Ez maga az őrület - mondja révült arccal mellettem egy fiatalember, a lorienti kelta fesztivál záróeseményén. Aki látott már valaha ír táncegyüttest, az talán el tudja képzelni, milyen hangulata lehet egy olyan rendezvénynek, ahol 11, kelta gyökerekkel rendelkező népcsoport mutatja be autentikus táncait, zenéit, népviseletét. Bretagne Lorient nevű városában a 70-es évek óta rendeznek nemzetközi kelta fesztivált: akkoriban lazult az addigi szigor - a bretonok ugyanis sokáig nem használhatták anyanyelvüket.

Bődületesen drága város, de ha ügyesek vagyunk, olcsón megúszhatjuk a városnézést Oslóban. Na, azért az olcsóság is viszonylagos, hiszen az Oslo Passnak nevezett kártya egy napra is 220 norvég koronába kerül, míg három napra már 410 koronát kell fizetni. (Egy korona 32-35 forint között ingadozik.)

Célszerű előre megtervezni a programot Isztambulban, ugyanis a 13 millió lakosú, dombokra épült nagyváros csaknem húszezer látványossággal dicsekedhet.

Az Adriai-tenger déli csücskén horgonyzó Korfu (görögül Kerkira) valóban smaragdsziget. A közel ezerötszáz görög sziget közül (ha nem is a legszebb), de a legzöldebb. Citrom- és narancsligetek, mirtuszok, glicíniák, fügefák, platánok és oleanderek: több száz kopár társához képest valóságos trópus. Ráadásul "Görögország nyugati kapuja" (így is nevezik) vitathatatlanul görög, ám mégsem hellén. Viharos történelme során (mint egy okos szépasszony) befogadott minden hódítót (kivéve a törököket), így különös módon az évszázadok alatt nemhogy elszegényedett volna, ellenkezőleg: egyre gazdagabb lett.

Egy euróba kerül majd a belépő az athéni új Akropolisz Múzeumban. A június végi nyitástól egészen az év végéig. Tehát ön, kedves világjáró olvasó, ha görög utat tervez a nyárra, feltétlenül tervezze be az athéni látogatást, s azon belül is a múzeumi vizitet. Harminc éve tervezték, hogy a klasszikus hellén kor magasztos templomhegyének szomszédságában megépítik a tizenkilencedik századi "régi" Akropolisz Múzeum utódját.

Párizst "látni" öt nap alatt szinte lehetetlen. Három gyerekkel igazi kihívás.

Az Égei-tenger déli részén, Rodosz és Kréta között félúton fekszik Karpatosz szigete. A két népszerű turistaparadicsom között fekvő görög sziget ragaszkodik hagyományaihoz és tradicionális életmódjához. Karpatoszt, akár más görög szigeteket, megviselték a történelem viharai. Az ókorban a spártaiak uralták, majd a rómaiak. Később az arabok, a velenceiek és a törökök is elfoglalták. A második világháború előtt Olaszország uralta, és csupán 1948 óta része Görögországnak.

Miért mennénk be egy zárt épületbe - egy múzeumba -, amikor kint gyönyörű a táj, közelükben csobog a patak, beszívhatjuk a fenyők illatát és hallgathatjuk a rigók dalát? Nos, bemehetünk csak azért, hogy a kánikulai melegben egy kicsit megpihenjünk a vastag, hűvös falak között. De ha már ott vagyunk például a szilvásváradi Szalajka-völgy kellős közepén, közel a pisztrángneveldéhez, a kisvasút egyik megállójához, s előttünk egy méltóságteljes épület magaslik, homlokzatán a felirattal: Zilahy Aladár Erdészeti Múzeum, menjünk be azért is, hogy olyan ritkaságokkal találkozzunk, amelyekkel másutt nemigen.

Gyönyörű környezetben, Tolna megyében, a Völgység nyugati dombjainál fekszik az alig hatszáz lelkes Lengyel. Már a kora Árpád-korban is lakott település volt, nevét az akkor ott élt lengyelekről kapta. A községben büszkék arra, hogy róluk neveztek el egy késő kőkori kultúrát. Ezért az ún. lengyeli kultúra legjellegzetesebb emlékét, a talpas edényt a falu címerében is elhelyezték. A sok ezer éves lengyeli kultúra emlékhellyé alakított telephelye a Sánci-tetőn található.

A Wall Street környékének kevésbé ismert látványossága a Fed, az amerikai tartalékbank New York-i épülete, ahol a világ legdrágább pénzérméje, illetve legnagyobb aranykészlete is megtekinthető. Kevés ide látogató turista hagyja ki a világvárosban Manhattan déli csücskét, a pénzügyi negyedet. A Wall Street környékén a kötelező látványosságok közé tartozik a Ground Zero (most már: a 2001-ben lerombolt ikertornyok helyén zajló építkezés), a tőzsde és a Morgan-ház, amely ma is őrzi egy csaknem száz évvel ezelőtti, 35 áldozatot követelő robbantásos merénylet nyomait. Avagy a Federal Hall, amelynek lépcsőjén 1789-ben beiktatták az Egyesült Államok első elnökét, George Washingtont.

