Ha egy nap Isztambulban, akkor Sultanahmet
Az ismerkedést Isztambullal egy hajókázással érdemes kezdeni a 30 kilométer hosszú Boszporuszon. Az Aranyszarv öbölnél a Galata és az Atatürk hidak közti részről indulnak a motoros csónakok és a kirándulóhajók. Lehet válogatni másfél órástól egész napos kirándulásig. Útközben a fő látványosság az 1973-ban, a Kemal Atatürk köztársasága ötvenedik évfordulójára átadott, 1560 méterével annak idején a világ leghosszabbjának számító Boszporusz híd, amely összeköti Európát Ázsiával.
A Márvány-tenger és a Boszporusz találkozásánál, Európa déli sarkán egy félszigeten található a város történelmi magja, a Sultanahmet negyed. Ha csak egy napunk lenne turistáskodni, akkor az időnket erre kell szánni. A kezdéshez nem árt egy kis képzelőerő, mert a bizánci birodalom épületeinek helyén - egy-két kivételtől eltekintve - az oszmán birodalom mecsetei, palotái emelkednek. Így gyakorlatilag semmi sem maradt a Septimus Severus császár által i. u. 203-ban épített, állítólag egykor százezer nézőt befogadó hippodromból. Segíthet a fantáziálásban viszont három emlékmű. Az Egyiptomi obeliszk: az i. e. XV. századból származó gránitoszlopot a karnakai Amon-Ra-templomtól hozták ide i. u. 390-ben. A Kígyó oszlopot nagyjából ugyanakkor szállították át Delphi Apollo-templomából, sajnos az eredetileg 8 méteres oszlop csak 5,30 méteres, hiányzik a kígyó feje. A harmadik pedig a Konstantin-oszlop, amelynek az eredete nem ismert, annyit tudni róla, hogy a X. században restaurálták.
A hippodrom a nép szórakozása volt, a Hagia Sophia (Ayasofya) a bizánci uralkodó kizárólagos székesegyháza, a kereszténység akkori legnagyobb építménye. A jelenlegi ugyanazon a helyen immár a harmadik. Az eredeti Nagy Templomot i. u. 390-ben építették fatetővel, ám két évtizedet sem élt meg, leégett. Ez lett a sorsa a helyébe emelt maszszív bazilikának is, amelyet a Justiniánus elleni Nika-lázadás idején, 532-ben gyújtottak fel. A császár még ugyanabban az évben elrendelte újjáépítését: tízezer munkás dolgozott mintegy száz építőmester irányításával öt évig. A Hagia Sophia korának ismert építészeti tudását mind ötvözte: a sarkainál masszív oszlopokra négy boltívet alakítottak ki, amelyeket boltfészkek kötnek össze, s ezek tartják a 31 méter átmérőjű, 55,6 méter magasságú főkupolát. A kívülről impozáns, ám dísztelen épület belül szinte légies a negyven félköríves ablakán át kapott fénynek, esténként mécsesek ezreinek köszönhetően. Justiniánus 537. karácsonyakor lépett be az új bazilikába, s állítólag felkiáltott: "Salamon, túltettem rajtad".
A Hagia Sophia 916 éven át szolgált keresztény templomként, majd miután II. Mehmet szultán elfoglalta 1453-ban Konstantinápolyt, kisebb-nagyobb átalakításokkal, így minaretekkel, illetve a Mekka irányába eső keleti falánál márvány imafülkével (mihrab) és szószékkel (minbar) kiegészítve, s Allahot, Mohamed prófétát dicsőítő feliratokkal díszítve 481 évig muszlim dzsámiként szolgált. 1934-ben Kemal Atatürk döntésére múzeummá nyilvánították, s fogad azóta is látogatókat, közben szüntelenül restaurálják. Szerencsére a törökök csak letakarták, mészszel lefestették a templom csodálatos mozaikképeit. Említendő, hogy az egyik ilyen mozaiknak magyar vonatkozása is van: Mária mellett II. János császár és felesége - I. László király (1077-1095) Piroska nevű lánya -, Eirene császárné látható.
Innen átsétálhatunk a szemben lévő, a külföldiek által Kék mecsetként emlegetett, a törököknek viszont a Sultan Ahmet-mecset épületegyütteséhez. (A mecsethez kutak, fürdők, szobák, konyhák és türbék is csatlakoznak.) Ez számított az oszmán birodalom fő uralkodói mecsetének, amelyet Ahmet, a trónöröklésben a 14. szultán emeltetett. (14 éves korában vette át a hatalmat, 19 évesen döntött a mecset építéséről, amelynek a munkálatai 1616-ig tartottak. A szultán azonban csak két évig élvezhette mecsetjét, hatalmának 14. évében elhunyt.) A hat minaretes Kék mecset működik, a turistáknak tiszteletben kell tartaniuk a hitéletüket gyakorlókat.
A negyedben található az oszmán uralkodók második palotája, a Topkapi Sarayi, amely 1478-ban készült el, s ahogy a szultánok követték egymást a trónon, bővítették a palota-együttest, ahol volt, amikor négyezren is éltek. Területe egyébként 70 hektárnyi, négy parkos udvarral, pavilonokkal, háremekkel. 400 éven át, II. Mehmettől Addülmedzsitig 25 szultán lakott itt. 1924 óta múzeum.
Sultanahmet nem kihagyható további turistalátványossága a Nagy Bazár (törökül Kapali Csarsi) is. A hagyomány ezúttal is a bizánci időkig nyúlik vissza, ez a körzet már akkor is kereskedők helye volt, majd a törökök érkezésével II. Mehmet szultán idején a XV. század végén épült ki a mostani bazár magja. Napjainkban 18 bejárata van, s több mint négyezer boltnak ad otthont.
S ha még marad időnk, akkor fel kell keresni a Sülejmaniyét, Isztambul másik leghíresebb mecsetét, amely az oszmán birodalom csúcspontján épült, Szulejmán szultán és főépítésze, Szinan nagyságát bizonyítva.
