galéria megtekintése

Sportálom luxuskivitelben

Átlépi az idén a 300 milliárd forintot a társaságiadó-kedvezménnyel­ (tao) a látványsportokba öntött közvetett állami támogatás összege. Politikai kapcsolatok, luxusberuházások, megszűnő szponzoráció, felcsúti uralom – mérlegen a taorendszer fél évtizede.

A sportszövetségek adatai alapján 286,2 milliárd forint támogatást kapott vállalkozásoktól az öt látványcsapatsport (a labdarúgás, a kézilabda, a kosárlabda, a vízilabda és a jégkorong) azóta, hogy a cégek társasági adójuk egy részét sportszervezeteknek is adhatják ahelyett, hogy az államkasszába fizetnék be. Más megközelítésben: öt év alatt ennyi bevételről mondott le az állam. A demagóg összevetések kedvelőinek: az állam nagyjából két év alatt fordít ennyi pénzt az egyetemekre és a főiskolákra. És a program dübörög tovább: a kormány 64 és 69 mil­liárd forint közé becsüli az idei sportcélú taotámogatás összegét.

A felcsúti stadion
A felcsúti stadion
Reviczky Zsolt / Népszabadság

Az, hogy az eddig felhasznált összeg fele – csaknem 142 milliárd – a futballnak jutott, aligha igényel magyarázatot. Talán már az sem, hogy noha csak tavaly több mint ezerkétszáz sportszervezet kapott támogatást a Magyar Labdarúgó Szövetség közreműködésével, a kifizetett 20,9 milliárd forintból 1,8 milliárd a Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítványnál landolt. És ez még szűk esztendőnek számít az Orbán Viktor miniszterelnök alapította, Mészáros Lőrinc polgármester által vezetett szervezetnél. A labdarúgó-egyesületeknek öt év alatt juttatott 101,6 milliárd forintból 11,1 milliárd – vagyis minden tizedik forint – a kormányfő falujába érkezett. Ám nem Felcsút az egyetlen, taotámogatással gazdagon kitüntetett település, amely kormánypárti patrónussal büszkélkedhet.

 

Seszták Miklós egyike volt annak az öt fideszes képviselőnek, akinek a javaslatára az Országgyűlés 2011 júniusában véglegesítette: társaságiadó-kedvezményt kapnak azok a vállalkozások, amelyek az öt látványsport valamelyikét támogatják. A politikus nem csupán a lehetőség megteremtésében járt az élen. Noha 2011 és 2015 között egy kevésbé látványos sportágért dolgozott a sakkszövetség elnökeként – a poszton tavaly az unokatestvére váltotta –, igazán hálás a kisvárdai labdarúgóklub lehet neki. Seszták 1998 és 2014 között bizottsági elnök volt a nyírségi településen, ahová üzleti érdekeltségei azóta is kötik, 2010 óta a körzet parlamenti képviselője. 2014-ben fejlesztési miniszterré nevezték ki.

Felemelkedése egybeesett az NB II középmezőnyében vitézkedő csapat aranykorával. A klub 2011 és 2013 között összesen kevesebb mint százmillió forint taotámogatást kapott, 2014-ben már 135,6 milliót, tavaly pedig csaknem 1,3 milliárd forintot. Ezzel a Várda Sport Egyesület rögvest felkerült az öt év alatt legnagyobb összeget bezsebelő klubok tízes listájára, megelőzve az első osztályú csapatok többségét. Hogyan történhetett ez?

Aligha függetlenül Seszták politikai előretörésétől. A taotámogatás megszerzésének kulcsa ugyanis a nyereséges vállalatok meggyőzése arról, hogy adójuk egy részét sportcélra fordítsák. A támogatott klubok során végignézve pedig elmondható: a cégek előszeretettel támogatnak olyan egyesületeket, amelyek mögött ott áll a hatalom egy reprezentánsa.

