Átlépi az idén a 300 milliárd forintot a társaságiadó-kedvezménnyel­ (tao) a látványsportokba öntött közvetett állami támogatás összege. Politikai kapcsolatok, luxusberuházások, megszűnő szponzoráció, felcsúti uralom – mérlegen a taorendszer fél évtizede.

Fiktív számlákért fizetett a kecskeméti fideszes önkormányzat sportcége, majd a készpénzt visszakapták, és abból zsebbe fizettek a sportolóknak. Összesen 425 millió forint tűnt el, hat személy ellen emeltek vádat.

Szinte hihetetlen: a jelentősebb sportszövetségek közül mindössze egynek az élén áll korábbi olimpiai bajnok, s további egyet vezet hajdani válogatott játékos. Utóbbi – az edzőként háromszoros ötkarikás győztes vízilabdafőnök –, Kemény Dénes 14-szer szerepelt a nemzeti csapatban, ám a sportmúltat tekintve tornász kollégája, a ’76-os és a ’80-as játékokon győztes Magyar Zoltán a non plus ultra elnökként.

A sportfinanszírozás átalakulása miatt irányváltásra kényszerült a Vasas. A klub a csapatsportokkal szemben egyre nagyobb hangsúlyt fektet az egyéni sportokra. Néhány napon belül nyílik például az új, Körmöczy Zsuzsáról elnevezett teniszakadémia.

Franciaországban is heves viták kísérik a futballberuházásokat

„Csodát tervezünk” – mondta Vígh László, a beruházásért felelős kormánybiztos a 2017-es ifjúsági és a 2021-es felnőtt világbajnokságnak – a tervek szerint – otthont adó új budapesti uszodakomplexum koncepciójának bemutatóján. Az elöljáró értékelése nem is tetszett túlzónak, miután levetítették a pazar képkollekciót.

Újabb futballstadion-fejlesztési program koncepciójáról tárgyalt a kormány – értesült lapunk. A kabinet előtt lévő javaslat huszonhat létesítmény felújítását és kibővítését irányozza elő a 2016-ig terjedő időszakban. A projekt költsége több mint huszonegymilliárd forint lenne.

„Amennyiben pénzt akarnak pumpálni a helyi gazdaságba, hatékonyabb, ha az erre szánt összeget kidobják egy helikopterből, mintha stadionfejlesztésbe fektetik” – rögzítette évekkel ezelőtt Allen R. Sanderson amerikai közgazdász.

– Különös érzések kavarognak bennem, mert egyebek mellett éppen azokat a salakos pályákat kellene rendbe hozatnom elnökként, amelyeken zuglói kissrácként még én is futballoztam, és azóta szinte semmit nem változtak – mondja Szatmáry Kristóf országgyűlési képviselő, a BVSC-Zugló nemrégiben megválasztott vezetője annak kapcsán, hogy az elkövetkező hónapokban bő egymilliárd forintos beruházás valósul meg a százkét éves egyesület – helyenként a százkét esztendővel ezelőtti időket idéző – Szőnyi úti sporttelepén.

Magyarország – a kormány támogatásával – megpályázza, hogy a 2020-as labdarúgó-Európa-bajnokság tizenhárom helyszínének egyike legyen – jelentette be tegnap délután Csányi Sándor azon a tájékoztatón, amelyet Orbán Viktor miniszterelnök tartott Michel Platini UEFA-elnökkel és az MLSZ legfőbb elöljárójával közösen. A pályázati anyagot a jövő év áprilisáig kell eljuttatni az európai szövetséghez, az UEFA pedig 2014 szeptemberében dönt a földrajzi értelemben a legnagyobb kiterjedésű kontinenstalálkozó házigazdáiról.

A ma hatvanéves Népstadion nem az a 45 ezer köbméter beton és vasbeton, 14 400 lépcsőfok és 18 ezer izzó volt, ami benne van. Nem is csupán létesítmény. A fővárosban életforma. Továbbá – hazánkban és külföldön egyaránt – fogalom.

Az új debreceni stadion építése feszes tempóban, de mindenekelőtt rendben, fegyelmezetten, fokozott ellenőrzés alatt zajlik. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy még be sem lépünk a munkaterületre, máris visszafordítanak.

A kormányfő reméli, hogy a következő ötven évben csupa olyan miniszterelnök lesz Magyarországon, aki valamilyen célra összehoz annyi magánadományt, hogy valami fontos, különleges, egyedi létrejöjjön. Orbán azt mondta: az üzleti élet szereplőit meg tudja győzni arról, ha egy ügy fontos.

Csak részben segít a magántőkére és az önerőre is számító állam a stadionépítésben északi szomszédunknál.

Hét éve fölépült, de soha nem használták a nemzetközi sportesemények rendezésére is alkalmas, 2500-as befogadóképességű érdi sportcsarnokot. A „kísértetkastély” történetében tegnap új fejezet kezdődött: sajtótájékoztatón jelentették be, hogy a jogi huzavonának vége, s a létesítmény – a többségi tulajdonos várostól tagi kölcsön formájában nyújtott segítség, illetve a társaságiadó-kedvezménytörvény révén – a női kézilabda-bajnokságban legutóbb bronzérmes Pest megyei együttes otthona lesz.

Kis megszorítás mellé egy nagy trükk lehetőségét írta bele a költségvetésbe a Nemzetgazdasági Minisztérium, miközben még egyet odadörgölnek Esztergomnak is.

A magyar futball idegenforgalmi vonzereje – valljuk be – csekély, ám a labdarúgás alkalmas arra, hogy a sportturisztikai térképre helyezzen egy kisvárost. Feltéve, hogy az a település eleve turisztikai célpont. Márpedig a Vas megyei Bük – a vendégéjszakák alapján – a negyedik az országos listán Budapest, Hévíz és Hajdúszoboszló mögött.

Feltehetően nem áll le az Üllői úti projekt, Debrecenben is folytatják a beruházást, kétséges viszont az új Puskás Ferenc stadion sorsa. Pedig oda már futball Eb-t álmodott az MLSZ.

A Magyar Labdarúgó Szövetség azt szeretné, ha Budapest a 2020-as Európa-bajnokság házigazdái között lenne – közölte a szervezet hétfőn tartott közgyűlése után Csányi Sándor elnök.