galéria megtekintése

Keményen odavágtak Görögországnak a népszavazásért is

32 komment


Pócs Balázs

Hatalmas ellenállásra számíthat a görög parlament és a lakosság részéről Alekszisz Ciprasz kormányfő, aki minden eddiginél szigorúbb feltételekre volt kénytelen rábólintani. Cserébe az EU és az IMF immár harmadszor dob mentőövet Görögország után, ezúttal 86 milliárd euró értékben.

Kiábrándult közvélemény és lázongó képviselők fogadták Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnököt, aki maratoni tárgyalássorozat után tért haza Brüsszelből. Hétfő estére máris tüntetést szerveztek Athén belvárosába a megállapodás ellen, amelyet hétfő reggelre sikerült tető alá hozni az EU-csúcson, minden eddiginél keservesebb alkudozás után. Az egyezség előnye, hogy megmenti Görögországot a pénzügyi csődtől – hátránya, hogy jóval szigorúbb feltételeket diktál, mint amilyeneket a július 5-i népszavazáson elutasítottak a görög választók.

Sor hétfőn egy athéni bankfiók előtt
Sor hétfőn egy athéni bankfiók előtt
Thanaszisz Sztavrikisz / MTI/EPA

Napjai vannak Ciprasznak arra, hogy az athéni parlamenttel reformok egész sorát fogadtassa el (a nemzetközi hitelezők szerda estig adtak haladékot), miközben még saját pártján, a Szirizán belül is le kell szerelnie a keményvonalas lázadókat. A munkaügyi miniszter például rögtön a brüsszeli csúcstalálkozó után a görög televízióban ostorozta a megegyezés részleteit. A derűlátóbb forgatókönyv szerint Ciprasznak elég lesz néhány tiltakozót eltávolítania, a borúlátóbb változat szerint akár új választásokat is ki kell írnia.

 

– Büntetésnek is tekinthetjük, amit az EU-tagállamok rákényszerítettek az athéni kormányra. Büntetés nemcsak a népszavazásért, hanem az elmúlt öt hónap következetlen, összevissza, gyakran kimondottan rossz tárgyalási taktikájáért – mondta lapunknak Dimitriosz Kacikasz, az európai politikával foglalkozó Eliamep athéni alapítvány kutatója. Szerinte a januári hatalomra kerülés után Cipraszék a mostaninál sokkal kedvezőbb megállapodást elérhettek volna, már csak azért is, mert 2014 végén kezdett magához térni a görög gazdaság. De a Sziriza inkább az összeütközést választotta a hitelezőkkel. – Az erősebb féllel ütközni sosem okos dolog. Februárban még lett volna alternatíva, ma már nincs – tette hozzá Kacikasz.

Az alku dióhéjban

Azonnali intézkedések

Az athéni parlamentnek mielőbb jóvá kell hagynia – egyebek mellett – az áfarendszer átalakítását, a nyugdíjrendszer további reformját, a munkaerőpiac liberalizálását, a statisztikai hivatal függetlenségének biztosítását.

Az IMF részvétele

Nemcsak az Európai Bizottságot és az Európai Központi Bankot, hanem a Nemzetközi Valutaalapot (IMF) is bevonják a harmadik, 86 milliárd eurós görög mentőprogramba. Ezt Ciprasz ellenezte, Merkel viszont ragaszkodott hozzá.

Privatizációs alap

Görögországnak 50 milliárd eurónyi állami vagyont kellene letétbe helyeznie az alapba, bár szakértők ezt a számot irreálisan magasnak tartják. A privatizációs bevételek elsősorban a hatalmas államadósság törlesztését szolgálnák.

Áthidaló hitel

Tárgyalások kezdődtek arról, miként lehetne Athénnak áthidaló hitelt nyújtani. Ez azért fontos, hogy – még a mentőprogram elfogadása előtt – ne omoljon össze a bankrendszer, és legyen miből törleszteni a lejáró hitelrészleteket.

A legkínosabb követelés a privatizációs alap létrehozása és az athéni kormány hatáskörén kívül helyezése. Németország eleinte ahhoz is ragaszkodott, hogy az alap Luxemburgban legyen, ám erről később lemondott.

Ciprasz tegnapelőtt a görög jacóvaslatokról szóló parlamenti szavazás után. Elszámította magát
Ciprasz tegnapelőtt a görög javaslatokról szóló parlamenti szavazás után. Elszámította magát
Jannisz Koszidisz / MTI/EPA

Szakértők szerint 50 milliárd eurónyi privatizálandó vagyont biztosan nem tud összeszedni a görög állam, amely eddig csak hétmilliárd eurónyit jelölt ki magánosításra.

„Ebben a kompromisszumban nincsenek győztesek és vesztesek. Nem hiszem, hogy a görögöket megalázták volna, vagy hogy más európaiak alulmaradtak” – bizonygatta Jean-Claude Juncker európai bizottsági elnök az EU-csúcs után. Győztesnek a görög lakosság aligha érzi magát, hiszen a két hete zárva tartó bankok továbbra sem nyitnak ki. S ha végre fogadják is majd az ügyfeleket, a tőkekorlátozások (napi 60 eurós készpénzfelvételi limit, külföldi átutalások tilalma) jó ideig érvényben maradnak.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.