A folyamat azzal kezdődik, hogy a klub elkészíti sportfejlesztési programját. Kitér arra, mennyi támogatást kap más forrásból, hány gyerek sportol az egyesületben, egyúttal bemutatja, mire költené a pénzt. Az illetékes szövetség megvizsgálja a beadványt, és határoz arról, jóváhagyja-e a kérést, megállapítja, mennyi pénzt hívhat le a klub. Ezután az egyesület dolga, hogy megpróbáljon nyereséges cégeket felkutatni, amelyek hajlandók támogatni ahelyett, hogy a pénzt az államnak adnák. Az egyesületeknek önerőre is szükségük van, ennek mértéke változó, a versenyeztetéshez mind­össze tíz, a bérekhez ötven százalékot kell garantálniuk. Persze az is nyilvánvaló: ahol a politikai befolyás jelentős, ott az önerő összeszedése is sokkal könnyebb.

Stadiontúra

A 17 ezer lakosú Kisvárda és a Felcsút közötti párhuzam azért is kínálja magát, mert a Várda SE elnöke Maklári Balázs, a település fideszes alpolgármestere. A hasonlóságok sorába illik, hogy a nyírségi kisvárosban 2500 nézőt befogadni képes stadion épül, az állam ezt több mint másfél milliárd forinttal támogatja. A csapat sportfejlesztési programja alapján 143 millió forint megy el egy futsaledzőcsarnokra, csaknem egymilliárdot egy sportszálló építésére fordítanak. A létesítményt – alighanem a támogatási kategóriák miatt – öltözőépületként számolják el. Az egyesület arra hivatkozott, hogy az NB II-s szereplés miatt még több távoli csapat utazik Kisvárdára, és a vendégeket eddig Nyíregyházán szállásolták el. A terv szerint a hotelben ukrán és román csapatok is edzőtáborozhatnak, noha a támogatási programot nem éppen ezzel a céllal alakították ki.

Bár a fideszes politikusok többsége az utánpótlás-fejlesztés garanciájaként beszél a taorendszerről, a történet másként kezdődött. Az első kormánypárti javaslat 2010-ben még azt tartalmazta: a látványsportágak rendezvényei jelentős médiaérdeklődés mellett zajlanak, hozzájárulnak az idegenforgalom fellendüléséhez, sőt közvetve munkahelyek ezreinek megteremtéséhez. A stadion- és szállóberuházások okán ez utóbbi akár teljesülhet is, a kiemelkedően­ támogatott felcsúti, kisvárdai, mezőkövesdi és tiszakécskei labdarúgás turizmusra gyakorolt hatása azonban egyelőre nem kimutatható. A javaslat azt is rögzítette, hogy azonos feltételek mellett értelemszerűen a legsikeresebb, legtöbb nézőt vonzó csapatot éri meg támogatni. Az Európai Bizottság szakértőinek viszont nem tetszett az üzleti alapú érvelés, szerintük a profi sportban csak szűkebb körben elfogadható a közvetett állami támogatás. Azt ugyanis akkoriban az előterjesztő fideszes Bánki Erik is megerősítette lapunknak, hogy adókedvezményről, azaz közpénzek felhasználásáról van szó, ezért szükséges bizonyos összeghatár felett minisztériumi egyetértés a fejlesztés megkezdéséhez. „Magam sem szeretnék újabb akasztói stadiont" – mondta, talán nem sejtve, hogy a kormány erőltetett tempójú stadionépítési programba kezd, amelynek egyik forrása – legalábbis a felcsúti aréna esetében – a tao lesz.

Kormányzati szigorról mindenesetre nem beszélhetünk. A 300 millió forintnál nagyobb összegű projekteknél a sportért és a pénzügyekért felelős tárca egyetértése kell a program jóváhagyásához. Megkeresésünkre az Emberi Erőforrások Minisztériuma azt közölte: a tárcának 208 esetben kellett véleményt mondania, és egyetlen kérelmet utasított el.