Fellendülőben van a vízi turizmus Észak-Magyarországon, hiszen mindkét hajózható folyón élénk a forgalom. Tokajban divattá vált a lakodalmak és egyéb rendezvények hullámokon történő megrendezése is.

A bakancsos és kerékpáros turisták kedvelt úti célja a Kőszegi-hegységben lévő Óház, no meg a tőle nem messze lévő Hét(vezér)-forrás. A 609 méter magasan lévő Óházhoz két úton is el lehet jutni. Az egyik Kőszeg felől öt kilométerre lévő a Szabó-hegyen át, a másik Velemből a Szent Vid felől vezet a 609 méter magasan álló, ma kilátóként funkcionáló tetőre, ahonnan a Ság-hegyig, Sümegig vagy a Schneebergig is ellátni. De előbb el kell valahogy jutni az Okmányosig.

Bármerre indulunk el Bécsből, vonattal, autóval, kerékpárral, hajóval, Alsó-Ausztriába jutunk. Indulhatunk a bécsi erdőn át vagy a fővárost övező heurigerek (tipikus osztrák kisvendéglők) irányába, a fürdőjéről és kaszinójáról ismert Baden felé vagy Rudolf trónörökös nyomában, a mayerlingi vadászkastély és a közelében található cisztercita kolostoráról nevezetes Heiligenkreuzot is meglátogatva, hajózhatunk az osztrák Dunakanyar várait és városkái mentén, máris és mindig Alsó-Ausztriában vagyunk.

Habár Szerbia Európa egyik legszebb és legérdekesebb országa, a szerb országimázs jelenleg sajnos ismert okokból megrokkant. Ennek ellenére Szerbiát megéri fölfedezni, mert a hegyekkel és folyóvölgyekkel szabdalt kis ország felejthetetlen természeti és kulturális élményeket nyújt. Nem beszélve arról, hogy a mi árainkhoz képest déli szomszédunk kínálata hihetetlenül olcsó. Magyarországról indulva először természetesen Vajdaság látnivalóit csodálhatjuk meg, a nyolc gyönyörű folyó - a Duna, a Tisza, a Száva, az Aranka, a Béga, a Temes, a Karas és a Néra - tartományát. A víz említése nem véletlen, hiszen Vajdaság híres a kiváló minőségű ásvány- és gyógyvízforrásairól.

Királyi múzeumok és a British Library is hosszan nyitva tartó tárlatokkal emlékeznek meg a közvéleményt lebilincselő uralkodó életéről és koráról.

Egy söröskorsót ábrázoló szökőkút kerül Kaposváron a donneri városrész újonnan épülő körforgalmi csomópontjának közepére. A szökőkutat a lakosság kérte, a városháza pedig, felszólította a lakosságot: válasszon két kaposvári művész ajánlata közül. A szavazásra feltett két szobor egyike egy söröskorsó - ennek egyelőre még csak a makettje készült el -, amellyel Sörös Rita a városrész névadójának Donner János (1814-1876) serfőző mesternek állítana emléket.

Casablancában felejtsék el Humphrey Bogartot és Ingrid Bergmant. A filmbéli romantika helyett modern épületek, széles sugárutak, hárommillió feletti népesség és hatalmas nyüzsgés határozza meg a város hangulatát.

Fokváros alighanem bajban lenne, ha nem emelkedne a hátterében a Tábla-hegy. Egy lapos helyen fekvő tengerparti település ugyan önmagában is kedvező adottságokat sejtet, ám így, hogy közvetlenül mögötte egy 1000 méteres átlagmagasságú, ráadásul elképesztő formájú hegy tornyosul, a földkerekség egyik leglenyűgözőbb nagyvárosi kulisszáját adja. Portugálok voltak az első európaiak, akik 1487-ben elérték azt a bizonyos "fokot", s elnevezték a Jóreménység fokának, a települést azonban a hollandok alapították 1652-ben. Tőlük kapta nevét is (afrikaans nyelven Kaapstad, a később megjelent angolok Cape Townnak nevezik, míg az őslakosok - xhosa és zulu - nyelvén iKapa). Szinte minden, a városba érkező utazó első útja a hegyre vezet.

A Jeruzsálemet járó turistát elkápráztatja az Óváros ókori-középkori csodája, de a történelem kőrengetegéből kisétálva általában örömmel üdvözli a XX-XXI. század vívmányait. Megkönnyebbül, hogy a Jaffa- vagy a Damaszkusz-kapun túl ismét működik a mobiltelefonja, a többméteres falak már nem árnyékolják le a térerőt. Nyugat-Jeruzsálem modernebb világában is bőven akad látnivaló. Ha szerényebben is, de ott is megjelennek a történelmi távlatok.