Vannak országok, ahol ha ingyen engedik be a szurkolókat a stadionba, akkor sem telik meg a létesítmény, s akadnak helyek, ahol sokszorosára kellene bővíteni az arénát, hogy minden drukker helyet kapjon. Ez nem csupán olyan csúcstalálkozókra igaz, mint a Bajnokok Ligája-döntő, amelyre félmillió Dortmund-rajongó akart bejutni.

Feltehetően nem áll le az Üllői úti projekt, Debrecenben is folytatják a beruházást, kétséges viszont az új Puskás Ferenc stadion sorsa. Pedig oda már futball Eb-t álmodott az MLSZ.

„Ezúton is szeretném jelezni, hogy a támogatási előlegeket is tartalmazó első részlet teljes összegének elszámolása hiányában a támogatás második részletét nem áll módunkban átutalni.” Ilyen és ehhez hasonló kitételek színesítik azt a Népszabadság birtokába került, Szabó Bence főtitkár szignálta levelet, amelyet a Magyar Olimpiai Bizottság küldött a Magyar Vívó Szövetségnek. Ennek nyomán még a Héraklész-utánpótlásprogram finanszírozását is felfüggesztették.

A tavaszi idény előtt az FK Teplice vezetősége nyilvánosságra hozta, hogy a cseh ligában szereplő labdarúgóik mennyit keresnek, s milyen kritériumok alapján fizetik őket.

Vége. A Magyar Labdarúgó Szövetség illetékes testülete kizárta a Vácot az NB II Keleti csoportjának bajnokságából, mivel három meccsre nem állt ki. A szervezet másik grémiuma a szerepléshez szükséges licencet vonta vissza a csapatot működtető cégtől. Ennek nyomán a váci profi futball története – amelynek legfényesebb fejezetét az együttes 1994-es NB I-es aranyérme jelentette – egyelőre véget ér. Senki nem járt jól, pórul már többen.

Stratégiát váltott a Budapesti Olimpia Mozgalom: a nyolc éve alakult szervezet munkájának középpontjában most nem az ötkarikás pályázat előkészítése, hanem az olimpiai kerettagok felsőfokú tanulmányainak támogatása áll. Az előzményekről és az okokról kérdeztük Szalay-Berzeviczy Attilát, a BOM Alapítvány kuratóriumának elnökét.

Péntek délig adhatták be a tao-kedvezménytörvényben nem érintett, úgynevezett kiemelt sportágak szövetségei a Magyar Olimpiai Bizottságnak a 2013 és 2020 közötti időszakra vonatkozó fejlesztési elképzeléseiket.

A kormány átvállalja a tizenhat kiemelt sportág (asztalitenisz, atlétika, birkózás, cselgáncs, evezés, kajak-kenu, kerékpár, korcsolya, ökölvívás, öttusa, röplabda, sportlövészet, tenisz, torna, úszás, vívás) szövetségének összesen 440 millió forintos adósságát – jelentette be Simicskó István sportért felelős államtitkár rendkívüli tájékoztatóján, amelyet az után tartott, hogy egyeztetett az érintett szervezetek képviselőivel, illetve a MOB vezetőivel.

Kevesebb, mint rendszerváltás, több, mint apró módosítás: megváltozhat az úgynevezett látványsportágak támogatóinak társaságiadó-kedvezményén alapuló sportfinanszírozási szisztéma, ha az Országgyűlés elfogadja a Nemzetgazdasági Minisztérium javaslatát.

Erre a hírre egész Európában felkapták a fejüket. Nem csoda, hiszen tudomásunk szerint nemcsak Csehországban, hanem az egész földrészen a Teplice labdarúgóklubja az első, amely honlapján nyilvánosságra hozta, hogy a játékosok mennyit keresnek, s milyen kritériumok alapján fizetik őket.

„Mintha egy hároméves gyermektől azt kérnénk, olvassa el a Magyar Közlönyt” – így jellemzi Muszbek Mihály a magyar klubok rendszerváltás utáni helyzetének kilátástalanságát.

Nem könnyű a sportipar emblémáinak élete. Legalábbis erre következtethetünk abból, ami a Tiger Woods, Lance Armstrong, Oscar Pistorius hármassal történt. A trió tagjai nem csupán eredményeik miatt kaptak kiemelt figyelmet, hanem azért is, mert – marketingértéküknek köszönhetően – a sportgazdaság főszereplői közé tartoztak. Ehhez járult az is: volt történetük.

Uszoda építésével kezdődik meg Győrött az idén a 2017-es Európai Ifjúsági Olimpiai Fesztivál versenyeinek többnyire fedett helyszíneit megteremtő 30 milliárd forintos létesítményfejlesztési program. A rendezési jogot a múlt év decemberében nyerte el Győr, az Európai Olimpiai Bizottság római közgyűlésén fogadta el a folyók városának pályázatát.

A kínai klubtulajdonosok futballbefektetései inkább az egójukról és a politikai kapcsolataik elmélyítéséről szólnak, semmint a sportüzletről – idézi a The Financialist című internetes portál Rowan Simons véleményét. A témáról könyvet is író üzletember úgy véli, a látványos fejlődés akadálya nem elsősorban a pénz hiánya, hanem a közeg kultúrája.

Jó hírről értesültek a külföldi versenyzők és az atlétika brit rajongói egyaránt, amikor George Osborne pénzügyminiszter bejelentette: adókedvezményt kapnak a londoni Gyémánt Liga-viadal részvevői.

Labdarúgó-luxusadó bevezetését javasolja az Európai Bizottság megrendelésére készült tanulmány – adta hírül a Sportbusiness.com. Az intézkedés – a KEA European Affairs elnevezésű szervezet dokumentuma szerint – elősegítené a klubok közötti pénzügyi egyenlőtlenségek csökkentését.

Ha az európai topcsapatok elöljárói arra vetemednének, hogy csupán kimutatások, marketingprogramok és televíziós szerződéstervezetek alapján vezessék a klubokat, aligha késlekednének a nemzeti bajnokság elhagyásával, s a professzionális amerikaifutball-ligához hasonló, zártkörű elit társaság létrehozásával. Ám a labdarúgás kultúrája fékezi az üzletembereket, így – egyelőre – nincs realitása az ötlet megvalósulásának. Pedig...

A múlt hét vége óta négytagú stáb irányítja a Pécs NB I-es labdarúgócsapatát, Lőrincz Emil vezetésével. Illetve ez nem egészen igaz, mivel mégsem ő, hanem a PMFC korábbi 21-szeres válogatott futballistája, a negyvenhat esztendős Márton Gábor a kvartett főnöke. Lőrincz azért lett – papíron – szakmai igazgató, mert Mártonnak nincs meg az első osztályú csapat dirigálásához szükséges licence, márpedig a nélkül nem tréner a tréner.

A magyar futball gazdasági alapjai – ez a témája a Magyar Labdarúgás Fóruma nevet viselő jövő heti rendezvény egyik szekcióülésének. A különkiadás második része az amatőr futball fejlesztéséről szól. Aligha véletlen, hogy e két beszélgetés egy teremben zajlik majd.