Az eurózóna megannyi gondja elhatalmasodik a világgazdaságon is, amely az IMF előrejelzése szerint idén 3,5 százalékkal bővülhet – a feltörekvő országoknak köszönhetően. A fejlett gazdaságok szerény, a tavalyinál lassúbb növekedési ütemét hat százalék körüli irammal ellensúlyozzák. A magyar gazdaság viszont stagnálni fog, s jövőre sem támad fel.

Hogyan lehet veszélybe sodorni a pénzügyi rendszer stabilitását, s mégsem érni el a kívánt célokat? – erre a kérdésre ad választ magyar példán keresztül a Nemzetközi Valutaalap (IMF). Tessék megnézni – felelik a szakértők –, hogyan próbált a magyar kormány segíteni a devizahiteleseken.

A következő negyedévekre előretekintve a fejlett gazdaságok kilátásai valamelyest javultak, de a fellendülés törékeny – írja friss elemzésében az OECD. A szervezet szerint az Egyesült Államok és Kanada sokkal jobb helyzetben van, mint az eurózóna, amelynek vezető gazdaságai zsugorodnak az év első három hónapjában.

A lengyel gazdaság teljesített a legjobban a fejlett ipari államok térségében: az egy főre jutó nemzeti termék (GDP) tekintetében megelőzte Magyarországot.

Sikeres olasz és a tervezettnél gyengébb spanyol állampapír-kibocsátás fényében-árnyékában mutatta be Brüsszelben az Európai Unióról (EU) és az eurózónáról szóló új jelentést Angel Gurria, a párizsi székhelyű Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) főtitkára, aki határozott cselekvésre szólította fel a valutaövezet országait.

Súlyos visszaeséssel néznek újra szembe idén az Európai Unió gazdaságai, ám a jelenlegi politikák mellett növekedésük hosszabb távon is lassúbb lesz, mint a válságot megelőző húsz évben volt. Az ok: a társadalmak elöregedése és a lanyha termelékenység. Holott – mondta Angel Gurria, az OECD főtitkára az EU-ról és az eurózónáról szóló jelentések brüsszeli bemutatóján – csak gyorsabb iramú gazdasági növekedés enyhítheti az államadósság-válság fájdalmait, s kínálhat megoldást a szociális és környezeti kihívásokra.

Ééértem, ééértem – válaszolta angolul (I see, I see), jól elhúzva az í hangzót vendéglátónk, a volt dublini rendőr, aki nyugdíjas éveit vidéki panziójának szentelte. A kisebb dombtetőn álló, szép villában akadt bőven szabad szoba a turistáknak, akik az ír tájakon vándorolva olyan új családi házakat láthattak, amelyeket bizony a francia Riviérán vagy éppen a kaliforniai Beverly Hillsben is megirigyelnének.

Húsz ajánlással állt elő kedden a magyar gazdaságról szóló és Budapesten nyilvánosságra hozott jelentésében a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD), amely szerint a legsürgősebb teendő a hiteles és kiszámítható politikai környezet helyreállítása lenne a gazdaság stabilizálása érdekében.

Az ipari államokat átfogó Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) Magyarországról szóló jelentésének kedd reggeli bemutatója után hamar kiderült: az ajánlásokat köszöni a kormány, de többnyire nem kér belőlük. Kivéve persze azokat, amelyek megkerülhetetlenek, mint a megállapodás az IMF-fel és az EU-val, vagy a közösségi közlekedés átszervezése.

Két időtávon, hét területen húsz javaslattal állt elő kedden reggel a magyar gazdaságról szóló és Budapesten nyilvánosságra hozott jelentésében a párizsi székhelyű Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD). Szerintük sürgető a hiteles és kiszámítható politikai környezet helyreállítása a gazdaság stabilizálása érdekében, s a bizalom visszaszerzésének szükséges feltétele, hogy a kormány megállapodjék a nemzetközi szervezetekkel.

Történelmi jelzővel illették politikusok és elemzők, hogy Görögországnak sikerült tető alá hoznia az adósságcsökkentési megállapodást a bankokkal, biztosítókkal, pénzalapokkal.

„Hölgyeim és Uraim, Önök most annak a fejlett civilizációnak a helyszíneit látogatják végig, amely hajdan uralta a világot. Itt született Shakespeare és Beethoven, itt alakították ki a jóléti államot és itt találtak ki még sok minden szépet és jót”. Ezt mondja az idegenvezető az európai kulturális parkba látogató kínai turistáknak.

Még legalább két évig rendkívül alacsony marad az amerikai kamat, az infláció irama két százaléknál lassúbb lesz, s az olaj árának emelkedése sem változtat ezen az előrejelzésen. Az európainál sokkal gyorsabb fellendülés azonban egyenetlen, és a munkanélküliség még évekig magas lesz.

Az Egyesült Államok és Nagy-Britannia ellenzi a húszak csoportjában (G-20), hogy a Nemzetközi Valutaalap (IMF) jobban bedobja magát az eurózóna válságának megoldásába, mert az érdemi döntést a valutaövezettől várják, elsősorban Berlintől. Oroszország, Kína, India és Brazília több beleszólást kér az IMF ügyeibe, mielőtt az eurózóna megsegítéséről döntene.

Vajon az adófizetők pénzét féltő aggodalom csendült-e ki a görögök csődjét és a drachma visszavezetését elképzelő német pénzügyminiszter, Wolfgang Schäuble szavaiból, vagy a türelmetlenségéé, hogy a német (és francia) elit által felvázolt új, szűkebb, de föderálisabb Európa túl lassan valósul meg?