Napelem, mikrobusz

A milliárdos tételek alapján a taóról szóló jogszabály a nagy számok törvényeként is meghatározható, ám az egyes tételek legalább annyi figyelemre érdemesek, mint a kiemelkedő támogatások. Az NB II-es Szigetszentmiklós – amely öt év alatt majdnem 1,3 milliárd forinthoz jutott, így tizedik a szerencsés klubok listáján – például az NFL-csapatok által is használt Catapult Optimeye S5 edzéskövető rendszer vásárlásához kért segítséget. Az indoklás szerint a 21,6 millió forintos szerkezettel „akár edzésen, akár mérkőzéseken pontosan monitorozható a labdarúgók teljesítménye a mellényekbe beépített szenzoroknak köszönhetően". Ahelyett, hogy lélegeztetőgépre számolnánk át a kiadást, egy más típusú beruházást említünk: az NB III-as dabasi futballcsapat 30 millió forintért vásárolt napelemeket, hogy gazdaságosabbá tegye utánpótlásközpontjának melegvíz-ellátását.

Fontos azonban rámutatni a taorendszer fő pozitívumára: kistelepülések sokaságában tartotta fönn a futballéletet. Az MLSZ taoprogramjával radikálisan csökkentette a versenyeztetés költségeit,­ így kis klubok sora tudta stabilizálni működését. Arról nem szólva, hogy évtizedek óta várt fejlesztések valósulhattak meg. Jó példa erre, hogy a megyei bajnokságban szereplő újkígyósi egyesület néhány millió forintból kicsinosította a hatvanas években épült, azóta legfeljebb lemeszelt öltözőépületet.

A többi sportágnál elmondható, hogy hozzáférhetőbbé váltak: a vízilabda-egyesületek a tagdíjakat csökkenthették, a jégkorongozóknál kevesebb teher jut a szülőkre és így tovább. Szinte mindenhol bevásároltak mezből, labdából, melegítőből, táskából, kapuból, krémekből és minden egyéb elképzelhető kellékből. Hogy konkrét példákat nézzünk: a tatabányai kézilabdaklub pél­dául ötven labdát vásárol 18 ezer forintos egységáron, de az ezerforintos zoknitól a 240 ezres laptopon át a 93 millióra beárazott Mercedes Benz Touris­mo buszig sok minden fellelhető a listán. Ezek a beszerzési árak elfogadhatók, legalábbis a kézilabda-szövetség szerint, amely közzétette, melyik termék mennyiért számolható el.

A szövetségek azért készítenek ilyen útmutatót, hogy jelezzék: százezer forintos cipőre nem adnak áldást. A kézisek szabályzata szerint 1500 forint a zokni, 3800 a sapka, 250 ezer a laptop ­maximumára. A lajstrom igen részletes: a jégtömlőtől (4200 forint) a legfeljebb 32 ezerért elszámolható bordásfalig terjed. A hokisok kesztyűszárító gépe belekerülhet másfél millióba, egy fogvédő viszont nem kóstálhat többet 4500 forintnál. Azt, hogy költséges sportágról van szó, az is jelzi: a Miskolci Jegesmedvék egyik alkalommal 450 ütőre pályázott 40 ezres egységáron, így csak erre elmegy 18 millió forint.

