Így megkaphatják az Európai Unió és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) újabb 130 milliárd eurós kölcsönét. A magánbefektetők több mint hetvenszázalékos reálveszteséget könyvelnek el, de 86 százalékuk „önként” ment bele az alkuba, a maradékot kötelezik a részvételre. Így ez nem csőd.

A német pénzügyminiszter, Wolfgang Schäuble szerint a görögök történelmi esélyt kaptak. Ezt meg kéne ragadniuk, hogy – úgymond – korrupt, avítt, együttműködésre képtelen és társadalmi támogatást nem élvező politikai rendszerükkel együtt a gazdaság szerkezetét átalakítsák. Az elemzők viszont úgy vélik, Athén pirruszi győzelmet aratott. Előbb-utóbb újabb mentőakcióra lesz szükség, mert a teljes csőd továbbra is elkerülhetetlen. Ha a nemzeti össztermék 120 százalékának környékére csökken a ma 160 százalék tájékán tanyázó államadóssági ráta, akkor is óriási teher marad a görögök vállán, s nincs olyan dinamikus exportszektora az országnak, amely ki tudná húzni a gazdaságot a kátyúból. De történelmi ez az alku méretében is, eltörpül mellette az évtizeddel ezelőtti argentin csődé is. S ilyen gyorsan ilyen nagymérvű gazdasági kiigazítást egyetlen ország nyakába sem varrtak még. Nehéz belátni, hogy a GDP húsz százalékára tehető megszorítást hogyan éli túl az ország, amelynek gazdasága az ötödik súlyos recessziós évét kezdte meg, s ahol a fiatalok körében már ötvenszázalékos a munkanélküliség.

A görög krízis egyedi problémák felgyülemlése miatt robbant ki, de magán viseli az eurózóna erős tagállamainak vonakodó, téves válságkezelésének jegyeit. Két éve arról volt szó, elég egy kis görög fiskális szigor, majd az első 110 milliárd eurós segélyprogram ellenére tavaly nyárig is tabunak számított az átütemezés emlegetése, s még ősszel is nevetséges méretűre tervezték a magánszektor részvételét az adósságcsökkentésben. Az IMF hiába mondta, hogy egyszerre szenved Görögország fiskális és versenyképességi betegségben, a Berlin–Párizs-duó következetesen csak az első bajt akarja orvosolni. A piac meg továbbra is bizalmatlan. Ám az eurózóna számára is történelmi fordulat érik: míg az év elején a 360 milliárd eurónyi teljes görög államadósságnak a 36 százalékát tartották a valutaövezet kormányai és a nemzetközi intézmények, 2015-ben már 85 százalék lesz a kezükben. A veszteségek ellenére a magánhitelezők jártak a legjobban, s a jövendő görög csőd árát az eurózóna adófizetői állják majd. Akkor jön el az igazság órája.