek, ha Görögország átmenetileg kilépne az eurózónából. Merkel ennek ellenére köszönetet mondott Schäublénak, aki engedelmesen felsorakozott a kancellár mellé, és arra kérte képviselőtársait, hogy szavazzanak igennel. Ezt végül 439-en megtették, 119-en voksoltak nemmel, 40-en tartózkodtak.
Hasonló segítőkészséget mutattak más uniós országok is. Áldását adta az új görög mentőprogramról szóló tárgyalások elindítására a francia, a finn és az osztrák törvényhozás – más kérdés, hogy mindezekben a tagállamokban a közvéleményt is meg kell győzniük a politikusoknak.
|
Merkel és Schäuble pénteken a parlamentben. Felelőtlenség lenne
Axel Schmidt / Reuters |
A Bild német napilap például azzal a főcímmel jelent meg: „Hét ok, amiért a Bundestagnak ma nemmel kellene szavaznia”. A voksolás napján közzétett felmérés szerint a németek fele nem kezdene megbeszéléseket a görögök megsegítéséről.
Az athéni kormány engedelmessége megtette hatását az euróövezetben is.
A pénzügyminiszterek elfogadták a hétmilliárd eurós áthidaló hitelt, amely lehetővé teszi Görögország túlélését, amíg egyezség nem születik a következő – ezúttal 86 milliárd eurós – mentőcsomagról. Ugyanígy tűzoltásnak számít az Európai Központi Bank döntése, amellyel megnövelte a görög pénzintézeteknek nyújtott sürgősségi támogatást. Ez vélhetően lehetővé teszi, hogy – három heti zárva tartás után – újra kinyissanak hétfőn a bankok, bár a napi hatvaneurós készpénzfelvételi korlátozás egyelőre érvényben marad.
|
Kiárusítást hirdető üzlet Athénban. A megszorításokat azonnal meg fogják érezni
Yiannis Kourtoglou / Reuters |
Nehéznek ígérkezik a folytatás már csak azért is, mert Görögország hitelezői között sincs egyetértés. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) pénteken ismét nyíltan bírálta az adósságleírástól ódzkodó Európai Uniót. Christine Lagarde IMF-vezérigazgató egy francia rádiónak nyilatkozott, és a kérdésre, hogy működne-e a mentőprogram a görög adósság egy részének elengedése nélkül, azt felelte:
„Határozottan nem.”
A valutaalap már néhány napja felkavarta az érzelmeket, amikor egy elemzésben azt írta, hogy a görög válságból csak jelentős adósságleíráson keresztül vezet kiút.