Kockázattársadalom

A kockázatok közé tartozik a források kreatív felhasználása. Megesik, hogy a felnőttcsapat játékosai papíron utánpótlásedzőkké válnak, a klubok így fizetik ki őket. Lehetséges konstrukció, hogy egy építési vállalat keres olyan sportszervezetet, amely éppen a pályáját, öltözőjét akarja felújítani. Garantálja a klubnak, hogy segít lehívni a támogatást, cserébe azt kéri, hogy ő végezhesse el a munkát. Lapunk nemrég ennél is különösebb megoldásra bukkant. A III. Kerületi TVE sportfejlesztési programjában megjelent a sportteleptől távol, a Brit Nemzetközi Iskola területén építendő műfüves pálya terve. Kiderült, hogy a milliárdos Veres Tibor érdekeltségébe tartozó, offshore hátterű ciprusi cég tulajdonában áll az ingatlan, amelyre közvetett állami támogatással építenének pályát. Az ellenőrzések viszont azt mutatják, hogy a döntő többség jól gazdálkodik. Legalábbis ez derül ki az Emmi lapunknak küldött válaszából: a tárca eddig 1,3 milliárd forintot fizettetett vissza a fel nem használt vagy nem a jóváhagyott programnak megfelelően felhasznált támogatás miatt. Ennél sokkal nagyobb viszont a társadalmi kockázat: a korrupció. Mivel a sportegyesületeket finanszírozó vállalkozások rejtve maradhatnak, nem tudni például, a felcsúti akadémia támogatói közül kik milyen összegű közbeszerzéseken nyertek.

Nemcsak a termékárakat, hanem az edzői béreket is maximálják. Igaz, a fizetési plafon szerint a kéziseknél a megyei felnőtt bajnokságban is elszámolható bruttó 1,2 millió forint egy trénerre, ha A licence van a szakembernek, D licenccel 200 ezer a maximum. A jégkorong-szövetség szigorúbb határokat szabott: egy szakmai igazgató is legfeljebb nettó 500 ezerrel kalkulálhat, míg egy külföldi mentoredző 3500 euróra (1,1 millió forintra) számíthat.

A felcsúti futballakadémia programja is tartogat érdekességet. A milliárdos falu- és alapítványi vezető Mészáros Lőrinc elérhetőségeként a meszaroslorinc@freemail.hu címet adták meg. Más területeken kevésbé visszafogott az intézmény: a pályázati anyag szerint 110-en dolgoznak az akadémián.

Rendszerhiba

Azt, hogy a jelenlegi sportstruktúra a tao nélkül fenntarthatatlan, a felcsúti munkavállalók száma önmagában bizonyítja. Főként, ha megjegyezzük, hogy az akadémia pályázatában egyetlen forint saját bevétellel sem számolt 2015-re, miközben személyi kiadásokra (bérekre, járulékokra) több mint félmilliárdot költött. És nem egyedi jelenségről van szó. A klubok többségének költségvetésébe beépült a taotámogatás, a működésüket – a fizetéseket, az utazásokat, a nevezési díjakat, az edzőtáborokat – finanszírozzák abból, anélkül összecsuklanának.

Társasjáték

A taorendszer alapvetően jó célokat szolgáló, jó ötleten alapuló program, amely azonban nem úgy működik, ahogyan beszélnek róla, és nem azt éri el, amivel a bevezetését indokolták. A támogatására fordított 286,2 milliárd forint egyrészt megmentette a sportot megannyi kistelepülésen, ám közben luxusberuházásokat tesz lehetővé politikusokhoz köthető NB I-es és II-es csapatoknál. Felcsút, Kisvárda és a korábban Tállai András adóügyekért felelős államtitkár elnökölte, a támogatásokból sportszállót építő Mezőkövesd is a jutalmazott klubok listájának élvonalában található. Valójában ez mutatja a rendszer igazi természetét.

Annál is inkább, mert az adókedvezmény bevezetésének súlyos, ám nem szándékolt következménye, hogy megölte a szponzorációt. A magyarázat egyszerű: a cégek inkább adnak úgy, hogy az nem kerül nekik semmibe. Elvégre szponzorációra saját bevételeikből költöttek, a taóval viszont adójuk egy részét írják le. Sőt a jogszabály hatálybalépésekor jelentős (10 vagy 19 százalékos) extrát kaptak, azaz az állam voltaképpen fizetett nekik azért, hogy ne adózzanak, hanem a sportot finanszírozzák. Ezt a döntéshozók később korrigálták, így
a plusz pénzügyi előny nagy része megszűnt.

