Többségüket befogadták, mert az ottani bíróság jogosnak ítélte, hogy van mitől félniük, s nem kapnak védelmet. Hivatkoztak az Amnesty International jelentésére is, amely szerint a kényszerű kilakoltatások alapvető jogokat sértenek, emberek életét veszélyeztetik, s a romákat ért atrocitásokat a rendőrök nem akadályozzák kellő hatékonysággal. Más jogvédő szervezetek is etnikai tisztogatásnak, a szegények kiszorításának tartják a miskolci számozott utcákban történt kilakoltatásokat, s azt, hogy többeket mindenféle cserelakás nélkül tesznek utcára.
Ezen az sem változtat, hogy a miskolci önkormányzati hírportál, a Minap.hu nemrégiben sikertörténetként számolt be az egyik család sorsáról. Ők az avasi lakótelepen kaptak összkomfortos önkormányzati bérlakást a korábbi, számozott utcai komfort nélküli otthonuk helyett. Csakhogy sorsuk nem tipikus: egy gyerekük van, mindketten dolgoznak, így az egy főre eső bevételük elérte a feltételként szabott 40 ezer forintos határt. A miskolci romák többsége azonban legfeljebb közmunkán tengődik, s három-négy gyereket is nevel, így elesik a pályázati lehetőségektől.
|
Életkép a számozott utcából (archív felvétel)
Földi Imre / Népszabadság |
Mindeközben a miskolci önkormányzati rendészet folyamatosan „razziákat” tart a számozott utcákban, rajtaütésszerűen ellenőrzik a házakban tartózkodókat, elkérik a papírjaikat, sőt, olykor még a hűtőjükbe is benéznek – állítják az itt élők. Kálváriájukra több hazai és nemzetközi szervezet is felfigyelt. Az ombudsman az ellenőrzések megszüntetését javasolta, s ebben megerősítette őt Michael Georg Link, az EBESZ Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatalának elnöke, aki néhány napja járt Miskolcon, s a számozott utcák lakóit is felkereste, de találkozott Balog Zoltán humánminiszterrel, a miskolci roma kisebbségi önkormányzat és a roma polgárjogi mozgalom képviselőivel, valamint a polgármesteri hivatal illetékeseivel és a rendőrkapitánnyal is.
|
Életkép tavaly nyárról a számozott utcák egyikéből. Azóta 24 család kapta meg a felszólítást, hogy költözzön ki a szociális bérlakásából
Reviczky Zsolt / Népszabadság |
Szavai szerint fenntartható, diszkriminációmentes lakhatási megoldást kell találni a romák számára. Niedermüller Péter DK-s európai parlamenti képviselő az Európai Bizottság igazságügyi biztosához fordult, mondván: Miskolc vezetésének valódi célja a romák kitelepítése. Vera Jourová minapi válaszában kifejtette: a miskolci önkormányzat intézkedései sem az EU romastratégiájával, sem a magyar kormány romastratégiában vállalt intézkedéseivel nincsenek összhangban.
A brüsszeli testület ezért kapcsolatba lépett a magyar hatóságokkal, hogy felmérje: a miskolci intézkedések és az azokat lehetővé tevő önkormányzati rendelet összhangban áll-e a faji alapon történő megkülönböztetést tiltó uniós jogszabállyal. Kriza Ákost, Miskolc polgármesterét azonban mindezek az ajánlások láthatóan hidegen hagyják. Az ombudsmani jelentés után napokig nem reagált az újságírók megkeresésére, majd később, a TV2 reggeli műsorának vendégeként kijelentette: nem ér egyet azzal, hogy meg kellene szüntetni az ellenőrzéseket.
– Ott, ahol drogdílereket fogunk el, ahol gyerekek szamurájkarddal hadonásznak és szaladgálnak, ott szüntessük meg az ellenőrzéseket? Nem is értem. Mi a jogrend betartását ellenőrizzük – mondta. Egy másik mondatban úgy fogalmazott: ha az ombudsman bűncselekménygyanút talál, tegye meg a szükséges lépést, kérdezze meg az Alkotmánybíróságot. Majd hozzátette: Miskolc vezetői törvényesen járnak el, és minden jogi lehetőséget kihasználnak, hogy rend legyen a városban.
