„Ez tényleg az utolsó ébresztő Görögországnak”
Kérészéletűnek bizonyulhat a görög népszavazási győzelem: a Ciprasz-kormánynak az eddigieknél is szigorúbb reformokat kell elfogadnia, hogy elkerülje az államcsődöt. A bankok zárva tartását meghosszabbították, a pénzkiadókat egyelőre fel tudják tölteni.
A sors iróniája, hogy éppen a népszavazási diadal (61 százalék „nem” az EU/IMF-feltételekre) erősítette meg eléggé Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnököt ahhoz, hogy letörje a hazai ellenállást, és olyan merész reformjavaslatokat nyújtson be, amelyek túltesznek az elutasított követeléseken. Csütörtök éjfélig kellett Brüsszelbe küldenie a terveket, amelyeken egész nap lázasan dolgozott a tanácsadóival és a minisztereivel. Az uniós vezetők egyértelműen az értésére adták: ha nem tesz elég meggyőző ajánlatot, ne is reménykedjen abban, hogy a vasárnapi rendkívüli EU-csúcs zöld utat ad Görögország további megsegítésének.
|
Sokan aggódnak a nyugdíjuk miatt – Szalonikiben is mindennapossá váltak a tumultuózus jelenetek a bankok előtt
Alexandros Avramidis / Reuters |
A helyzet törékenységét érzékelteti, hogy jövő hétfőig meghosszabbították a görögországi bankok zárva tartását (amely így már legalább két hétig tart), és maradt a napi hatvaneurós készpénzfelvételi korlátozás is. Sőt a görög bankszövetség elnöke, Luka Kaceli azzal igyekezett „megnyugtatni” a lakosságot, hogy hétfőig biztosan van elég pénz az automaták működtetéséhez.
Egyelőre az Európai Központi Bank (EKB) is csak annyit ígér, hogy hétfőig életben tartja a görög pénzintézeteket – a folytatásról már politikai szinten kell dönteni.
|
Kígyózó sorok egy athéni bankfióknál: kívül tágasabb
YANNIS BEHRAKIS / Reuters |
A politikusokra feszes menetrend vár. Pénteken a nemzetközi hitelezők (EKB, Európai Bizottság, IMF) véleményezik a görög reformcsomagot. Szombaton az euróövezet pénzügyminiszterei ülnek össze, hogy ajánlást tegyenek a vasárnapi rendkívüli EU-csúcsnak. Itt már a kormányfőknek kell határozniuk arról, hajlandók-e tovább támogatni Görögországot, megakadályozva első körben a bankrendszer összeomlását. Brüsszelben nem győzik hangsúlyozni, hogy nemcsak az euróövezet, hanem a teljes EU jövője a tét – ezért is hívták meg a vasárnapi csúcstalálkozóra nem csupán az eurózóna, hanem az egész unió miniszterelnökeit.
|
| Grafika: Tony Gentile / Reuters |
A legfelső politikai szint, az EU-csúcs döntése ahhoz is kell Ciprasznak, hogy odahaza könnyebben „el tudja adni” a fájdalmas reformokat. Athénnak most minden jóindulatra szüksége van: a héten hároméves hitelt kért az Európai Stabilitási Mechanizmustól (ESM), amely az eurózóna állandó válságkezelési alapja. Csakhogy itt még annál is keményebb feltételekkel lehet pénzhez jutni, mint az EU/IMF-mentőprogramban, amelyre a népszavazáson nemet mondtak. A friss hitel nélkül a görögök nem tudnák törleszteni az adósságukat: július 20-án rögtön 3,5 milliárd eurót kell visszafizetniük az Európai Központi Banknak. Később persze elkerülhetetlen lesz a tartozás egy részének elengedése, ám erről Németország ma még hallani sem akar.
|
Rendőrök őrzik az athéni Nemzeti Bankot – tartanak a rohamtól
Cathal McNaughton / Reuters |
Athéni engedményekre utalnak a reformcsomag kiszivárgott részletei. Immár felemelnék a szállodákat és az éttermeket terhelő áfát, noha ez ellen – a fontos bevételi forrásnak számító turizmus miatt – sokáig hevesen tiltakoztak. Ugyancsak emelkedne a forgalmi adó a feldolgozott élelmiszerek vagy a közlekedés esetében, megmaradna viszont a görög szigetek áfakedvezménye. Muszáj lesz hozzányúlni a nyugdíjrendszerhez és a munkaerő-piaci szabályozáshoz is, de fizetés- és nyugdíjcsökkentésekről ezúttal nincs szó. Donald Tusk, az Európai Tanács (a kormányfők testületének) elnöke azzal biztatta a görög és az európai közvéleményt: „Ez tényleg az utolsó ébresztő Görögországnak, nekünk pedig az utolsó esély. A kudarc görög államcsődhöz vezethet.”