A változást jól jelzik a tatabányai ­kézilabdaklub adatai. Az egyesület saját bevétele két év alatt 85-ről 38 millió forintra csökkent, taóból viszont 96 helyett már 189 millióra tesz szert. Ez rendszerszerű változást jelez, aminek korrekciója ma lehetetlennek látszik. A következmények pedig lesújtók. A szponzoráció ugyanis teljesítményalapú. A cégek azokat a klubokat választják, amelyek jobban teljesítenek: több nézőt vonzanak, jobb eredményeket érnek el, így öregbítik a szponzor hírnevét. A tao­rendszer viszont kerüli a hírverést: a cégek titkolják, kinek és mennyi pénzt adnak (lásd Szeméremtáblázat című írásunkat). Az összefüggések azonban világosak. Ahogy a 2014-es választás és az Orbán–Simicska-háború kitörése után szárnyalni kezdett a kormány új útépítő favoritja, a tiszakécskei székhelyű Duna Aszfalt Kft., úgy lett a város sportegyesülete a legnagyobb taonyertesek egyike: a klubnak jutó támogatás a kétszázszorosára, a 2011-es 2,8 millió forintról 2015-re 558 millióra nőtt. A szolnoki sportélet is ezt a változást érzi meg, hiszen a városi csapatok fő támogatója, a Közgép kegyvesztett lett. Alighanem ennek nyomán az utánpótlásrészleget is működtető futballklub tavaly negyedannyi támogatást gyűjtött, mint egy évvel korábban.

Szeméremtáblázat

Cégeknél érdeklődtünk arról, segítettek-e sportszervezeteket társasági adójuk egy részével, s ha igen, melyeket, mennyi pénzzel. A vállalatok többsége szemérmes volt. A Csányi Sándor MLSZ-elnök vezette OTP Bank nem közölt összeget, csak azt: lehetőségei­hez mérten támogat sportszervezeteket. A Duna Aszfalt azt írta: sokrétű támogatást nyújt, de nincs pontos gyűjtés arról: mely szervezeteknek mennyi pénzt juttatott. A MET Magyarország Zrt. azt közölte: 2011-ben és 2012-ben is több tucat sportszervezetnek nyújtott „adományt mind az öt látványsportág területén". „A Mol-csoport él a tao nyújtotta lehetőséggel. Az elmúlt évek során több száz kulturális és sportszervezetet, projektet támogattunk" – tájékoztatott a vállalat, konkrétumok nélkül. Az ­autógyárak valamelyest beszédesebbek voltak. Az Audi Hungaria egyszer élt a lehetőséggel, jelenleg nem, a Magyar Suzuki tavaly nyújtott először taotámogatást, de nem sportklubnak, hanem kulturális célra ajánlotta társasági adója egy részét. A Mercedes-Benz a sport területén főként az utánpótlás-neveléssel foglalkozó kecskeméti kosárlabda- és vízilabdaklubot segíti. A Telenor Magyarország – bár tehetné – nem nyújt taotámogatást sportegyesületeknek – válaszolta a mobilszolgáltató. Csak három kivételt tett: 2011-ben és 2012-ben a jégkorong- és a kézilabda-szövetséget segítette, egyszer a törökbálinti sportegyesületnek adott támogatást. De ez is kompenzáció volt, hiszen 2010-ig szponzorálta a szövetségeket, ám az ágazati válságadó miatt kénytelen volt véget vetni ennek – közölte a cég, amely 2012 óta nem adott sporttámogatást. A Vodafone azt tudatta: negatív a társaságiadó-alapja, így nincs lehetősége támogatást nyújtani. A Magyar Telekom üzleti titokra hivatkozva nem válaszolt. A ­franchise rendszerben működő CBA pedig nem gyűjt adatokat partnereitől. Az MVM és a Szerencsejáték Zrt. nem él a „sporttao" lehetőségével. Nem válaszolt kérdésünkre a Közgép, s nem adott érdemi feleletet a Market Zrt., amely ugyanakkor jelezte: nagyon örül a kezdeményezésnek.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.