A Zsidó Kulturális Fesztivál szervezői nem engedtek fellépni egy nagy népszerűségnek és tiszteletnek örvendő csángó énekesnőt, aki nyilatkozataiban mindenféle rasszizmust kategorikusan elutasít, ám ez nem akadályozza meg abban, hogy nyilvános szereplései alkalmával antiszemiták társaságában mutatkozzon.

A Zsidó Kulturális Fesztiválon a Dohány utcai zsinagógába tervezett Petrás Mária-fellépés lemondása bő egy hete felszínen tudott maradni a súlyos kérdésekkel terhelt magyar nyárutó politikai nyilvánosságában. Ez alkalmat teremthet arra, hogy megnézzük, indokolt lehet-e és hol, hogyan érvényesülhet művészekkel szemben a zéró tolerancia elve.

Raj Ferenc, az öt éve elhunyt Raj Tamás rabbi testvére 1972-ben vándorolt ki Magyarországról, és évtizedeken át dolgozott elismert és népszerű rabbiként az Egyesült Államokban. Nyugdíjba vonulása után, pár éve elkezdett rendszeresen hazajárni egy kis progresszív zsidó közösség vallási vezetőjeként. Az egykori állambiztonságról, a rabbihivatásról, férfiak és nők vallási egyenjogúságáról, a reformzsidóság magyarországi helyzetéről és a muszlim–zsidó viszonyról beszélgettünk vele.

Negyedszázada nyomoz saját édesapja múltja után Wiesmeyer Gábor. Kisebbfajta levéltárra való dokumentumot gyűjtött össze. Ma már teljes bizonyossággal állítja, hogy apja hősként viselkedett a vészkorszak idején. Mindenkit mentett, akinek veszélyben volt az élete. Elsősorban persze a vallásuk, származásuk miatt üldözött magyar zsidókat, de illegális kommunistákat is.

A hitközségen belül is megoszlanak a vélemények arról, mennyire súlyos probléma, hogy a Zsidó Kulturális Fesztiválra meghívott Muzsikás együttessel együtt fellépő Petrás Mária énekes, keramikus több ízben szerepelt szélsőjobboldali karakterű rendezvényeken előadóművészként. A vasárnap nyilvánosságra hozott döntés szerint mindenesetre nem lép végül fel a Dohány utcai zsinagógában.

A Zsidó Közösségi Kerekasztal ülésén Lázár János és Balog Zoltán miniszter is egyértelművé tette, hogy a kormány tagjai számára nem példakép az antiszemita Hóman Bálint. A kormány ugyanakkor kíváncsi arra, mit szólnak a zsidó szervezetek a Szabadság téren felállítandó „szovjet megszállási” emlékmű ötletéhez. Balog örülne, ha a vitákat előre lefolytatnák.

Frölich Róbertet, a budapesti Dohány utcai zsinagóga főrabbiját választotta meg országos főrabbinak a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) Rabbitestülete hétfőn.

A debreceni zsidó hitélet a hívők alacsony aktivitása miatt információnk szerint nem túl élénk. Pedig a hitközség ingatlanjaira nem lehet panasz. Igaz, a sok százmilliós felújítások megbízatásai rendre egy olyan csoportnál landoltak, amelyet bő tíz éve emlegetnek együtt Kósa Lajossal és városával.

Botrányok sorozata után a Páva utcai Holokauszt Emlékközpont visszakapta korábbi igazgatóját. Olyan érzésem volt, mintha legszívesebben az emlékközpont helyét is behintenék sóval – mesélte Molnár Judit történész, aki a közelmúltban egy kecskeméti csoportot vezetett a holokauszt-emlékközpontba.

Az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség kiáll a Pázmány Péter Katolikus Egyetem „Holokauszt és emlékezet" kurzusa mellett.

„Számunkra a zsidók, a németek és a kőolaj a legjövedelmezőbb exporttermék.” Az 1978-ban „kiugrott” egykori román kémfőnök, Ion Mihai Pacepa által Nicolae Ceausescunak tulajdonított kijelentés talán nem pontosan így hangzott el, de a valóságtartalmában nincs oka kételkedni annak, aki fellapozza Radu Ioanid legújabb kötetét.

Erzsébetváros önkormányzata kérte fel a városvédő Óvás! Egyesületet: állítsanak össze egy kötetet a kerület zsidó örökségéről. Így jött létre az Ami látható és ami láthatatlan című tanulmánykötet. A legtöbb szerző az egyesület tagja vagy támogatója. A kerület finanszírozta a könyvet, de kereskedelmi forgalomba nem kerül. A népes szerzői csapatból hárman ültek le beszélgetni velem.

A holokauszt nemcsak keresztényietlen és embertelen tett, de hazaárulás is volt – mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter kedd este Budapesten a Dohány utcai zsinagógában.

Közösségi vacsora zárja vasárnap a VIII. Judafest Utcafesztivált a Kazinczy utcában, ahol az egyik fogást a lengyel és az izraeli nagykövet együtt készíti majd el a helyszínen.

Budapesten dedikál Giorgio Perlascának, az embermentő álspanyol áldiplomatának, az egyik világ igazának a fia. A vizit apropója: magyarul is megjelent A láthatatlan hős című regény, amely Perlasca budapesti történetét meséli el, a szándék szerint mindenekelőtt a 10–16 éves korosztálynak. A kötetben Franco Perlasca is visszaemlékszik apjára néhány oldalon át.

1944. március elején a zsidó textilgyáros, Buday-Goldberger Leó biztos forrásból értesült arról, hogy néhány héttel később a németek megszállják Magyarországot, sőt, azt is megtudta, hogy szerepel a Gestapo által begyűjtendők listáján. Lett volna ideje elhagyni az országot, külföldre menekíteni a családját és a vagyonát, ő mégis maradt. Hogy miért? – jórészt erre keresi a választ Guba Ildikó nemrég megjelent, a textilgyáros életét feldolgozó monográfiája.

Tíz éve létezik az Emlékezet és Szolidaritás Európai Hálózata. Magyarország is alapító tagja a szervezetnek, amely a huszadik századi diktatúrák, népirtások és elnyomó rendszerek áldozatainak emlékét őrzi, dolgozza fel és tanítja a mai nemzedékeknek. A napokban Bécsben tartott konferenciáján Közép- és Kelet-Európa számos kutatója, civil szervezete vett részt.